Pénzcentrum • 2014. március 4. 05:33
Régóta hallhatjuk, hogy Magyarországon a nyugdíjrendszer átfogó reformra szorul. Ha azonban nem szeretnénk az államra várni, tőle függeni, akkor gyakorlatilag az előtakarékoskodás az egyetlen út, hogy ne legyen a megélhetésünk mindennapi probléma időskorunkra. Cikksorozatunk első részében megmutatjuk, hogy védheted ki a leghatékonyabban az időskori elszegényedést.
Az elmúlt hetekben több hazai felmérés is készült arról, hogy mire számíthatunk nyugdíjas éveinkre. Az egyik legmegdöbbentőbb becslés szerint a következő 15 évben több, mint kétmillióan mennek nyugdíjba, miközben a munkaerőpiacra csupán 1,6 millióan lépnek ki. Ez azt jelenti, hogy sokat romlik az aktív keresők és a nyugdíjasok aránya, hatalmas terhet téve ezzel az állami nyugdíjrendszerre.
5+1 tipp: így lehet neked is magasabb nyugdíjad
A nyugdíjcsapda kikerülésére gyakorlatilag egyetlen biztos megoldás létezik, az öngondoskodás. A képlet egyszerű: minél többen takarékoskodnának nyugdíjas éveikre, annál inkább elkerülhető lenne, hogy az állam tovább emelje a nyugdíjkorhatárt, vagy más drasztikus lépést tegyen a rendszer stabilizálásának érdekében.
Gyakran feltett kérdés, hogy az ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR, A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁS, ÉS A NYUGDÍJELŐTAKARÉKOSSÁGI-SZÁMLA közül melyik a legjobb választás. Ez szinte minden esetben különbözik, hiszen sok ember, sokféle elvárást támaszt a megtakarításai felé. Sorozatunk első részében az önkéntes nyugdíjpénztárról (ÖNYP) lesz szó.
A pénztárba beléphetünk levélben és személyesen, de van olyan, ahol online is csatlakozhatunk, tehát nem kell messzire mennünk, ha el szeretnénk indítani a megtakarításunkat. Emellett az önkéntes nyugdíjpénztárak értékesítésére gyakran bankfiókok és biztosításközvetítő cégek is jogosultak, így rajtuk keresztül is köthetünk ilyen típusú szerződést.
Miért az ÖNYP a legnépszerűbb nyugdíj-előtakarékossági forma?
Nem véletlenül kedvelik annyian az ÖNYP-t, hiszen minden befizetés után 20 százalékos adójóváírást érvényesíthetünk. 150 ezer forintig élhetünk ezzel, azaz akár 750 ezer forintot is befizethetünk évente a pénztárunkba, így maximálisan kihasználva a kedvezményt. Arra érdemes figyelni, hogy a többi nyugdíjcélú megtakarítás adókedvezményei ÖSSZEFÜGGNEK a nyugdíjpénztáréval.
A számunkra legkedvezőbb nyugdíjpénztárt leginkább a költségek alapján tudjuk kiválasztani. Minden szolgáltató meghatároz egy minimális tagdíjat (nagyjából kettőezer és ötezer forint között), amit minden hónapban kötelező befizetni. Ha ezt nem tudjuk teljesíteni, akkor a pénztár a költségeit a hozamból fedezi, de semmi esetre sem nyúlhat a befizetett összeghez (erről bővebben a keretes írásunkban foglalkozunk).
Ilyen esetben a minimálisan meghatározott díjra eső költségeket vonja le a pénztár. Egyébként a minimum díj fizetése esetén elég magasak a költségek, ezért érdemes minél többet befizetni, így csökkentve az arányos költségeket.
A másik lényeges költségelem a vagyonkezelés költsége, ami a hozamokban bújtatva jelenik meg. Így ezek a költségek kevésbé átláthatóak, érdemes a hozamok összehasonlítását, mint szempontot mérlegelni a választásunknál.
