Törvényt sért a kormány nyugdíjügyben: alkotmányos kérdőjelek

"Az állami szervek, a helyi önkormányzatok és a munkáltatók kötelesek a szakszervezetekkel együttműködni, ennek keretében érdekképviseleti tevékenységüket az ehhez szükséges információk biztosításával elősegíteni, valamint észrevételeikre, javaslataikra vonatkozó részletes álláspontjukat és ennek indokait harminc napon belül velük közölni" - áll a Munka törvénykönyvében (1992. évi XII. törvény 21. § (1) bekezdés).

A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény (2) bekezdése szerint "sztrájk kezdeményezhető, ha a vitatott kérdést érintő kollektív munkaügyi vitában megtartott egyeztető eljárás hét napon belül nem vezetett eredményre, vagy az egyeztető eljárás a sztrájkot kezdeményezőnek fel nem róható ok miatt nem jött létre. Amennyiben a sztrájkkövetelésben érintett munkáltató nem határozható meg, a Kormány öt napon belül kijelöli az egyeztető eljárásban résztvevő képviselőjét". Ezzel szemben a kormány továbbra sem kíván érdemi egyeztetést folytatni a szakszervezetekkel.

Ehelyett Orbán Viktor miniszterelnök sablonleveleket küld az érdekképviseleteknek, amelyben mindig ugyanaz a szöveg szerepel: az úgynevezett Szociális Konzultáció eredményeinek kiértékelése után hajlandó tárgyalni a szakszervezetekkel a kormány.

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője a mozdonyvezetők és a BKV-dolgozók sérelmeire reagálva az MTI-nek közölte: a szociális konzultáció keretében június 15-ig mondhatják el a véleményüket az emberek. Döntésük ismeretében a kormány le fogja bonyolítani a szükséges egyeztetéseket és tárgyalásokat.

Ez nem kommunikáció, ez a szakszervezetek semmibe vétele - nyilatkozta a Pénzcentrum.hu kérdésére a BKV Zrt. Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VTDSzSz) elnöke. Ámítás a szociális konzultációra hivatkozva hárítani a szakszervezeteket, lévén, hogy a kérdőívben egyáltalán nincs szó a korkedvezményes nyugdíjazásról. Gulyás Attila szerint a kormány a tárgyalásokat elutasító magatartásával megsérti a fent említett törvényeket.

Az érdekképviselet csütörtökön csatlakozott a Mozdonyvezetők Szakszervezetek kezdeményezéséhez, miszerint június 29-én két órás figyelmeztető sztrájkot tartanak. A VTDSzSz jövő hét kedden jelenti be a BKV-nál a sztrájkot, ha addig nem áll velük szóba a kormány. Ennek esélye az eddigi tapasztat szerint egyenlő a nullával - véli Gulyás Attila. Amennyiben június 29-e után sem kíván velük érdemben egyeztetni a kormány, akkor július 7-én ismét sztrájkolnak.

KATTINTS! Sztrájkolnak a mozdonyvezetők, BKV- és Volán-sofőrök

Mi lesz azzal a korkedvezményes nyugdíjjal, amiért fizettek a munkáltatók?A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerint a korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott dolgozók után 2007 óta 13 százalékos korkedvezmény-biztosítási járulékot kell fizetni.

Az első évben a költségvetés átvállalta a munkáltatóktól ezt a terhet, majd fokozatosan csökkenő mértékű támogatást nyújtott. 2008-ban 3,5, 2009-ben 6,5, 2010-ben 9,75 százalékot kellett a munkaadóknak megfizetniük. Az idei évtől már teljes egészében a foglalkoztatókat terheli ez a járulék. Az elmúlt időszakban már több mint 30 milliárd forint folyt be a költségvetésbe ebből a közteherből - tudta meg a Pénzcentrum.hu május végén a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól.

KATTINTS! Nem ingyen jár a korkedvezményes nyugdíj - Hová tűnhet 30 milliárd forint? 

A Pénzcentrum.hu Kolláth György és Szikinger István alkotmányjogászokat kérdezte meg arról, hogy alkotmányellenesnek minősülhet-e, ha olyan jogosultságot vonna el a kormány, amelynek megszerzéséért járulékot szed be az állam. Mindketten azt a választ adták, hogy az elfogadott alkotmánymódosításra épülő konkrét törvények ismeretében lehet erre majd pontos választ adni.

