Tét nélküli játék: ezért lép le annyi orvos az országból

 - mondja a 30 éves Krisztina, aki már négy éve él Németországban. Idegsebészeti szakirányt választott, de itthon esélye sem lett volna ilyen irányú képzésen részt venni. "Évente 300-350-en végzünk általános orvosként, miközben általában mindössze egy idegsebészeti rezidens hely van Magyarországon" - jegyzi meg. Azt mondja, esélyeit az sem könnyítette meg, hogy balkezes és hogy történetesen nő. Ezért úgy döntött, szerencsét próbál Németországban. "Tét nélküli játék volt: úgy voltam vele, hogy ha a kinti élet nem jön be, itthon bármelyik sürgősségi osztályon azonnal el tudok helyezkedni" - jegyzi meg.

A diploma megszerzését követően beiratkozott egy intenzív nyelvtanfolyamra, megszerezte a B2-es német nyelvvizsgát. Mivel korábban részt vett egy egyhónapos tanulmányi úton Bajorországban, azon a környéken szeretett volna elhelyezkedni.

Sok olyan ügynökség van, aki segít a magyar orvosoknak külföldön munkát találni. Első körben ő is ezzel próbálkozott, de nem volt elégedett. "Azt mondták, felejtsem el az idegsebészetet, ebben a tartományban nem fogok tudni rezidensként elhelyezkedni, sőt, azt tanácsolták, felejtsem el a sebészetet is" - mondja Krisztina. Úgyhogy a saját kezébe vette az irányítást: leült a gép elé, és szétküldte a számára megfelelő és szimpatikus klinikáknak az önéletrajzát. Nagyon hamar talált munkát. Egy városi kórházban kezdett el dolgozni, ahol az egyik kollégája spanyol, a másik román volt, az egyik főorvos pedig tanzániai származású.

Az első néhány hónap nem volt könnyű. Már előre jelezte, nincs annyi pénze, hogy az első fizetésig ki tudjon bérelni egy lakást vagy szobát, így a kórház biztosított számára egy alagsori szobát. Ezt egy régi betegszobából alakították át, volt saját fürdőszobája is, konyhája és hűtője viszont nem. Úgy ment ki, hogy a hivatalos orvosi engedélye még nem volt meg.

Az engedély megszerzése után ez persze változott. Alig egy évet töltött itt, utána Ulmtól kb. 70 kilométerre, szintén egy városi klinikán helyezkedett el. "Az első hely nagyon jó volt, nyelvileg fejlődtem, sokat tanultam, de többre vágytam". A második hely sem tetszett viszont neki, onnan fél év után állt fel és egy az osztrák határhoz közeli településen vállalt munkát. Itt viszont lejárt a szerződése és most átmenetileg egy magánklinikán dolgozik, ahol havonta bruttó 4400 eurót keres.

 - mondja. Vagyis ügyeletekkel együtt több mint 880 ezer forintnak megfelelő fizetést kap. "Nincsenek anyagi problémák, nem kell azon agyalni, milyen lakást bérelj ki. Én például havonta 710 eurót fizetek (több mint 215 ezer forint). Ez a lakbér plusz a rezsi, de ehhez jön még az áramfogyasztás. Sok lakásban nincs konyha, valamiért itt ez a szokás. De nem vág földhöz anyagilag, ha valaki úgy dönt, szeretne egyet. Egyszerűen nem jelent problémát egy 1600 eurós kiadás. A múltkor épp elkísértem az egyik kollégámat, és a bútoráruházban a konyhabútor osztályon csak fiatalokat láttam, akik tervezgették, milyen is legyen az új étkező. Na, ilyet Magyarországon nem látsz" - mondja a 30 éves lány.

 - mondja ezt már a 36 éves Tamás, akinek kérésére nevét a cikkben megváltoztattuk. Ő 2008 óta él és dolgozik külföldön. Angliába ment először, ahol belgyógyászati vonalon kezdett dolgozni. Megtetszett neki, és végül ő is Németországban kötött ki. "Megnéztem az európai képzési programokat, és a német tetszett legjobban" - indokolja választását. Most Baden-Württemberg tartományban dolgozik egy városi klinikán belgyógyászként.

