Éhen halhatunk az állami nyugdíjból

A hazai állami nyugdíjrendszer finanszírozhatósága nagyon komoly kihívások elé néz. A demográfiai folyamatok nem használnak a rendszer egyensúlyának, a népesség 2050-re 9 millió főre csökkenhet várhatóan, miközben az időskori függőségi ráta 24 százalékról 51 százalékra emelkedhet, tehát két munkaképes korú lakos tart el majd egy nyugdíjast 2050-ben. Magyarország kihívásokkal küszködik a foglalkoztatottság esetében is, jelenleg mindössze 1,3 járulékfizető tart el egy nyugdíjast - kezdte Paál Zoltán, a Generali ügyvezető igazgatója a mai sajtótájékoztatót.

Paál Zoltán következtetése az volt, hogy hosszútávon nem lehet egyensúlyban tartani a nyugdíjrendszerünket külső beavatkozás nélkül. Az állam alapvetően a rendszer fenntarthatóságát nézi, tehát hogy egyensúlyban legyenek a bevételek és a kiadások. Az állam praktikusan a nyugdíjkorhatár emeli meg ilyen helyzetben, vagy például a nyugdíjjárulékot, végső esetben kisebb nyugdíjat fizet ki.

Az egyének számára a legfontosabb, hogy a nyugdíjban az utolsó jövedelmük legalább 70 százalékát megkaphassák. A magánszemélyek is természetesen tehetnek a nyugdíjas korukért vagy úgy, hogy tovább dolgoznak, vagy úgy hogy előtakarékoskodnak, megtakarítást halmoznak föl. A Generali Providencia Biztosító ennek kapcsán készítetett egy felmérést. A megkérdezettek többsége szerint romlott a saját háztartásuk anyagi helyzete, hasonló véleménnyel vannak a válaszadók az ország gazdasági helyzetével kapcsolatban is.

Az emberek többsége sokkal tájékozottabb, mint két-három évvel ezelőtt az öngondoskodás témakörében, 62 százalék szerint például az állami nyugdíj nem lesz elegendő. Érdekes viszont, hogy a megkérdezettek 33 százaléka még mindig nem tudja felmérni, hogy számára az állami nyugdíj elegendő lesz-e vagy sem? Megtakarítási oldalon a következőket láthattuk. Az emberek 54 százaléka az elmúlt egy évben nem tudott félrerakni. Az összes válaszadók mindössze 27 százaléka nevezhető rendszeres megtakarítónak, míg további 19 százalék eseti megtakarítónak.
Általánosságban elmondható, hogy az emberek a jövedelmük 15-20 százalékát tudják megtakarítani, és ez nem változik lényegesen, ha a havi jövedelem 100 ezer forint körül van, vagy ha 200 ezer forint felett. A lehetőségek azért is korlátozottak, mivel egy család havi jövedelmének döntő többségét a saját háztartásra és megélhetésre fordítja, míg további 20 százalékot hiteltörlesztésre. Megtakarításra nagyon kevés jut, átlagosan mindössze 7 százalék.

Az emberek ól látják a helyzetet, hiszen 62 százalék szerint az állami nyugdíj nem lesz elég, viszont csak 53 százalék gondolt arra, hogy miből fog élni nyugdíjas éveiben. Akik gondolnak az öregkorukra, azoknak a 75 százaléka tett félre, a többség betét, életbiztosítás vagy önkéntes pénztári befizetés formájában - folytatta Paál Zoltán.

A magyarok átlagosan havonta nagyon eltérő összegeket tudnak félrerakni, a jövedelemkategóriák szerint szignifikáns különbségeket láthattunk. A gazdagok átlagosan négyszer többet tudnak megtakarítani, mint a szegények. Sajnos az emberek többsége, inkább csak áltatja magát, hogy a megtakarításaival érezhető nyugdíj-kiegészítést fog elérni, hiszen ehhez túlságosan keveset tesz félre. Paál Zoltán összefoglalásként elmondta, hogy az embereket egyre inkább érdekli az öngondoskodás témaköre, viszont még sokat kell tenni ahhoz, hogy megtudhassák milyen termékek vannak és hogy havonta mekkora összeget kell félrerakni a hatásos nyugdíj-kiegészítésre.