Mindenesetre általánosságban elmondható, hogy annak a juttatásnak az elvonása, amelyért törvény szerint fizetni kell, kimerítheti a tulajdonhoz való jog sérelmét, s a szerzett jog elvonása sértheti az emberi méltóságot .

Nem tudja a bal kéz, mit akar a jobbAz Országgyűlés június 6-án elfogadta a Lázár János-Balsai István féle alkotmánymódosítási javaslatot, amely szerint a jövőben az ellátáshoz való jog a nyugellátás tekintetében az általános öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, a nyugellátás törvényi feltételeinek megfelelő személyre terjed ki. Az indítvány szerint a korhatárt be nem töltött személynek is nyugellátást lehet megállapítani, de "az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethető."

A jogszabály-módosítás megalapozza a kormány további törvénymódosításait. A kormány eddig csak a rendvédelmi szakszervezetekkel volt hajlandó egyeztetni. A tárgyalásokon készült dokumentumok szerint a jövőben a szolgálati nyugdíjat már nem nyugdíjnak hívnák, hanem keresetpótló juttatásnak minősítenék át. Ez alapot adna arra, hogy meg lehessen adóztatni az öregségi nyugdíjkorhatár előtti juttatásokat.

Lázár János és Balsai István az alkotmánymódosítás parlamenti vitájában is következetesen kitartottak amellett, hogy indítványukkal kizárólag a rendvédelmi dolgozókat célozták meg. Balsai István az Országgyűlés honlapján közzétette jegyzőkönyv szerint a következőket mondta:

"semmilyen szándék nincsen, legalábbis az én tudomásom és az előterjesztőtársaim tudomása szerint arra, hogy bármilyen mértékben az egyébként speciális szakmákat vagy nehéz fizikai munkát végző, bányász, kohász, vegyipari dolgozó munkát betöltő és jelentős korkedvezményre jogosító munkakörök szempontjából felülvizsgáljuk, vagy ilyen szándék esetén a nyugdíjlehetőséget bármilyen mértékben korlátozza az új szabály. Mint ahogy azokra a speciális szakmákat sem, művészi pályák, táncos, zenész, egyéb olyan foglalkozások, amelyeknél költségvetési értelemben foglalkoztatottakról van szó, akik nyilván pályájukat meghatározott életkorig tudják gyakorolni, amely nem felel meg a 62-63-64-65 évnek, itt egy lépcsőzetesség van a jelenlegi szabályozás és az elérendő szabályozás között, tehát ezeket sem érinti természetszerűleg a tervezett változtatásnakaz a mondatrésze, hogy "csökkenthető".

Ezzel szemben a Széll Kálmán Tervben az szerepel, hogy 2011. július 15-ig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium az érintett tárcákkal együtt felülvizsgálja a korengedményes nyugdíjak rendszerét és javaslatot tesz azok megváltoztatására.

Nagy Annakormányszóvivő a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorának adott interjújában is kijelentette: való igaz, hogy a törvény lehetővé tette hosszú évtizedeken keresztül, hogy egyes szakmákban az emberek fiatalon nyugdíjba vonulhassanak. Viszont ez egy olyan lehetőség avagy adott jog, "ami nem működik 2011-ben, nem lehet megtenni". Ezzel szembe kell nézni, és vélhetően a szakszervezetek közül többen szembe is néztek ezzel - tette hozzá Nagy Anna.

A szóvivő szerint tisztába kell tenni a fogalmakat: a "nyugdíjat nevezzék nyugdíjnak". "Nyugdíj az, amit az ember akkor kap, amikor elég idős ahhoz, hogy elmehessen nyugdíjba, most ez hatvankét éves kor, később ez emelkedni fog. A többit ne hívjuk nyugdíjnak, mert abból olyan keveredések és káosz lesz, mint amit most is látunk; vannak korengedményes nyugdíjak, a korkedvezményes nyugdíjak, rokkantsági nyugdíjak - sok minden, ami azután kiszámíthatatlanná teszi, kinek pontosan hogyan és mi jár" - érvelt Nagy Anna.