Luxusáfa: a kormány legújabb adóötlete - Te is szavazhatsz!

A Vidékfejlesztési Minisztérium már egy évvel ezelőtt is azt szorgalmazta, hogy a kenyeret, a tejet, a húst, a baromfihúst, valamint tojást az 5 százalékos áfakulcs alá sorolják át. A minisztérium kezdeményezése süket fülekre talált, sőt a húsok és az tojás esetében a korábbi 25-ről 27 százalékra nőtt az adóterhelés. Az ágazati problémák mellett ez is hozzájárult ahhoz, hogy idén áprilisban a tojásért 62, a sertéshúsért pedig 12 százalékkal többet kellett fizetni, mint egy évvel korábban. A nagy kérdés az, mit tekint a kormány "a létfenntartáshoz szükséges cikknek". Egyelőre úgy tűnik, a fesztiváljegyek kedvezményes adóztatását. Különösen az alacsony keresetűeknek és a nyugdíjasoknak jelentene nagy segítséget, ha az élelmiszerekért kevesebbet kellene fizetniük.

A nyugdíjasokat érintő kérdésekről ITT SZAVAZHATSZ! Itt a kormány legújabb nyugdíjötlete: Te is szavazhatsz!

Egyelőre ötlet szintjén sem hangzott el, hogy például az oly nagyon kívánt gyermekszaporulat-növekedés elérésének egyik eszköze lehetne a gyermekneveléshez kötődő kiadások áfakulcsának csökkentése. A kormány eddigi intézkedései azt sugallják, hogy luxusnak tartja, ha valaki gépkocsival rendelkezik. A forgalmazási adatok azt mutatják, hogy az autótulajdonosok "benyelték" a tetemes jövedéki adóemelésből, illetve a magasabb áfából eredő árnövekedést, nemhogy csökkent volna még emelkedett is az üzemanyag-eladás a hazai benzinkutakon. Miután kell a bevétel a költségvetésnek, ez az a terület, ahol a továbbiakban sem kell a kormány kíméletére számítani.
Véleményünk szerint Matolcsy György nemcsak a saját vágyálmait szellőztette meg a 35 százalékos luxus-áfakulcs képében, hanem már határozott elképzelései vannak a kormánynak a további tehernövelésre, annál is inkább, mivel a költségvetésnek szüksége van a plusz százmilliárdokra.

A Pénzcentrum.hu mindezek ismeretében megkockáztat egy jóslást. Úgy gondoljuk, hogy a kormány elképzelései között a következő áfatábla is szerepel: 5, 15, 30 százalékos kulcsok. Ez esetben az alapvető élelmiszereket jövőre sem sorolnák át az 5 százalékos kulcsba, hanem a 18 százalékos 15 százalékra csökkenne, és oda kerülnének a húsféleségek, esetleg a tojás is. A felső áfakulcsot viszont tovább emelnék.

AA legalacsonyabb keresetűek részesülnek a legkisebb arányban a cafetéria-juttatásokból, ily módon már a kérdésfeltevés is erősen sántít.

A Pénzcentrum.hu számos cikket írt a bérkompenzációról, a tapasztalatok a következőket mutatják:

- A kormány az egykulcsos adórendszer előnyben részesítésével, az adójóváírás eltörlésével óriási terhet rakott a vállalkozások nyakába, elvárva a munkáltatóktól, hogy az alacsonyabb keresetűek bérét a gazdasági teljesítményüktől függetlenül felemeljék arra a szintre, hogy legalább a nettó összeg ne csökkenjen.
- Ennek eredménye: elbocsátások, torzított bérstruktúra, elégedetlen munkavállalók
- A Nemzetgazdasági Minisztérium állítása szerint a versenyszférában dolgozóknak a 75 százaléka kapta meg az idei évben a nettó bére szinten tartásához szükséges elvárt béremelést. Ez egyben azt is jelenti, hogy az egynegyedük nem kapta meg. Akik megkapták, azok jelentős részének az év első hónapjaiban több tízezer forinttal kevesebb volt a borítékjában, és csak később jutott hozzá a pénzéhöz, így nem tudta a számláit időben teljesíteni, emiatt jelentős késedelmi kamattal kellett szembenéznie.
- A kormány a SZÉP Kártyák bűvöletében "elfelejtette" tájékoztatni a munkáltatókat arról, hogy - még 1 százalékos jutalék mellett is - a 145 ezer forintnál alacsonyabb keresetű munkavállalók esetében az elvárt béremelés teljesítése kevesebbe kerül a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezmény miatt, mintha cafetériában adja oda a munkáltató a béremelést. Ez igazolja azt az állítást, hogy a legalacsonyabb keresetűeknél a béremelés nagyobb segítség lenne, mint a cafetéria.

