Pénzcentrum • 2013. december 2. 05:37
Magyarországon a családok jelentős része érzi úgy, hogy jelenlegi anyagi helyzetében szinte képtelen megtakarítani. Egyes felmérések azt mutatják, hogy sok olyan háztartás van hazánkban, amit egy váratlan - akár csak néhány tízezer forintos - kiadás szinte megoldhatatlan helyzet elé állítana, mások szerint viszont átlagosan 14 ezer forintot is félre tud tenni havonta egy magyar család. Lehetetlen azonban nem létezik: érezzük bármennyire is rossznak anyagi helyzetünket, szinte biztos, hogy képesek vagyunk akár csak egy kis összeget is félretenni, megtakarítani. Nem mindegy azonban, milyen összeget, milyen rendszerességgel és milyen időtávra teszünk félre. És persze az is fontos, hogy mi az a konkrét cél, amire spórolunk.
Egy friss nemzetközi felmérés szerint a magyarok átlagosan 14 769 forintot tudnak havonta félretenni, ami 2,5 százalékos növekedés az előző évhez képest, és lényegében stagnálást jelent 2011-hez viszonyítva. A megtakarítási szokásokat vizsgáló kutatás szerint a fiataloknak csak kevesebb mint fele tartja nagyon fontosnak a takarékoskodást, míg az 50 év felettieknek a kétharmada. Egy másik kutatás pedig azt mutatta ki, hogy 90 százalékunk gondolja úgy, hogy a jövőben felértékelődik az öngondoskodás szerepe. A megtakarítások fő célja a gyerekek támogatása és a kockázatos életeseményekre való felkészülés.
Egyénenként, élethelyzetenként változó, és persze számos tényezőtől függ, hogy kinek melyik megtakarítási termék a legjobb választás. A konkrét megtakarítási lehetőség kiválasztásához több alapvető dologgal is tisztában kell lennünk:
Pénzügyi helyzetünkkel
Befektetési szokásainkkal
Kockázatviselési hajlandóságunkkal
Megtakarításunk konkrét céljaival
Ha ezeket tisztázzuk, azzal máris sokat szűkítettünk a körön, és egyből közelebb kerülhetünk a számunkra megfelelő megtakarítási konstrukció kiválasztásához.
Talán az egyik legfontosabb kérdés, hogy várhatóan mikor lesz szükségünk a megtakarított pénzre. Ha ugyanis csak rövid távú megtakarítási konstrukcióban gondolkodhatunk, akkor semmiképp sem érdemes hosszú távú befektetések közül választani, hiszen ezeket csak nagy veszteségek árán lehet értékesíteni, amikor szükség lenne a megtakarításra. Ebből egyértelműen következik, hogy fontos annak felmérése is, hogy szükség esetén milyen könnyen lehet az adott befektetést felszámolni, milyen gyorsan és mekkora költséggel lehet a pénzhez hozzájutni. Ez utóbbi, azaz likviditás szempontjából azok a befektetések a legkedvezőbbek, amelyeket igény esetén bármikor, kis költséggel fel lehet számolni, a befektetett pénzhez gyorsan hozzá lehet jutni.
A tudatos megtakarítást úgy tudjuk hatékonyan elkezdeni, ha pontosan tisztában vagyunk saját anyagi helyzetünkkel. Ha szűkösek anyagi erőforrásaink, a megtakarítást kezdjük alapos tervezéssel. Készítsünk családi költségvetést, írjuk össze bevételeinket (fizetés, szociális juttatások, stb.) és kiadásainkat (rezsi, utazási költségek, törlesztőrészlet, élelmiszer-költségek, stb.), és nézzük meg azt, melyek azok a területek, ahol a következő hónapban néhány ezer, tízezer forintot tudunk spórolni.
