Miközben a bankkártyás vásárlás a vevő számára ingyenes, addig a pénzintézetek az ilyen műveletek után éves szinten több milliárd forintot tesznek zsebre. Ugyancsak milliárdos nagyságrendű a nemzetközi kártyatársaságokhoz befutó, a plasztiklapok használatából adódó díj nagysága - írja a Magyar Nemzet.
A hab a tortán, hogy mivel ezek a társaságok a kártyás fizetéshez kapcsolódó adminisztratív feladataikat külföldi központjaikban végzik, a magyarországi kártyahasználat miatt keletkező bevételeik után itthon nem is kell adót fizetniük. A MasterCard és a Visa Europe - e kártyatársaságokról van szó - elsősorban azáltal vihetik ki akadálytalanul és legálisan külföldre ezeket a pénzeket, hogy a hazai cégjog erre lehetőséget ad számukra.
A MasterCard csupán képviseletet és "szervizirodát" működtet hazánkban, a Visa pedig tavaly október óta "fióktelepként" van jelen. Főleg az előbbi világcégnél szokatlan, hogy nem hozott létre magyarországi leányvállalatot, hiszen a MasterCard Budapestről irányítja a hat régiós országban zajló tevékenységét.

"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
Műtárgyak, mint befektetés: trend vagy lehetőség? (x)
Rolex és Vaszary uralják ma az értékkövető piacot
Portfolio Gen Z Fest 2025


