Nyugdíjmizéria: ők lehetnek a nyertesek

Az Országgyűlés 2010. október 25-én döntött úgy, hogy 14 hónapig, 2011 végéig az állami nyugdíjalapba irányítja át a magánnyugdíj-pénztári tagdíjakat. Akkor még nem szólt arról a fáma, hogy ezért cserébe milyen nyugdíjjogosultságot ajánl az állam. Ezzel egy időben egy másik törvényjavaslatot is elfogadott, amely eltörölte a pályakezdő kötelező magánpénztári tagságát, és mindenki számára megnyitotta annak a lehetőségét, hogy visszalépjen az állami nyugdíjrendszerbe.

Majd 2010. december 13-án elfogadta az Országgyűlés a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló törvényt, amely kimondta: csak az kaphat a jövőben 100 százalékos állami nyugdíjat, aki az állami nyugdíjrendszert választja. Ezzel szemben a magánpénztárban maradók csak az addigi szolgálati idejük alapján lesznek jogosultak nyugdíjra (15 évnél kevesebb szolgálati idő esetén csak az úgynevezett időskorúak járadékára, 15 és 20 év között részleges mértékre). A korábban nyugdíjba ment pénztártagok a nyugdíjuk körülbelül 74 százalékát kapták az állami rendszerből, a többit pedig a megtakarításukból.

A törvénymódosítás nyomán 3 millió pénztártagnak kellett döntenie, visszalép-e az állami rendszerbe, vagy marad a magánpénztáránál. Az állami nyugdíj elvesztésének a tudatában mindössze 98 ezren nyilatkoztak úgy, hogy ennek ellenére a magánpénztárban hagyják a megtakarításaikat.

Tavaly december 15-én Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter közölte: a költségvetési hiány tervezett szinten tartásához arra is szükség van, hogy a magánnyugdíj-pénztári tagdíjbefizetéseket további 12 hónapra, azaz 2012-ben is az állami rendszerbe irányítsák át. A miniszter már akkor megjegyezte: 2013-ban is szükség lesz a kasszatagok befizetéseire, ezért át kell gondolni, mit kezdjenek a nyugdíjrendszerrel. Még aznap délután a költségvetési bizottság benyújtott egy módosító javaslatot, amely kerek-perec kimondta, nemcsak 12 hónapra csatornázzák át az állami rendszerbe a magánnyugdíj-pénztári tagdíjakat, hanem teljesen meg is szüntetik ezt a fajta járulékfizetést. 2012-től ugyanis a nyugellátás fedezetére fizetett egyéni járulék kizárólag a Nyugdíjbiztosítási Alapot illeti meg.

Karácsony előtt egy nappal fogadta el az Országgyűlés kormánypárti többsége a stabilitási törvényt. A tagdíjak megszüntetésével együtt viszont arról is határoztak a képviselők, hogy a magánpénztárban maradók is állami nyugdíjjogosultságot szereznek. Hatályon kívül helyezte ugyanis a parlament azt a rendelkezést, amely szerint a magánnyugdíjpénztárban maradó tagok szolgálati ideje nem növekszik 2011. december 1-je után. Az elfogadott törvénymódosítást azzal indokolta a kormány, hogy "mivel a magánpénztártagok által fizetett nyugdíjjárulék az állami nyugdíjkasszába kerül, annak állami nyugdíjjogosultságot kell keletkeztetnie".

Bosszankodhat 2,9 millió visszalépő

Már csak az nem egyértelmű, hogy mennyi állami nyugdíj jár a magánrendszerben maradóknak. A Nemzetgazdasági Minisztérium az elmúlt három hónapban több ízben is úgy nyilatkozott, hogy a magánpénztári tagok is 100 százalékos állami nyugdíjban részesülnek. Már január elején ezt válaszolta a tárca az fn.hu kérdésére, majd ugyanezt erősítette meg parlamenti felszólalásában Cséfalvay Zoltán államtitkár is, aki a következőképpen fogalmazott:

"Abban az esetben, ha a magán-nyugdíjpénztári tag továbbra is pénztári tag marad, a jelenlegi szabályok szerint akkor sem éri veszteség. Hiszen a magán-nyugdíjpénztári tagságának 2011. december 31-ét megelőző idejére az állami pillérből származó nyugdíja 75 százalékára jogosult, és mindezt még a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások a pénztár gazdálkodásának függvényében kiegészítik. A jövőben azonban, és itt december 31-étől számolunk, kizárólag az állami nyugdíjpillérbe lehet befizetni az egyéni nyugdíjjárulékokat, és így az állami nyugdíjrendszerben szerez valamennyi biztosított nyugdíjvárományt, ennek megfelelően a jövőben, vagyis a 2011. december 31-ét követő időszakra vonatkozó teljes állami nyugdíj jár mindenkinek az általános számítási szabályok szerint."

Ezzel szemben azonban a tb-törvény még mindig úgy rendelkezik, hogy csak 75 százalékos állami nyugdíjra jogosultak a magánpénztártagok. Az origo.hu kérdésére az NGM annyival egészítette ki az államtitkár által elmondottakat, hogy "a tavaly év végi törvénymódosításhoz kapcsolódó, kisebb jelentőségű - a számítás részletszabályait az általánoshoz igazító - szabályozás a közeljövőben várható a kérdésben".