A legfrissebb statisztikai adatok szerint a 15-24 év közötti korosztályba tartozók 27,3 százaléka munkanélküli, szemben a négy évvel ezelőtti 19 százalékkal. Az egyetemet végzők nagy része már a következő, 25-54 év közötti statisztikailag vizsgált korosztályba tartozik, de ott is nőtt a munkanélküliség: 7,2 százalékról 10,7 százalékra. Vagyis a számok vizsgálata alapján indokoltnak látszik a pályakezdők munkába állásának támogatása. Már csak az a kérdés, milyen eszközzel? A nemzetgazdasági tárca egyetlen konkrét javaslatot hangoztat, mely szerint a pályakezdők munkába állását csökkentett összegű minimálbérrel támogatná.

KATTINTS! Csökkenthetik a pályakezdők minimálbérét

A szakszervezetek szerint rendszerben kell dönteni a minimálbér kérdéséről, egyesek úgy vélik, hogy a jelenlegi legkisebb keresetet kellene megadni a fiataloknak, és ahhoz képest emelni a többi dolgozóra vonatkozó minimálbért. Azt is látni kell ugyanakkor, hogy a vállalatok jelentős része nem tudta kigazdálkodni az idei drasztikus minimálbér-emelést, valamint az azzal együtt járó elvárt béremelés költségét. Az első három hónapban átlagosan 25 ezerrel csökkent a versenyszférában alkalmazásban állók száma. Emellett 30 ezer egyéni vállalkozó húzta le a rolót, és nagyjából ugyanennyien szüneteltetik a vállalkozásukat.

Az egymást követő kormányok mindig harsányan kommunikálták a nem tipikus foglalkoztatási formák elterjedését, de ez idáig nem nagy eredménnyel. A részmunkaidős foglalkoztatás lehetőséget adna arra, hogy a családi és munkahelyi kötelezettségeknek egyaránt eleget lehessen tenni. Magyarországon azonban a foglalkoztatott nőknek mindössze 4 százaléka részmunkaidős, ezzel szemben Németországban 30, Svájcban 44, Hollandiában pedig 54 százalékos ez az arány.

Ha az anyagiakat is názzük, még nagyobb segítséget jelentene a különféle feladatok összeegyeztetésében, ha minél többen dolgozhatnának teljes munkaidőben, rugalmas beosztásban vagy távmunkában. Ezen a téren is van még fejlődni valónk, bár nem olyan nagy a lemaradásunk az EU-átlaghoz képest, mint a részmunkaidőben. Magyarországon a 10 fő fölötti vállalkozásoknál dolgozók közül minden tizedik alkalmazott távmunkás, az EU-átlag 17 százalék. A nagyobb cégeknél sokkal elterjedtebb ez a foglalkoztatási forma: a 250 főnél többet foglalkoztatóknál a munkavállalók 36 százaléka távmunkában dolgozik hazánkban. Ez a magasabb arány is elmarad az 55 százalékos uniós átlagtól. Felmérések szerint egy 250 munkavállalót foglalkoztató közepes vállalkozás akár több tízmillió forintot is megtakaríthatna évente, ha minden alkalmazottját távmunka keretében foglalkoztatná. Ehhez azonban - a szükséges infrakstruktúra biztosítása mellett - az is kellene, hogy a munkáltatók elhiggyék, dolgozóik akkor is elvégzik a feladatukat, ha nincsenek szem előtt.

Az egyik példa arra, hogy a kormány olyan kérdésben kérdezi meg az embereket, amelyben már konkrét elképzelései vannak. Giró-Szász András március közepén jelentette be, hogy új típusú szociális szövetkezetek létrehozásának támogatásáról döntött a kormány. A rendszer kialakításának első lépése az ország 47 leghátrányosabb kistérségének 800 olyan települését érinti, ahol ötezernél kevesebben élnek, és a "normál pályázati rendszerben" nem tudnak előrelépni, mert nincs pénzük pályázatírásra. A szociális szövetkezetek az ezeken a helyeken élőknek adnának lehetőséget arra, hogy például különféle mezőgazdasági munkákkal, állattenyésztéssel, gyümölcsszedéssel vagy gyógynövénytermesztéssel megteremtsék az önfenntartás feltételeit.

Az induló szociális szövetkezetek 5 millió forintos támogatást kaphatnának, amelyre május 1-jétől lehet pályázni, mégpedig úgy, hogy gyakorlatilag "semmit nem kell tenniük". A tagság önkéntes lesz. A szövetkezetek létrehozására idén ötmilliárd forint áll rendelkezésre. Pályázni mind önkormányzatoknak, mind magánszemélyekből álló csoportoknak lesz lehetőségük. A kisebb településeken a pályázó kötelessége lesz, hogy minden halmozottan hátrányos helyzetű családot próbáljon meg bevonni a szövetkezetbe. Annak, aki a szövetkezetben nem teljesíti a vállalt feladatait, 30 nap után felfüggeszthetnék a tagságát.

A tervek szerint egy vagy két év után lenne mód átlépni a rendszer második szintjére, ahol 15 millió forintra lehetne pályázni, a harmadik szinten pedig 50 millió forintra, amikor a közös tevékenységet már kisipari üzemekkel lehetne folytatni.