Mi lesz a részvényemmel, ha megvettem?

{{PCTOZSDESULI}}
A részvényesek jogai

A részvény megvásárlásával a részvényesek bizonyos jogokat szereznek, ezek alapvetően két típusba sorolhatók:

- tagsági jogok;
- illetve vagyoni jellegű jogok.

Hol kereskedhet hatékonyan a részvénypiacon? A Portfolio Online Tőzsde segítségével alacsony tranzakciós költségek mellett üzletelhet, díjmentes oktatásban részesül valamint kereskedési ötletekkel is segítjük üzletelését.

Tagsági jogok

A tagsági jogok azzal kapcsolatosak, hogy az értékpapír birtoklója részben tulajdonos is, így beleszólási lehetősége van a cég életét meghatározó fő döntésekbe. A tulajdonos az erre fórumot biztosító éves rendes közgyűlésen, valamint a rendkívüli közgyűléseken megjelenhet és tulajdoni hányadának megfelelő módon érvényesítheti akaratát. Amennyiben a részvényesek többsége úgy látja, hogy a cég irányítói nem jól gazdálkodnak, természetesen jogukban áll új vezetőséget alkalmazni.

Vagyoni jellegű jogok

Az első és talán legkevésbé fontos vagyoni jellegű jog a részvény-elővételi lehetőség, mellyel természetesen nem kötelező élni. Ha a vállalat új kibocsátást szervez, a tulajdonosok elővételi joggal rendelkezhetnek, s általában a meghirdetett kibocsátási árfolyamnál alacsonyabb áron juthatnak a papírokhoz.

A likvidációs hányadhoz való jog akkor kap szerepet, ha a cég megszünteti tevékenységét. Az eszközök értékesítése és a kötelezettségek teljesítése után - szerencsés esetben - megmaradó összeg egy részvényre jutó részét nevezik likvidációs hányadnak.

Az osztalékhoz való jog az időszakban elért profit kifizetésre kerülő hányadára, az osztalékra vonatkozik, ami azonban nem csak pénzben történhet.

Tőzsdei elszámolás

Gondoljunk csak bele, hogy napi sok ezer vagy tízezer tranzakciónál milyen feladatot jelentene az ügyleteket egyesével úgy lerendezni, hogy mindegyiknél fizikai formájukban meglévő papírok és készpénz cseréjére kerülne sor. A Keler feladata a biztonságos és gyors elszámolás biztosítása, hanem egyfajta garanciarendszer a befektetők biztonsága érdekében.

A T+3 napos elszámolás

A Budapesti Értéktőzsde Részvény Szekciójában kötött ügyletek elszámolása T+3 napos ciklussal a nettósítás elve alapján történik, ahol a T az üzletkötés napját jelöli, a napok pedig munkanapban értendők.

Nézzünk egy konkrét gyakorlati példát! Egy 5 napos munkahét hétfőjén megérkezik a készpénz a brókercégemnél vezetett befektetési számlámra. Ha kedden vételi megbízást adok, a részvények a T+3 napos elszámolás miatt csak pénteken kerülnek a tulajdonomba. Ez azért kiemelkedően fontos, mert ha például egy társaság részvénye után járó osztalékhoz szeretnénk hozzájutni, szükséges ezen 3 napos periódust is figyelembe venni az értékpapírok megvásárlásánál, s szintén szükséges figyelembe venni a T+3-as elszámolást akkor, amikor a társaság közgyűlésén szavazni szeretnénk, hiszen erre csak azok jogosultak, akiknek a tulajdonukban van az adott részvény.

Abban az esetben, ha a papírokat értékesíteni szeretném szerdán és eladási árából másfajta papírokat szeretnék vásárolni, azt még ugyanazon a napon megtehetem, hiszen így az először vásárolt részvények ugyanazon a napon kerülnek ki a tulajdonomból, mint amikor a második részvények a tulajdonomba kerülnek.

Abban az esetben, ha a részvény eladási árából nem másik részvényt vennék, hanem készpénzre lenne szükségem, akkor a készpénzhez a T+3 napos elszámolás miatt csak a következő héten hétfőn jutnék hozzá.

A cikk saját termék népszerűsítését szolgálja