Már a 75 százalékos nyugdíjváromány is óriási elmozdulás lenne ahhoz képest, hogy egy évvel ezelőtt a maradó pénztártagok lényegében lemondtak az állami nyugdíjjogosultságról. Az időközben megváltozott kormányzati álláspont miatt bosszankodhatnak azok, akik az állami nyugdíj elvesztése miatt mondtak le a magánpénztári tagságukról.

Mi lesz a megmaradt pénztárakkal?

Mégsem az a legnagyobb dilemma a magánnyugdíj-rendszerben maradók számára, hogy mennyi állami nyugdíjat kapnak majd (lévén, hogy egy évvel ezelőtt annak ellenére nem léptek vissza az állami rendszerbe, hogy elveszítették az állami nyugdíjjogosultságot), hanem az, hogy mennyi ideig lesznek képesek talpon maradni a pénztárak. A 10 százalékos egyéni tagdíjbefizetések elvonása, majd véglegesen állami járulékbefizetéssé alakítása még nagy banki, biztosítói háttérrel rendelkező pénztárakat is bedöntött.

A hatályos törvények szerint a pénztárak már csak az önkéntesen vállalt tagdíjbefizetésekből vonhatnak le díjat a működésükre, ráadásul annak mértéke is jelentősen, a korábbi 4,5 százalékról 0,9 százalékra csökkent. Vagyis 10 ezer forint havi befizetés esetén 90, éves szinten 1080 forintot vonhatnának le a pénztárak működési költségre - magyarázza Szabics Zsolt, a Portfolio.hu elemzője. Ha a pénztárak éves jelentését megnézzük, azt lehetett látni, hogy a nagyobbak tagonként évente 4-5 ezer forintból működtek, míg a kisebbek esetében ez az összeg meghaladta a 10 ezer forintot. A jelenlegi szabályozás mellett ehhez tagonként havonta 40-50 ezer forintos tagdíjbefizetést kellene elvárni, hogy a működést a pénztár fenntarthassa. Ez vállalhatatlan teher a tagok számára.

Adományokkal nyerhetnek időt a pénztárak

A Stabilitás Pénztárszövetség szerint az önkéntes adomány lehet a megoldás a pénztárak számára. A szövetség szerint havi néhány száz forintos önkéntes tagi adománnyal lehetne tovább üzemeltetni a még működő magánnyugdíj-pénztárakat. A hatályos jogszabályok ezt lehetővé teszik. Az adomány mértéke pénztáranként eltérő lehet, amely függ a még meglévő működési tartalékok nagyságától, a tagok számától és az operációs költségektől. A működési célú adomány lényege, hogy azt a tag egy támogatási szerződés megkötésével közvetlenül a pénztárának juttathatja. Az így befizetett összeg - a tagdíjjal ellentétben - a tag egyéni számláját ugyan nem gyarapítja, de biztosíthatja a pénztár működőképességét.

Az Erste Nyugdíjpénztár vezetősége viszont úgy ítélte meg, nem lehet elvárni a pénztártagoktól, hogy önkéntesen támogassák az ágazat működését, ami nélkül viszont nem lehet fenntartani a magánnyugdíj-pénztárat. Ezért egy hónappal ezelőtt közölte: azt javasolja a közgyűlésnek, hogy a szektort érintő megváltozott szabályozási környezet, illetve a gazdaságos működtetés ellehetetlenítése miatt július 1-jén jogutód nélkül szűnjön meg a magánnyugdíjpénztár. Ugyanerre hivatkozva március közepén az egyik legnagyobb taglétszámú pénztár, az Aegon is úgy döntött, ugyanezt javasolja a közgyűlésének.

Az OTP Magánnyugdíjpénztár küldöttgyűlése ugyanekkor döntött úgy, hogy május végéig havi 1000, június 1-től pedig havi 5000 forint kötelező tagdíjat kell fizetniük a pénztár tagjainak. A döntésről elsőként a Pénzcentrum.hu tudósított egy olvasónk által küldött levél alapján. Az öthavi díjat június 30-ig lehet egy összegben befizetni. Az egységes tagdíjnál nagyobb összeget is lehet fizetni. Amennyiben valaki a tagdíjbefizetésen kívül hozzá kíván járulni a pénztár működéséhez, akkor adományt is befizethet a pénztár részére.

KATTINTS! Havi 5000 forintot kér az OTP a túléléshez

Az ING Nyugdíjpénztár 2013-tól havi 500 forintban állapítaná meg a minimális magánpénztári tagdíjat, a magán-nyugdíjpénztári vagyon érdemi gyarapításához viszont már havi 4-8000 forint tagdíjbefizetést javasol. Emellett a pénztár szerint tagonként évente 4000 forint adomány kellene a fenntartható működéshez. Ehhez viszont az kell, hogy a több mint 19 ezer tag közül mindenki megfizesse ezt az összeget, s ne változzon a jogszabályi környezet. Ha kevesebben fizetnek be, az egy főre jutó költségek értelemszerűen emelkednek - olvasható a pénztár tájékoztatójában.