"Az volt az álmom, hogy MR-kutató leszek, az orvosi mellé van egy fizikus diplomám, és nem sok hiányzott, hogy meglegyen a programtervező matematikus diplomám is, a képzésnek kb. a 80 százalékát megcsináltam. Négy nagy képzési grémium van Magyarországon, a debreceni, a szegedi, a pécsi és a pesti. Általában 200-250-en végeznek az általánosorvos-képzésben, és grémiumonként 40-50 képzési hely van. Tehát kb. 20 százalék esélyed van arra, hogy állást kapj Magyarországon orvosként. Szóval nem igaz, hogy orvoshiány van, nagyon súlyos többlet és túlképzés van. Egyedül a sürgősségi betegellátó osztályokon lehet elhelyezkedni " - mondja.

Most heti 65-70 órát dolgozik, télen ennél is többet.

Így bőven félre tud tenni, nincsenek anyagi problémái, nem kell gondolkoznia azon, elmegy-e a kollégákkal vacsorázni, vagy elutazzon-e nyaralni.

Nem minden a pénz

- mondja Tamás. A munkahelyén is támogatják, segítik, van lehetősége fejlődni.

"Jeleztem, hogy a szakvizsgához még hiányzott 2-3 vizsgálat, és gyakorlatilag egy hét után mindenhez odaengedtek. Még nyomtak is, hogy csináld. Segítettek, hogy meglegyen a szakvizsgám, alám tolták a szükséges vizsgálatokat. Sehol a világon nem kell egyébként annyi vizsgálatot végezni, mint a német belgyógyászoknak a szakvizsgához. Budapesten tudok olyan kollégát, nálam pár évvel fiatalabb, aki kardiológián van ötödik évben, és még nem csinált egyetlen szívultrahangot sem. Én eddig kb. 2000-et csináltam. A sima belgyógyászathoz kell legalább 500. Nagyon erős a képzés. Ha mindent meg akarsz csinálni, soha nem szabad megijedni attól, hogy felállj egy állásból, ha nem kapod meg azt, ami neked kell. Ha megbeszélsz valamit a főnökkel, és nem tartja be, akkor fel kell állni. Fogsz kapni munkát, olyat, ahol a főnök mindent oda fog adni, ami kell. Legalábbis a belgyógyászaton én ezt látom" - magyarázza. Ez is az egyik legfőbb érv, amiért nem is gondolkozik a hazatérésen.

 - meséli lelkesen Krisztina, aki szerint nagyon jó a képzés, jól átgondolt és jól felépített a rendszer. "Ha például a főorvos komplikáltabb agydaganatot operál, már a kezdetektől engedi, hogy a rezidens nyissa fel a koponyát, és azt, hogy ő zárja be. Ez elképesztően izgalmas, és fantasztikus érzés, hogy már egy nagyobb beavatkozás bizonyos részének elvégzését is rád bízzák. csak így lehet tanulni és fejlődni" - magyarázza.

Hálapénz? Ugyan már!

"Hiába van nyelvvizsgád, mikor kimész, nagyjából először meg sem tudsz szólalni. Tartottam attól, hogy lesz ebből gond, beszólnak majd vagy valami, de ilyen itt elképzelhetetlen" - folytatja Krisztina. Mind a két orvos azt mondja, megbecsülik, tisztelik az orvosokat. "Soha senki nem bevándorlózott le" - mondja Krisztina, hozzátéve, nőként is könnyebb érvényesülni. Németországban ugyanis nem számít, hogy férfi vagy nő-e az orvos: elképzelhetetlen, hogy egy kolléga szexuális tartalmú megjegyzést tegyen.

A hálapénz szintén ismeretlen fogalom kint: nincs gyakorlata, de nincs is rá szükség. Mindenki teszi a dolgát, az orvosok sem szorulnak rá, hiszen megfizetik a szaktudásukat.

