Az Erste fiókok negyedét zárhatják be

A gazdasági válság következményeként előálló korlátozott bevételi kilátások, a hitelezés visszaesése, a kiemelkedően magas mértékű bankadó és a végtörlesztés intézményének bevezetése okozta jelentős veszteség miatt a jövő év első hónapjaiban dolgozóinak mintegy 15 százalékától kénytelen megválni az Erste Bank Hungary Zrt. - közölte a bank.

Jelasity Radován elnök-vezérigazgató közölte: a kedvezőtlen külső gazdasági események, a bankpiac lefékeződése és a céltartalékolási kötelezettségek jelentős növekedése együttesen elkerülhetetlenné teszi a magyar Erste Bank szervezeti átalakítását és fiókhálózatának karcsúsítását. Álláspontja szerint a hosszú távon is fenntartható működés keretei csak a költségek csökkentésével, szigorú költséggazdálkodás mellett teremthetőek meg.

A csoportos létszámleépítés előreláthatólag a teljes állomány közel 15 százalékát érinti, - azaz hozzávetőlegesen 400-450 főt - a fiókhálózat pedig várhatóan mintegy 43 fiókkal csökken. Az elnök-vezérigazgató közölte: az Üzemi Tanáccsal egyeztetve megpróbálják a lehető legtöbb segítséget megadni az érintetteknek és ezzel is enyhíteni számukra a következményeket. Ez azt is jelenti, hogy a Munka Törvénykönyve és a Kollektív Szerződés adta lehetőségeken túl igyekeznek az érintetteknek további juttatásokat nyújtani.

Jelasity Radován rámutatott: a tulajdonos Erste Group változatlanul fenntartja a magyar piac és a hazai ügyfelek iránti elkötelezettségét, azonban a bankpiac lefékeződése miatt át kell értékelni a bankcsoport magyarországi középtávú kilátásait, és ennek megfelelően kell alakítani az üzleti stratégiát. Az átalakítási folyamat nem kizárólag létszámleépítést jelent, hanem átfogó megújulást a stratégiától az ügyfélkapcsolatokon keresztül a kockázatkezelésig. A korábbi évek hitelezésen alapuló növekedését felváltja egy, a forrásgyűjtésre fókuszáló, az ügyfélkapcsolatok hatékony kiaknázásán alapuló banki tevékenység.

Friss! Az Nemzetgazdasági Mininsztérim közleményben reagált.

Létszámleépítésre és fiókbezárásra készül az Erste Bank, miközben az elmúlt tíz évben az összprofitja mintegy 60 milliárd forintot tett ki, a 2000-es évek első évtizedében pedig minden évben nyereséges volt az osztrák érdekeltségű bank - hányja az Erste szemére a Nemzetgazdasági Minisztérium mai közleménye, megfeledkezve az érem másik oldaláról.

A felháborodott hangvételű közlemény szerint "Az Erste Bank ezzel a lépésével nem várta meg a Kormány és a Bankszövetség között folyó tárgyalások végét. A Kormány célja pedig továbbra is az, hogy egy világos, áttekinthető, tervezhető "kimenekülési út" legyen a devizaválságból a bankok, a kormány, a devizahitelesek, a vállalkozók és az önkormányzatok számára is. A 2000-es években a bankok hitelezési politikája az élesedő verseny miatt egyre felelőtlenebb és etikátlanabb irányba tolódott. A forint alapú hiteleket az euró, majd a még kockázatosabb svájci frank alapú hitelek váltották fel. A devizahitelezés problémája Magyarországon hozzávetőleg egymillió háztartást, azaz minden harmadik családot érint. A devizahitelezés - kockázatokat figyelmen kívül hagyó - felfutása jelentősen hozzájárult a makrogazdasági egyensúlytalanságok, hazánk pénzügyi sebezhetőségének kialakulásához. A Kormány a probléma gyökerét és annak potenciális hatásait felismerve kidolgozta Otthonvédelmi Akciótervét és elkötelezte magát a devizaalapú hitelezés válság előtti felfutásából fakadó társadalmi és pénzügyi stabilitási problémák kezelése iránt. Az igazságos tehermegosztás elsőrendű fontosságú: az adósok, az állam és a hitelintézetek egyaránt szerepet játszottak a probléma kialakulásában. Elengedhetetlen, hogy mindegyik szereplő hozzájáruljon a kialakult egyensúlytalanság megoldásához. Különös tekintettel arra, hogy az Erste Bank vezető szerepet játszott a bankrendszeri deviza alapú jelzáloghitelezés felépítésében, mintegy egyötödös piaci részesedéssel."

