Vészhelyzet: nézz rá a bankszámládra!

Mennyit kell(ene) félretenni vészhelyzetre?

Definíció szerint 2-3 havi összkiadásnak megfelelő összeget kellene a biztonság érdekében minimálisan félretenni ahhoz, hogy magabiztosan átvészelhetők legyenek a váratlanul jött nehéz időszakok. A szakértők többsége eredetileg azért határozta meg 3 hónapban az ajánlott időtávot és összeget, mert a legtöbb rövidtávon kezelhető betegségből ennyi idő alatt ki lehet gyógyulni és újra munkaképessé lehet válni.

A szükséges összeg meghatározásánál a hiteltörlesztés mellett a rezsiköltségeket és a szokásos megélhetési költségeket is figyelembe kell venni, azaz ténylegesen abból az összegből kell kiindulni, ami már önmagában elég egy-egy hónap túléléséhez, úgy hogy minden fizetési kötelezettségünknek eleget tettünk.

Fontos megjegyezni, hogy a vészhelyzetre félretett pénz nem azonos a hosszabbtávú, nyugdíjcélú megtakarítással és egyéb befektetésekkel. A biztonsági tartaléknak éppen az a lényege, hogy szükség esetén könnyen hozzá lehessen férni anélkül, hogy veszteséget kellene elszenvednünk a pénzzé tételen.

A vésztartalékot éppen ezért úgy igyekezzünk a lehető legjobb hozam mellett elhelyezni, hogy fikarcnyit se engedjünk a likviditási és biztonsági elvárásainkból. A gyakorlatban a legkézenfekvőbb megoldás az állampapírokba fektető, nagyságrendileg az inflációnak megfelelő hozamot hozó, bármikor pillanatok alatt visszaváltható pénzpiaci befektetési alap szokott lenni. Az ilyen befektetési jegyek vásárlásához értékpapírszámlát kell nyitni.

Hogy csinálják külföldön?

Nem túl megnyugtató módon, nem sokkal jobban, mint Magyarországon. Felmérések tanulságai szerint az Egyesült Államokban is csak hitelből tudnák a legtöbben átvészelni az ínséges heteket, hónapokat, rendkívül kevesen rendelkeznek ugyanis erre szánt célmegtakarítással.

A Bankrate korábbi adatai szerint a megkérdezettek csupán 39%-a rendelkezett 3 havi túléléshez szükséges vésztartalékkal. Az eredmények szerint a férfiak inkább gondolnak a váratlan helyzetekre, mint a nők, és a magasabb jövedelműek természetesen nagyobb arányban rendelkeznek vésztartalékkal mint rosszabbul kereső társaik. Tapasztalatok szerint az idősek inkább gondolnak a nehezebb időkre, ezért nekik jellemzően inkább vannak készleteik mint a fiataloknak.

Hazánk tekintetében sem lehetünk túl optimisták, a jelenlegi gazdasági helyzetben egy esetleges utcára kerülés sokakat komolyan a padlóra küldene, már rövidtávon is. A háztartások nagyságrendileg harmada szinte egyetlen fillért sem tesz félre, akik pedig igen, ők is alig néhány hónapra elegendő megtakarítással rendelkeznek. Az emberek több mint kétharmada bevallja, hogy nem, vagy csak részben érti a gazdasági híreket, ennek megfelelően állnak hozzá a megtakarítási, befektetési döntésekhez is.

A biztosítás a megoldás? Részben!

Léteznek persze biztosítási konstrukciók a hirtelen, váratlanul bekövetkezett események (munkahely elvesztése, betegség) miatti jövedelem-kiesés pótlására, ezen cikk olvasói között azonban minden bizonnyal kevesen vannak olyanok, akik most nagyot sóhajtva nyugodtan dőlhetnek hátra, hogy ők biztonságban vannak, ezek a termékek ugyanis korántsem széles körben elterjedtek.

Természetesen amennyiben rendelkezünk olyan biztosítási termékkel, mely vészhelyzet esetén térítést nyújt, akkor ezen összeggel csökkenteni lehet a vésztartalék kitűzött szintjét. A lényeg, hogy inkább járjunk el konzervatívan és legyen kicsit több félretéve, minthogy pórul járjunk, ha baj van! Mindenképpen kezeljük külön az átmeneti pénzavar esetére félretett pénzt a hosszabbtávú megtakarításoktól: előbbinél a likviditást, utóbbinál a megfelelő hozam-kockázat relációt tartsuk szem előtt!