Nem kell aggódnod, úgyis lesz munkád

"Ha valaki uniós tagállamban szerzett orvosi diplomával rendelkezik, akkor a német központi orvosi kamara egy B2-es nyelvvizsga mellett azonnal kiállítja az orvosi működési engedélyt, kb. egy hónap, mire mindent beadsz. Nekem egy régi, középiskolai felsőfokú nyelvvizsgám volt, nem szakmai, úgyhogy behívtak egy 15 perces nyelvvizsgára, ami abból állt, hogy elolvastattak velem egy cikket, és aztán megkérdezték róla a véleményemet. Látták, hogy ki tudom fejezni magamat németül, azonnal rányomták a stemplit a papíromra. Volt olyan kolléganő, egy román lány, aki 0 nyelvtudással jött ki, és a klinika 6 hónap nyelvtanulást fizetett neki" - feleli Tamás arra a kérdésre, mégis mi kell ahhoz, hogy valaki Németországban vállalhasson állást. Akkora a munkaerőhiány, hogy ha megvan az általános orvosi diploma és a nyelvvizsga, bárki el tud elhelyezkedni. Abban a kórházban, ahol ő dolgozik, a közelmúltban például Szíriából érkező, gyakorlatilag menekültstátuszban lévő orvosokat is felvettek.

Azt, hogy kint nagyon könnyű elhelyezkedni, Péter is megerősíti, aki szintén álnéven szeretett volna szerepelni a cikkben. Ő egy ügynökségen keresztül kapott nagyon rövid idő alatt munkát, jelenleg épp a felmondási idejét tölti egy magyarországi városi kórházban. Azt mondja, nem szeretné, hogy ráismerjenek, mert fél az esetleges retorziótól.

- mondja a rezidens. Ő egy nagyobb, régiós kórházban kezdett el dolgozni az általános orvosi diploma megszerzése után. Hogy pontosan hol, azt nem szeretné elárulni. Ott hamar felmondott, mert a rezidenseknek rengeteg időt kellett a sürgősségi osztályon tölteniük, amit aztán ki sem fizettek. Átment egy városi kórházba, de itt sem találta meg számításait.

"Az egyszer használatos eszközök újrasterilezése itt is ment, ez egy nagyon magyar gyakorlat, mert találtak egy olyan kiskaput, hogy a gyártó azt mondja, hogy rendkívüli esetben négyszer újra lehet sterilezni, és mindenki többször csinálja, mint négy. A sürgősségin néha nincs orvos, vannak olyan műszakok, amikor csak mentőtiszt van. Radiológiai háttér nincs, néha van behívható radiológus, de inkább nincs. Én sebészeti ügyeletet csinálok, mert most az a legújabb irányelv, hogy három hónap után az adott osztályon ügyelhet a rezidens úgy, hogy nincs meg a sürgősségi modulja a szakképzésből" - sorolja, miért akarja itt hagyni a magyar egészségügyet.

 - teszi hozzá.  Ő egyébként 5 osztályos ügyelettel egy hónapban, néha 6-tal, nettó 200 ezer, a négy háziorvosi ügyelettel nettó 100 ezer forintot szokott keresni. Vagyis összesen nettó 300 ezer forintot visz haza.

"Nem a pénz az elsődleges oka annak, hogy el akarok innen menni. Tulajdonképpen nálam az verte ki a biztosítékot, hogy Budapestről utasokkal teli távolsági busszal szállítják ide vidékre a vért. A pesti központ kiadja a vért, annak a kocsija kiviszi a buszállomásra, a busz lehozza abba a kórházba, ahol dolgozom, a kórház kocsija kimegy érte a megállóba. Elképesztő, ahogy az is, hogy mentőtiszteknek kell ügyelni hetente 2-3 alkalommal" - mondja elkeseredetten. Nagy reményekkel vág neki Németországnak, azt mondja, ennél biztosan minden jobb lesz, őt már az lenyűgözte, hogy ott minden orvosnak jut saját számítógép, hogy az adminisztrációs feladatokat elvégezze. Az alapbére egyébként 2500 euró lesz, ügyeletekkel akár 3000 eurót is megkeres majd.