Nem minden indexkövető, ami fénylik - hamarosan itt a BUX ETF

megvizsgálni, hogy hogyan hathatnak ezek a tényezők az alap teljesítményére. Szabályozási akadályok híján a BUX ETF várhatóan hű mása lesz a követett indexnek.

Az ETF-ek fő célkitűzése, hogy egy adott indexet "lemásolva", passzív menedzselés mellett is jól diverzifikált, széles piaci portfolión nyugvó eredményeket nyújtsanak.

Az index követése azonban sok esetben nem jelenti, hogy az ETF hozama száz százalékig megegyezik az említett index teljesítményével. A Morgan Stanley közemúltban publikált felmérésében 219 amerikai ETF-et vizsgált, amelyek közül 81 alap 100 %-os korrelációt mutatott az alapul szolgáló index-szel, míg 96 legalább 99 %-ban korrelált azzal. Az alapok egyötöde, 42 alap viszont ennél nagyobb eltéréseket produkált indexétől, és volt olyan, amelyik csupán 95-96 %-os korrelációt mutatott.

Miből származhat ez az eltérés? Egyfelől természetesen az ETF kezeléséhez kapcsolódó költségekből, hiszen az index teljesítményéből ezeket le kell vonni a hozam meghatározásakor. Fontos megjegyezni, hogy ez a költséghányados általában alacsonyabb a "hagyományos" nyilvános, nyíltvégű befektetési alapok költségterheltségénél.

Az ETF-et vásároló befeketetőknek ugyanakkor számolniuk kell egy másik hibaforrással is, az ún. "követési hibával" (tracking error). Ez azt jelenti, hogy az ETF-ek teljesítménye egyes esetekben (a költségek levonása nélkül is) akár több százalékponttal is eltérhet a követett index alakulásától. Ez az eltérés származhat egyfelől a portfolió kialakításának piaci, illetve szabályozás szabta korlátaiból is.

A tökéletes indexkövető portfolió összeállítása elméletileg egyszerű: a portfolióban pontosan az indexben szereplő részvényeket kell tartani, az index kosarának megfelelő súlyozással. Egy ilyen portfolió természetszerűleg ugyanúgy "viselkedik", mint a szóban forgó index. A gyakorlatban ez nem működik ennyire könnyen, és az ETF portfolióját több okból nehéz lehet pontosan az index kosarának megfelelően összeállítani.

A világ tőzsdéin sok olyan index működik azonban, amelyek kosarában egy-két részvény jelentős túlsúlyban van. Mivel a befektetési alapok általában tőkéjüknek csak korlátozott részét tarthatják egy adott kibocsátó értékpapírjaiban, az ETF-ek sok esetben nem képezhetik le egy az egyben az index kosarát. Kiváló példa az egy részvény túlsúlyát tükröző indexekre az OMX Helsinki tőzsdeindex, amelyben a Nokia súlya kb. 35 %, míg a második legnagyobb súllyal rendelkező részvény együtthatója alig éri el a 10 %-ot.

Hasonló a helyzet a BUX esetében is, hiszen az indexben három részvény is jelentős, 15 %-ot meghaladó súllyal szerepel. A hazai szabályozás azonban ez esetben meglehetősen rugalmas: a Tpt. elismerve az indexkövető alapok sajátosságait, felmenti őket a nyilvános, nyíltvégű befektetési alapokra alkalmazott korlátozás alól, miszerint ezek tőkéjüknek maximum 15 %-át tarthatják ugyanazon kibocsátótól származó, likvid értékpapírokban.

Az amerikai szabályozásnak is vannak sajátosságai az indexkövető ETF-ekkel kapcsolatban, melyek esetenként áthidalhatatlan eltéréseket okoznak. A nemzetközi ETF-ek kialakításakor mindezt még súlyosbítja, hogy a kisebb, feltörekvő részvénypiacok indexeiben helyet kapnak kis kapitalizációjú részvények is. Ezek a részvények az ETF összeállításához szükséges nagy tétel megvásárláshoz nem elég likvidek, és az alapkezelők számára jelentős többletköltséget eredményezhetnek a hozzáférés okán.

Ugyancsak megnehezíti a feltörekvő piacok indexeinek (és sok amerikai index) ETF formába öntését, hogy ezek általában kevés részvényt tartalmaznak, így még relatíve egyenletes súlyozás esetén is befeketetési korlátokba ütközik az alap kezelője, és alternatív megoldásokat kénytelen alkalmazni, pl. a kérdéses részvényekhez nagyon hasonló részvények vásárlása útján.

Látható tehát, hogy az index kosarának tökéletes leképezése nagyon nehéz, sok esetben lehetetlen. Ebből származóan a világ számos indexkövetésre szakosodott ETF-je közül sok, a megnevezés ellenére nem követi hűen az index alakulását.

A Budapesti Értéktőzsdére várhatóan az év vége felé bevezetendő BUX ETF teljesítményét szerencsére a felsorolt hátráltató tényezők nem, vagy csak kis mértékben befolyásolhatják (pl. esetleges értékpapír kölcsönadás torzító hatása, derivatív ügyletek a befektetési politika hatékonyabb végrehajtása érdekében stb.), így a BUX jövőbeli jó szerepléséből maradéktalanul profitálhatnak az ETF befektetői.