A Pannónia Nyugdíjpénztár hírlevelében közölte, hogy a magánágának évi mintegy 70 millió forintos
működési költség- és hatósági díj igényét és a jelenlegi 3500 fős tagságot figyelembe véve az egy tagra jutó éves működési célú befizetési igény mintegy 20 ezer forint. Ezt éves szinten mintegy 2 millió 200 ezer forint tagdíjból (ennek 0,9 százaléka használható fel működési célra) vagy 20 ezer forint címzett működési támogatásból, illetve azok keverékéből lehetne fedezni. A végső döntést a március 29-ei taggyűlés mondja majd ki.

Az AXA az MTI érdeklődésére azt közölte: egységes tagdíját 0 forintban határozza meg 2012 februárjában, és a közeljövőben sem tervezik az emelését. A jelenlegi jogszabályi környezetben a tagdíjból működésre elvonható összeg, még a beszedés költségét sem fedezi. Tagdíj nélkül nem fenntartható a magánpénztári rendszer, így az AXA pénztár már most is az AXA magyarországi leányvállalatainak anyagi támogatása mellett működik - közölte a pénztár. Az AXA szerint további probléma, hogy jelenleg nincs joguk semmilyen szankciót alkalmazni a nem fizető tagokkal szemben, ez pedig méltatlan helyzetbe hozhatná azokat, akik hozzájárulnak befizetéseikkel a pénztár fenntartásához.

Az Allianznál az MTI-t úgy tájékoztatták, hogy a március végén összeülő taggyűlés határoz a kérdésben. Olvasónktól kapott információnk szerint az Allianz vezetősége is 0 forintos tagdíjat javasol - legalábbis ez áll a tagok részére szétküldött tájékoztatóban. Vélhetően ez a magánpénztár is elsősorban a mögötte lévő erős biztosítói háttér támogatása mellett képes fennmaradni.

A Pannónia Nyugdíjpénztárban maradóknak éves szinten minimum 36 ezer forint tagdíjat kell fizetniük - tájékoztat a honlapján a pénztár. Ennél magasabb összegű eseti vagy rendszeres tagdíjat is lehet fizetni. A nyugdíjpénztár tagsága az Évgyűrűk és a Postás beolvadása után nőtt 3500 főre.

Az Aranykor, az MKB, a Budapest és a Dimenzió magánnyugdíj-pénztárak sorsa még függőben van. Az Aranykor március 21-én tartott taggyűlést, ahol a pénztár 2012. évi pénzügyi tervének, illetve a hosszú távú pénzügyi terveinek módosítása is szerepelt a napirenden. A döntésről azonban egyelőre nem tájékoztatott a pénztár. A Dimenzió március 27-én tart közgyűlést.

Hosszú távon nem tartható fenn az önkéntes adományozási rendszer

Nyilvánvaló, hogy amíg a szabályozás nem változik meg kedvezően (vagyonarányos díjra, vagy magasabb befizetésarányos díjra), addig a pénztárak csak adományokból tudják fenntartani a működésüket - hangsúlyozza Szabics Zsolt. Nagy kérdés azonban, hogy hányan fogják majd megfizetni az adományt. Több pénztár is próbálja felmérni, hogy hányan tudnak majd fizetni és mennyit, viszont csak akkor lehet ezt valójában megtudni, ha a rendszer élesben megy. Adományfizetésre nem lehet kötelezni a tagokat, ráadásul a befizetések ellenőrzése is problémákba ütközik.

Az elemző szerint a pénztárakat is úgy kellene felfogni, mintha bankok lennének, az adomány pedig kvázi számlavezetési díjként is értelmezhető, hiszen ha a több millió forintos megtakarítást egy hagyományos bankszámlán tartanánk, annak a fenntartásáért is évente 4-5 ezer forintot kellene fizetni. Szabics Zsolt úgy véli, hogy az adományokból fenntartott rendszer csak egy átmeneti megoldásnak tekinthető. A gazdasági életben nagyon kevés olyan példa van, hogy egy több ezres, vagy tízezres tulajdonossal működő cég adományokból fenn tudja magát tartani. Véleménye szerint a pénztárak életben maradását biztosíthatná az is, ha valamilyen formában lehetővé tennék a jogalkotók, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak közreműködhessenek a magánpillér működtetésében.

Az LMP február elején törvényjavaslatot terjesztett a parlament elé a magánnyugdíj-megtakarítások megmentéséhez szükséges törvénymódosításokról. A frakció nevében Vágó Gábor nyújtotta be az indítványt, amely azt szorgalmazza, hogy a magánpénztári tagok szeptember 30-ig dönthessenek arról, hogy mennek vagy maradnak. Emellett azt is indítványozza, hogy a visszalépők önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárnál vezetett egyéni számlájukra is átutaltathassák a megtakarításukat. Az ellenzéki javaslatot még csak napirendre sem vette az Országgyűlés.