Sciennet: így lett vége a hálózatnak - videóval!

"Sajnos én is beleestem abba a hibába, hogy rávettek, vegyek részt a hálózatban" - kezdte egy e-mailben érkezett keserű panasz ismertetésével Sípos Jenő, a VPOP szóvivője a hétfői rendkívüli sajtótájékoztatón a kialakult helyzet részletezését. A levél tanúsága szerint a Sciennet szervezői akár napi több százezer forintos bevételt ígértek a szóban forgó résztvevőnek, aki kölcsönökből kétmillió forinttal indult neki a "kalandnak". Az első időszak csordogáló bevételei rövid idő után elapadtak, a magasabb belépti díj - amiért rögtön magasabb jutalékot ígértek a szervezők - sosem térült meg, a "vállalkozás" csődbe ment.

Az előzetes adószakértői vélemény szerint a cégnek csupán 2008. év tekintetében több adónemben 960 millió forint adót kellett volna bejelentenie és befizetnie, amit nem tett meg. A nyomozás adatai szerint a bonyolult, sokak által nehezen átlátható speciális törzsvásárlói közvetítéssel foglalkozó cég tevékenységét kizárólag Magyarországon fejtette ki egy azonos tulajdonosi körrel rendelkező vállalkozást felhasználva. Mint kiderült, a Washingtonban bejegyzett cég az Egyesült Államokban sem tett eleget adófizetési jogkötelezettségének, sőt adószámmal sem rendelkezett.

A gyanúnak köszönhetően végül november 25-én a reggeli órákban az egész országra kiterjedő akció indult, melynek során lefoglalták a cég - Magyarországon található - szerverét, elfogták a számlák felett egyedüliként rendelkező ügyvezetőt Leinemann Zsoltot és zárolták a cég magyarországi számlavezető bankjánál található valamennyi számlát is. Ez utóbbiakon összesen 1,6 milliárd forint került zárolásra. Az akció részletei az alábbi videón láthatóak:

Schiffer Péter, a PSZÁF főigazgató helyettese elmondta: a törzsvásárlói klub vizsgálata nem az elmúlt héten, hónapban kezdődött, a felügyelet egy ideje figyelemmel kísérik a klubok tevékenységét. Ezek közül egyik szereplő a Sciennet. A helyzetet azonban nehezíti, hogy a ScienNet papíron nem folytatott befektetési-pénzügyi tevékenységet, így a működése nem is esett a PSZÁF hatáskörébe. A felügyelet a konkurenciával hasonló elbánásmódot javasolt a ScienNetnek is, vagyis tisztázni szerette volna a tulajdonosi kört és a működési feltételeket, ám a felügyeleti vizsgálat nem jutott el odáig sem, hogy megállapítsa, ki a tulajdonosa a szervezetnek, hisz a vállalkozás offshore cégek kezében volt és informatikai rendszere - saját bevallása szerint - külföldön volt található. (Ennek utólag ellentmond, hogy a házkutatáskor Magyarországon foglalták le a cég szerverét.)

Schiffer szerint ugyanakkor első ránézésre nehéz megérteni, miből akart a hálózat nyereséget termelni, mivel semmiből semmit sem lehet teremteni. Nem lehetett pontosan tudni, hogy a befizetett belépési összeg után mikor és miből kap visszatérítést a rendszer működtetőitől. A PSZÁF ugyan többször figyelmeztetett, hogy ez nem befektetés és nem is betétgyűjtés, hiszen a szabályzat szerint a belépő összeg például semmilyen körülmények között nem járt vissza.

Felmerült a kérdés, miért kellett beavatkozni a ScienNet működésébe. Már a PSZÁF-vizsgálat idején is felerősödtek a hangok, hogy a rendszer működőképes lett volna, ha a PSZÁF hagyja kibontakozni. Schiffer viszont úgy látja: a korábbi összeomlott pénzügyi társaságoknál a közvélemény problémája éppen az volt, hogy a PSZÁF nem lépett idejében közbe. Ezt a hibát most nem szerették volna elkövetni.

A vizsgálat valóban sokáig tartott, hiszen már tavaly februárban is a felügyelet látókörébe került a ScienNet, ugyanakkor a rendkívül aprólékos, szisztematikus munka miatt csak most jutottak el odáig, hogy megalapozott legyen a gyanú. Amikor nem ellenőrzött, nem felügyelt piacon kínál valaki gyors meggazdagodásra terméket, ott vigyázni kell, mert "nincs ingyenebéd" - ahogy Schiffer fogalmazott. Mivel a feldolgozott pénzügyi adatokból kiderült, hogy a hálózat bevételeit 2008-ban döntően nem a vásárlások utáni jutalékok, hanem a belépő törzsvásárlók által történt befizetései adták, valamint, hogy a vezetők több százmillió forintot vettek fel különböző jogcímeken, a PSZÁF a hatóságokhoz fordult.

Mivel a tagoknak más tagok beszervezése után is járt jutalék és előny járt a minél magasabb kezdő befizetésért is, ezért a szervezet piramisjáték típusú, bár, hogy valóban az-e, még nem tisztázott. Csalás vagy sikkasztás bűntette is felmerülhet, ezt a vizsgálat eldönti - mondta Fröhlich Zsolt ezredes, a Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnokságának parancsnokhelyettese. Kiderült az is, hogy az ügyben 11 offshore cég érdekelt, ám ezek kapcsolata még nem tisztázott, sem az, milyen és mennyire megalapozott kifizetések kerültek ezek irányába.

A lefoglalt 1,6 milliárd forint jövőben sorsát firtató kérdésre Fröhlich úgy fogalmazott: csak a 2008-as adóhiány 960 millió forintra rúgott, ezért elképzelhető, hogy 2009-cel együtt az összeg már nem is fedezi az adóhiányt. Ha a hiány - büntetésekkel együtt számolandó - rendezése megtörtént, a maradékot visszautalják a számlára. Amennyiben a piramisjáték ténye bebizonyosodik, akkor a megmaradt összegből kártalanítják a hiszékeny tagokat, de ennek bizonyítása rengeteg munkát igényel.