Mennyibe kerül egy gyerek? Íme a számok!

A nyomás a média részéről azt az igényt erősíti fel a gyermeket várókban, hogy nekik is mindent meg kell adni születendő gyermeküknek, akár erejükön felül is. Pedagógusoktól, pszichológusoktól és nevelési tanácsadóktól pedig azt halljuk, hogyan is legyünk tökéletes szülők. Az elvárások tengerében szülő legyen a talpán, aki önálló és saját szabad akaratából származó "okos" döntést tud hozni. 

Az információgyűjtés során ma már egyértelmű forrás az internet. Terhesség címszó alatt a Google 750 000 találatot jelez, csecsemőre "csak" ötszázezret, míg gyerek alatt már több mint 6 milliót. 

Egyre kevesebben vagyunk

Sokat hallunk arról, hogy kevés gyermek születik mostanában. Valóban, drasztikusan lecsökkent a születések száma, ezzel párhuzamosan viszont nő az életkor, vagyis a társadalom elöregedése tovább folytatódik. 

A KSH adatai szerint a családok 35 százalékában nincsen gyermek, 34 százalékuknál egy gyermek van, míg a kétgyermekes családok aránya 23 százalék, a 3 vagy több gyermeket nevelőké pedig 8 százalék. 

Mennyibe kerül egy gyerek?

Azok a gyerekek, akik azonban megszülettek, minden bizonnyal magasabb életszínvonalon élnek majd, mint a szüleik. A magasabb életszínvonal egyenes következménye a vásárlóerő évtizedes növekedésének, ezzel párhuzamosan pedig a szülők is többet költenek gyerekeikre. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy a családokban a gyerekszám csökken, az egy gyerekre eső költés természetesen megnő.

A TÁRKI Társadalomkutatási Intézet egy 2007-es felmérése szerint, a születéstől az egyetemi tanulmányok végéig átlagosan 30 milliót költenek el egy gyermekre a családok, így évente átlagosan 1,26 millió forintba kerül egy gyermek nevelése. Ebben az összegben nemcsak a készpénz-kiadások vannak benne, hanem összegezték a háztartási munka becsült értékét is. 

Egy gyermek születése alapvetően megváltoztatja a háztartás költségvetési szerkezetét: bizonyos kiadások csökkennek, viszont újak bukkannak fel. Mérések szerint egy gyermek évente 288-417 ezer forintnyi árut (élelmiszert és tartós fogyasztási cikket) fogyaszt el. A tág intervallumot a gyermekek száma magyarázza. Legtöbbe az egykék kerülnek, az egy főre jutó költség a három vagy több gyereket nevelő családban a fenti intervallum alsó szélén mozog.

Küzdelem a foltokkal 

Egy új jövevény a család mindennapjait, vásárlási-étkezési szokásait is megváltoztatja. 

"A GfK Hungária háztartások privát fogyasztását mérő ConsumerTracking adatai a fentieket jól alátámasztják, pl. a mosóporoknál az 5 évnél fiatalabb gyerekkel rendelkező háztartások közel kétszer annyi mosóport vásárolnak egy személyre vetítve, mint a gyermek nélküli háztartások. A "mosó masák mosodájának" nyertese azonban a 15-19 év közötti gyermekkel együtt élő családok" - mondta el Dörnyei Otília, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója. 

Anya csak egy van

Egy gyermek érkezése megváltoztatja a szülők önmagukhoz és egymáshoz való viszonyát. A szülőszerepben az egyik legjelentősebb változást az eredményezi, hogy az "én" és az önmagunk fontossága háttérbe szorul, és a "mi", valamint a gyerek kerül a középpontba. 

Több társadalomkutatási forrás is alátámasztja, hogy a megváltozott férfi szerepek azt eredményezték, hogy a mai apák erőteljesebben részt vesznek gyermekeik mindennapjaiban, mint akár az ő apáik generációja. 

A gyermekes nők számára a legfontosabb érték a család, annak minden pozitív és negatív hozadékával együtt. A mai magyar társadalom konzervatív abban az értelemben, hogy a klasszikus női-férfi szerepek még mindig fennállnak. Vagyis amíg a férfi fő feladata a család anyagi jólétéről való gondoskodás, addig a nők legfőbb szerepe, hogy gondoskodjanak a háztartás és a család dolgairól. 

A napfényes oldal mellett azonban előfordulnak, stresszes pillanatok, időszakok is. A többség úgy érzi, hogy a családért több mindenről le kell mondania, csak az igazán szükséges dolgokra tud pénzt kiadni. Az anyai szerepek között megjelenik az állandó kompromisszum kötés is, és egyre gyakrabban fordul elő a "soha nincs időm semmire" érzés. 

Az élet kevésbé napos oldala

2009-ben több mint minden ötödik gyerek olyan családban élt, ahol nem volt aktív kereső. A keresők hiánya számos egyéb probléma forrása is.Hazánkban a szegény gyerekek kétharmada a kistelepüléseken él, s ez az adat várhatóan tovább nő a jövőben. 

Magyarországon 620 ezer 18 évnél fiatalabb él a szegénységi küszöb alatt, és ezen belül mélyszegénységben nevelkedik legalább 2-300 ezer gyermek, de pesszimistább számítások szerint számuk ennek duplája is lehet, attól függően, mit nevezünk mélyszegénységnek.

A társadalom erősödő kettészakadása a kisgyermek korban is érezteti hatását, sőt ott kezdődik.