  A minisztérium közleménye szokatlan, hisz egyetlen gazdasági szereplő egyedi döntését értékeli, ráadásul meglehetősen egyoldalú módon. Bár az Erste Bank elbocsátásokról és fiókbezárásokról szóló döntése valóban szomorú hír, nem szabad megfeledkezni az alábbiakról:

1. Lehet, hogy a bank döntését elsősorban nem a kormány számos bankellenes elemet tartalmazó intézkedéssorozata váltotta ki (a tőkehelyzet rendezése érdekében máshol is korlátozza pl. hitelkihelyezéseit a bank), de lépései jelentősen felerősítették azt.

2. 2003-ban több mint 101 milliárd forintos vételárat fizetett az Erste a Postabankért a magyar államnak, ami már önmagában is az osztrák bankcsoport hosszú távú terveit jelezte. Az NGM által említett 60 milliárd forintnyi évtizedes összprofit alapján messze nem térült még meg ez a befektetés a bankcsoport számára, vagyis az Erste Bank számára egyelőre negatív az egyenleg,az állam számára viszont pozitív.

3. Az Erste Group október 10-én bejelentette, hogy magyar leánybankját az itt képződő veszteségek miatt 600 millió euróval (közel 180 milliárd forint) feltőkésíti, vagyis ennyit belefektet. Ez az összeg háromszorosa a mérleg másik serpenyőjében szereplő, említett összegnek.

4. Megfeledkezik a közlemény arról, hogy elsőként a kormány (ha pontosak akarunk lenni, a parlament) nem várta meg a bankszövetséggel folytatott tárgyalások végét azzal, hogy bővítette a végtörlesztés. lehetőségét (lásd a 7,5 millió forintos adómentes dolgozói juttatást)

5. A bank aktív hitelezője volt az elmúlt évtizedben a magyar gazdaságnak, ügyfelekkel szembeni követelései június végén 1919 milliárd forintra rúgtak. A leépítésekről szóló döntést nem a válság, hanem a bank számára közvetlen és azonnali veszteséget okozó végtörlesztést követően jelentette csak be. Hogy ez nem előbb történt meg, abban szerepe lehetett a 2009-ben megerősített Bécsi Kezdeményezésnek is, melyben a külföldi anyabankok elköteleződésükről biztosították többek között Magyarországot.

6. A bank hitel/betét mutatója a június végi adatok szerint közel 160%. A mutató csökkentése és a hazai forintforrások előtérbe helyezése a teljes magyar bankszektorban a stabilitást erősítő lépés. A hitelezési aktivitás visszafogása sajnálatos módon, de szükségképpen a banki kapacitások leépítését teszi elkerülhetetlenné.

7. Az Erste Bank döntése vélhetően nem lesz egyedülálló, a bankok várható fiókbezárási és elbocsátási hullámát nem elhanyagolható arányban a jelentős tőkevesztést okozó bankadó és végtörlesztés is erősíti. Mivel a végtörlesztés jelentős banki kapacitásokat foglal le, a leépítések és fiókbezárások a jövő év első hónapjaiban tetőzhetnek. Ezt sajnálatos módon a ma napvilágra került GDP-adatok sem fogják megakadályozni.