A hozamok az ÖNYP esetében ugyanis úgynevezett választható portfólióból származnak. Ezek közül kiválaszthatjuk a nekünk legmegfelelőbbet aszerint, hogy mekkora kockázatot szeretnénk vállalni. Ettől kezdve nem kell foglalkozni a portfóliónkkal, ezt megteszi helyettünk a vagyonkezelő.
Hogy jutunk hozzá a pénzünkhöz?
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
További előny, hogy ha nyugdíjcélra vesszük fel a pénzünket, akkor kamatadó és egészségügyi hozzájárulás (EHO) mentességet kapunk, így teljes hozamunkhoz hozzájutunk. Lehetőség van korábban is hozzájutni a hozamunkhoz, ilyenkor több lehetőség áll fenn. Ha csak a hozamot vesszük fel, akkor a várokozási idő leteltével (10 év) személyi jövedelemadó (SZJA) és EHO mentesen juthatunk pénzhez. Lényeges, hogy ebben az esetben (a 2008 utáni befizetéseknél) az adott befizetést nézi a pénztár, nem a szerződés elindításának időpontját.
Amennyiben a befizetett tőkéhez is hozzányúlunk, akkor a tőkerész után 16 százalék SZJA, és 27 százalék EHO vonzata van. Ez utóbbit az adóbevalláson fel is kell tüntetni, illetve be kell fizetni az adóhatóságnak, a szolgáltató nem teszi meg helyettünk. A tízedik év után a tőke SZJA és EHO köteles része évente 10 százalékkal csökken, így a 21. év után adó- és járulékmentesen juthatunk megtakarításunkhoz, akkor is, ha nem nyugdíjcélra használjuk fel. Lényeges, hogy itt is az egyéni befizetéseket vizsgálja a pénztár.
Elfogyott a nyugdíjpénz: 16 milliárd maradt a 3 ezerből
Az ÖNYP esetében mindenképpen érdemes hosszú távra tervezni, mert a tízéves várakozási idő után juthatunk a pénzünkhöz. Ezzel is a hosszútávú gondolkodásra ösztönöz az állam.
Érdemes szem előtt tartani, hogy az egyéni igények és élethelyzetek eltérhetnek, így mindenképpen kérjük ki tanácsadó véleményét a döntésünk előtt. Arra figyeljünk, hogy bármelyik nyugdíjcélú megtakarítást választjuk, hosszú távra, évtizedekre kiható döntést hozunk. Alapvetően három eset van, amikor az ÖNYP a legjobb választás a cikkünk elején említett nyugdíj-előtakarékossági formák közül.
Az első eset, ha nyugdíjra szeretnénk félretenni, de még nincs ilyen célú megtakarításunk. Ebben az esetben az ÖNYP lehet a legjobb megoldás, mert a pénzhez jutás szempontjából (a 2008-as szigorítás ellenére) rugalmas konstrukcióról van szó.
Akkor is ez a legjobb választás, ha nem vagyunk biztosak abban, hogy stabilan tudjuk fizetni a megtakarításunkat. A rugalmasan változtatható havi befizetéseknek köszönhetően jövedelmünkhöz igazíthatjuk megtakarításunkat. Nyílvánvalóan nem látjuk 10-15 évre előre a pénzügyi jövőnket, de az ÖNYP-vel legrosszabb esetben is visszakapjuk a befizetett pénzünket.
Jó választás az ÖNYP akkor is, ha semmilyen szinten nem szeretnénk foglalkozni a befektetésünkkel, csupán egy portfóliót választhatunk, amit - ha mi nem akarunk ezzel bajlódni - megtesz helyettünk a szolgáltató. A nyugdíjpénztár a vagyonkezelést teljes mértékben magára vállalja, nekünk akár 20-30 évig (vagy nyugdíjunk eléréséig) nem kell foglalkoznunk vele.