A dráguló élelmiszerek miatt szállt el az infláció

Pénzcentrum2012. október 11. 10:32

Szeptemberben 6,6 százalékos volt az infláció - jelentette a KSH. A piaci várakozás 6,4% volt, az előző hónapban még "csak" 6 százalékos volt az egy évre visszatekintő drágulás.

Az infláció elszaladása mögött elsősorban az élelmiszerárak megugrása áll: egyetlen hónap alatt 0,6 százalékkal emelkedett az árszint, pedig a szeptemberben szezonális okokból még inkább a csökkenés a jellemző. Tavaly például 0,5 százalékkal estek az árak az ősz első hónapjában, ám akkor jó volt a termés, idén pedig gyenge. Folyamatosan kúszik fel a szeszes ital, dohányáru termékkörben regisztrált infláció is: a jövedéki adóemelésekkel sújtott szektorban az éves drágulás már 15,6%. Ráadásul itt a kilátások sem ígérnek sok jót, hiszen hiába esnek ki az idei adóemelések, több lépcsőben további adóemelések várhatók az év végén, jövő év elején. Igaz, ezek mértéke elmarad az eredeti tervektől, miután a kormány a kiigazítás közepette váratlanul visszakozott korábbi terveitől.


Az infláció gyorsulásához járult hozzá még az üzemanyagárak emelkedése is. Ennél kellemetlenebb, hogy a szolgáltatások területén sincs nyoma az ősszel szokásos áresésnek, ami tartósabb inflációs nyomásra utal. Ennél jobb hír, hogy a tartós fogyasztási cikkek esetében az év elejéhez képest sokat erősödő forint tartós deflációs hatást okoz. Talán a meleg nyár lehet az oka, hogy az őszi készletcsere szezonális áremelő hatása szeptemberben még visszafogott volt. A fentiek együttes hatása 0,4 százalékos havi áremelkedés, ami egy szeptemberi hónapban egyértelműen magasnak számít. Ráadásul a maginflációs is mutató már 5,3 százalékon áll, sőt, az adóhatásokat kiszűrni szándékozó (feltehetően kissé lefelé torzító) mutató is 4,1 százalékon áll.

A rossz összképet javítja valamelyest, hogy a rövid bázisú maginflációs mutató nem gyorsult tovább. A júliustól megfigyelt árváltozást évesítve 3,9 százalékos maginfláció adódik, ami ugyan nem mondható alacsonynak, de még sincs olyan messze a 3 százalékos céltól, mint az 5,3 százalékos éves maginfláció, vagy a 6,6 százalékos CPI.

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el,  havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

 


Az inflációs kilátások nagyon bizonytalanok, óriási, de közvetett hatások érik az árakat a jövőben. Például teljesen homályos, hogy az online pénztárgépek bevezetésétől remélt fehéredés emeli-e a kiskereskedelmi árakat. További kérdés, hogy az adójóváírás eltörlésének sokkját tompító munkáltatói kompenzáció év eleji csökkentése milyen hatással van a keresleti, illetve a költség oldalon az árakra. Ennél általánosabb probléma, hogy ma már nem egyértelmű, hogy a gazdaságban lévő általános "keresletszűke" valóban jelentősen fékezi-e az árakat.

Főleg ez utóbbival kapcsolatban van vita a monetáris tanácsban is. A külső tagok szerint a kereslet árfékező hatása továbbra is erős, és tettek utalást arra, hogy a kamatcsökkentés folytatódhat. A mostani inflációs adat akár elbizonytalanító is lehet, igaz, a múltkor az inflációs jelentéssel való egyértelmű ellentmondás sem akadályozta a tagokat a lazításban. Amennyiben a mostani kedvezőtlen inflációs adat után is kamatot csökkent a jegybank, akkor a piac végleg elkönyvelheti, hogy a monetáris politikának már nem az árstabilitás az elsődleges célja.

Címkék: