Ezt sosem gondoltad volna a Budapestiekről

Milyen színvonalú a magyarok pénzügyi tájékozottsága?

Szalay György: Magyarországon az elmúlt évtizedben számos olyan új pénzügyi termék és szolgáltatás jelent meg, amely a nyugati országokban már több évtizedes múltra tekint vissza: ilyenek például a befektetési alapok egyes új típusai vagy épp a befektetéssel kombinált (unit-linked) életbiztosítási termékek. A hazai lakosságnak érthető módon időre van szüksége ahhoz, hogy ezeket megismerje. Az utóbbi években folyamatosan növekedett a háztartások eladósodottsága, ami annak következtében, hogy a lakosság nem rendelkezik megfelelő pénzügyi jártassággal, jelentős kockázatokat hordoz magában. Sokan nem tudják helyesen felmérni saját kockázatviselő képességüket vagy megállapítani egy adott pénzügyi termék előnyeit és kockázatait. Érdekes kettősség figyelhető meg: az emberek egy része túlzott mértékű kockázatot vállal, másik részük viszont irracionális módon ódzkodik minden bonyolultabb - elsősorban megtakarítási, befektetési - terméktől, akkor is, hogyha ezek előnyösebbek volnának számukra. A kívánatos minden más piachoz hasonlóan a pénzügyi szférában is a tudatos vásárlói magatartás lenne: az információk begyűjtése, az ajánlatok összehasonlítása, racionális mérlegelés és döntés. A tájékozott, tudatosan választó ügyfél egyúttal a bankokat, biztosítókat is élesebb versenyre készteti, ezen keresztül pedig hozzájárul a hatékonyság javulásához és végső soron a gazdasági növekedéshez.

Ennyi negatív tapasztalat fényében nem merült fel annak a lehetősége, hogy bizonyos ismeretek meglétéhez kössék a bonyolultabb pénzügyi szolgáltatások igénybevételét? Más szóval: a vevőnek demonstrálnia kellene, hogy érti, mit vesz meg, illetve mit vállal.

Sz. Gy.: A befektetési termékeket forgalmazó hazai pénzügyi szolgáltatóknál több éve gyakorlat, hogy kérdőívet töltetnek ki az új ügyfelekkel, és pénzügyi ismereteik, kockázatviselő képességük és befektetési céljaik alapján ajánlanak nekik termékeket. Explicit módon kizárni csoportokat bizonyos termékkör megvásárlásából azonban nem biztos, hogy célravezető lenne. Mi úgy hisszük, hogy az ismeretterjesztés a legjobb megoldás.

Kimutatható bizonyos szociológiai jellemzők - életkor, végzettség, lakóhely - alapján markáns különbség a pénzügyi tájékozottságot illetően?

Sz. Gy.: A legutóbbi, 2011 áprilisában publikált felmérésünknek nem volt szociológiai fókusza. Egy érdekesség azonban megemlíthető: a földrajzi megoszlást vizsgálva azt találtuk, hogy a budapestiek és a főváros környékén élők pénzügyekkel kapcsolatos érdeklődése és tájékozottsága némileg elmarad a vidékiekétől.

Mit lehet mondani a magyar pénzügyi kultúráról európai összehasonlításban?

Sz. Gy.: A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tavaly kezdeményezett egy húsz országra kiterjedő összehasonlító kutatási programot a témában, amelyhez Magyarország is csatlakozott. Jelenleg az adatok feldolgozása zajlik, eredmények az év végére várhatók.

Milyen programokkal segíti az MNB a hazai pénzügyi kultúra fejlődését?

Sz. Gy.: A Diákhitel Központtal és a Magyar Bankszövetséggel közösen 2008-ban hoztuk létre a Pénziránytű Alapítványt, amely arra hivatott, hogy összefogja a különböző állami és civil szervezeteknek a pénzügyi műveltség fejlesztését célzó tevékenységét. Az együttműködésben részt vesz a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) is. Az alapítvány széles körű együttműködési lehetőséget kíván teremteni a pénzügyi kultúra fejlesztésére irányuló programok kidolgozása terén valamennyi ebben érdekelt intézmény részére.

Kiket próbálnak megszólítani?

Sz. Gy.: Az elmúlt évek programjai elsősorban a fiatalokat célozták. A mindennapokhoz szükséges gazdasági-pénzügyi ismeretek széles körű elterjedésében kiemelt szerep hárul a pénzügyi képzés általánossá válására, és ehhez a Budapesti Értéktőzsde és a Magyar Nemzeti Bank közreműködésével kifejlesztett, az alapítvány által anyagilag és szakmailag támogatott Pénzügyi Oktatási Program (POP) is hozzájárul. A programban való részvételre 2008 óta minden évben pályázatot hirdetünk középiskolák részére. Az előző tanévben 60 középiskolában 130 tanár közreműködésével csaknem 2800 diák vehetett részt a program keretében tanórai vagy szakkör jellegű gazdasági képzésben. A program magját egy 28 pénzügyi-gazdasági témakört átfogó törzsanyag képezi, melyet tanári segédanyagok, visszamérő tesztek és játékok egészítenek ki. Az újonnan csatlakozó iskolák közreműködő tanárai részére pedig 30 órás akkreditált továbbképzést szerveztünk. Az iskolák egyúttal az alapítvány és az oktatási tárca által 2009-ben életre hívott Pénziránytű hálózat tagjaivá is válnak, amelynek tagjaként az intézmények vállalják, hogy oktatási programjukban kiemelt figyelmet fordítanak a pénzügyi nevelésre.

A hálózatnak jelenleg 77 iskola a tagja - ez még mindig elég szűk kör.

Sz. Gy.: Igen, ugyanakkor lehetőségeinkhez mérten igyekszünk mindenkihez eljutni valamilyen formában. Az MNB gondozásában megjelenő Pénz beszél című kiadványunkat például már négy éve Magyarország összes középiskolájának valamennyi 11. osztályos diákjához eljuttatjuk. Ebben közérthető nyelven adjuk át a legalapvetőbb pénzügyi ismereteket, elmagyarázzuk az alapvető pénzügyi termékek, szolgáltatások - bankszámla, bankkártya, hitelfelvétel - lényegét. Ez nagyon fontos, hiszen ha valaki nem tanul tovább, segítségünkkel akkor is alapvető ismeretek birtokában léphet ki a munka világába.

Nem lobbiznak azért, hogy a gazdasági ismeretek tanítása kötelező legyen a középiskolai oktatásban?

Sz. Gy.: A nemzeti alaptanterv 2007-es módosításakor az említett szervezetekkel közös lobbitevékenységet folytattunk, amelynek eredményeképpen a gazdasági nevelés bekerült a kiemelt fejlesztési feladatok közé. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy bármely középiskola szabadon beépítheti tantervébe a gazdasági oktatást, igaz, ez nem kötelező. Természetesen örülnénk neki, ha még nagyobb nyomatékkal kerülnének be az oktatásba a gazdasági ismeretek.

Mivel próbálják megszólítani a felnőtteket?

Sz. Gy.: Jelenleg a Pénziránytű Alapítvány koordinálásával futó Mindennapi Pénzügyeinkért elnevezésű programmal, amelyben több bank és biztosító is együttműködő partnerünk. A program során 2011 májusától 15 hónapon keresztül átfogó, pénzügyi kultúrára fókuszáló kampány zajlik különböző sajtófelületeken. Minden hónapban más téma van terítéken: májusban a családi költségvetéssel kezdtünk, majd következtek a nyári utazásokhoz kapcsolódó pénzügyi tanácsok és a szeptemberi tanévkezdéshez kötődő pénzügyi kérdések. A háttéranyagokat az alapítvány készíti el, az adott sajtóorgánum pedig saját közönsége igényeire szabott formában tálalja azt. Megemlítendő még az MNB látogatóközpontja, amely a fiatalok mellett a felnőttek részére is hasznos időtöltést kínál. A kiállításon évi mintegy 40 ezer látogató szerezhet naprakész ismereteket a pénzügyekről, elsősorban a jegybank tevékenységéhez kötődő témákban. A széles lakossági ismeretterjesztést szolgálják továbbá az MNB hétvégi rendezvényei - nyílt napok, Múzeumok éjszakája -, valamint a fesztiválokon való jelenlét is, ahol az érdeklődők kötetlen formában ismerhetik meg a legfontosabb pénzügyi ismereteket és gazdasági összefüggéseket.