A legcélszerűbb, ha a megspórolt összeget még hónap elején félretesszük, és lehetőleg később sem használunk fel belőle. Próbáljunk hosszú távra tervezni: minden hónapban lehetőleg ugyanannyit - vagy a meghatározott összegnél többet - tegyünk félre. Döntsük el, mi a megtakarítás célja: esetleg egy új mosógépre gyűjtünk, lakásfelújításra teszünk félre, vagy hosszú távon spórolunk - például gyermekünk egyetemi éveire. Megtakarításainkkal bővülnek jövőbeni anyagi lehetőségeink, így például megteremthetjük az induló tőkét egy ingatlan vásárlásához, de anyagi biztonságot is képezhetünk arra az esetre, ha valamilyen oknál fogva (munkanélküliség, betegség) átmenetileg vagy tartósan csökkenne a jövedelmünk. A megtakarítás hosszú távú anyagi öngondoskodás alapját is képezi, így nyugdíjas éveinkre stabil anyagi hátteret biztosíthatunk magunknak. Ráadásul a havi néhány ezer forint segítséget jelenthet a váratlan kiadások esetén is.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Keressünk olyan megtakarítási lehetőséget, amely leginkább megfelel céljainknak: alapvetően elmondható, hogy hosszabb távon többet kamatozik a pénzünk, igaz, sok esetben ehhez le kell kötni megtakarításainkat - tehát nem járunk jól, ha közben hozzányúlunk. A rövidebb távú megtakarításokkal rugalmasabban gazdálkodhatunk, ugyanakkor általában alacsonyabb kamatokkal kell számolnunk.
Fontos cél lehet akár a hétköznapi biztonság megteremtése is, annak átgondolása, mihez kezdünk, ha valamilyen betegség ér vagy esetleg a munkánkat veszítjük el. Háromhavi fizetésnek megfelelő megtakarítás a legtöbb esetben fedezi ezeket az átmeneti időszakokra eső költségeket. Ha ilyen megtakarítást szeretnénk, akkor érdemes betétben lekötni vagy legalább az átlagnál magasabb hozamot nyújtó számlán tartani a pénzünket.
A már kimondottan nyugdíjcélra takarékoskodóknak előnyös pénzügyi megoldás lehet a nyugdíj-előtakarékossági számla. A tulajdonos dönthet például arról, hogy az általuk befizetett összeget milyen értékpapírba - részvénybe, kötvénybe, vagy befektetési jegybe - fektessék, a nyugdíjjogosultság idejéig nem fér hozzá a megtakarításához. A befizetések összegét előtakarékossági támogatás is növelheti. A számlatulajdonos a számlára befizetett összeg 20 százalékának elejéig (de legfeljebb 100 vagy 130 ezer forintnak megfelelő összegig életkortól függően) rendelkezhet az adójából a nyugdíj-előtakarékossági számlájának javára történő átutalásáról. A legalább tíz éves megtakarítás ráadásul kamatadó-mentes, így a végén nem kell a hozam 16 százalékát befizetni az államkasszába.
Több adómentes megtakarítás is létezik még. Lakáscélra a lakáskasszákban tehetünk félre, de a biztosítók is kínálnak úgynevezett unit-linked termékeket, melyekkel a megtakarítás után adómentesség érhető el. Ezeknél a termékeknél érdemes nagyon figyelni a szerződés megkötésekor, a legtöbb esetben az első években a befizetett tőke egy részét elveszíthetjük, ha a megtakarításunkhoz kell nyúlnunk.
A bankokban is elérhető tartós befektetési számlán (TBSZ) megtakarítva ettől nem kell félnünk. A TBSZ esetén három év után részlegesen, öt év után pedig teljesen adómentesen juthatunk a megtakarításunk hozamához. A pénzünkhöz pedig akkor is könnyen hozzáférhetünk, ha hirtelen bajba kerülünk, persze a kamatok részleges elvesztése és a kamatadó megfizetése mellett.
Már egy alacsonynak nevezhető összeg (azaz havi néhány ezer forint) rendszeres megtakarítása és befektetése is (például megtakarítási számlán, lakástakarék-pénztárban, vagy lekötött betétként) néhány éven belül több százezer forintos tartalékot biztosíthat. Ha megtakarított pénzünket nem készpénzben, a párnacihában vagy befőttesüvegben tartjuk, hanem okosan befektetjük, az eredetileg félretett összeg értéke (szinte biztosan) tovább nő.
Összefoglalva tehát a bankokban több olyan termék is megtalálható, mellyel állami segítséggel vagy adómentesen takaríthatunk meg akár egy-két ezer forintból is havonta. Legyen megtakarítási célunk és próbáljunk egyre többet félretenni, ahogy ezt megengedhetjük magunknak.