Rémes a magyarok pénzügyi tudása: az átlag alatt teljesítettünk

Az OECD legfrissebb tanulmányában 30 országot felölelve vizsgálta meg, hogy milyenek az emberek pénzügyi ismeretei és mennyire jár gyerekcipőben a pénzügyi tudatosság. A begyűjtött adatok szerint meglehetősen alacsony a pénzügyi ismeretek szintje a vizsgált országokban:

• Az elérhető 21 pontból a vizsgált országok átlagosan 13,2 pontot értek el, ez az OECD tagoknál 13,7-et tett ki. A 21 pontot három területtel, a pénzügyi ismeretek, a pénzügyi viselkedéssel és pénzügyi hozzáállással lehetett elérni (egyenként 7 pontot).

• A tanulmány szerint az elért, alacsonynak mondható összpontszám részben a pénzügyi ismeretek vagy éppen a viselkedésben fellelhető hiányosságokkal magyarázható, voltak olyan országok, mint Lettország és Észtország, ahol bár az átlagosnál magasabb a pénzügyi tudatosság, a pénzügyi viselkedés már alacsony pontokat hozott.

A vizsgált országok által elért átlagos pontszámokban az OECD lát fejlődési lehetőségeket, bár az országok között jelentős különbségek vannak:

• Átlagban a megkérdezett felnőtt lakosság csupán 56%-a ért el legalább 5 pontot a hétből, ugyanez az OECD tagországoknál 63%-ot tesz ki.

• A megkérdezettek csak 42%-a van tisztában a kamatos kamat előnyeivel a befektetésekre nézve, és csak 58% tudja a megtakarításain elért hozamot kiszámítani. Ráadásul három felnőttből csak kettő van tisztában azzal, hogy a kockázat jelentősen csökkenthető akkor, ha többféle részvényt is beválogat a portfólióba.
  

• Oroszországban, Thaiföldön, Malajziában és a brit Virgin-szigeteken a megkérdezettek kevesebb mint fele értette meg a pénzügyi diverzifikáció fogalmát, a megkérdezettek többsége viszont többnyire tisztában volt azzal, hogy az infláció milyen hatással van a pénz vásárlóértékére.

• Az elemzésben résztvevő országok lakosainak a pénzügyi számítások terén is lenne hova fejlődni, ezt derült ki abból, hogy sokan nehéznek találták kiszámítani azt, hogy egy 2%-os kamatbevétel után hogyan nézne ki a megtakarításaiknak egyenlege.

A tanulmány adataiból kiderül, hogy a pénzügyi ismeretek tekintetében a nemek között is jelentős eltérések vannak. A férfiak 61%-a ért el öt pontot a hétből, a nőknél pedig mindössze 51%.

• A felmérésben résztvevő 30 ország közül 19-ben statisztikailag is szignifikáns különbség van azon férfiak és nők arány aközött, akik elérték a 70%-os minimumszintet a pénzügyi ismeretekkel összefüggő kérdésekben, a regressziós analízis szerint a férfiak pénzügyi ismeretei kiterjedtebbek.
  

Meglepő, de önmaguk pénzügyi ismereteinek pontozásában a megkérdezettek meglehetősen reális képet adtak:

• A válaszadók többnyire tisztában vannak a saját pénzügyi ismeretszintjükkel. Azok, akik egy országban az átlagnál jobb pontszámokat adtak maguknak, átlagban jobb eredményeket is értek el a felmérésben.

• Vannak persze olyan országok is, mint Brazília, Lengyelország, Dél-Afrika vagy Thaiföld, ahol túlzott önbizalomból sincs hiány, miután egyesek sokkal magasabb pontszámokat adtak maguknak, mint az átlag, holott valójában átlag körüli pénzügyi ismeretekkel bírnak.

A felmérésben résztvevő országoknak csak mintegy fele (51%) tudta hozni a kilencből legalább hat pontot a pénzügyi viselkedésben:

• Franciaországban ötből több mint 4 ember érte el a minimum 6 pontos határt a kilencből, amivel a résztvevő országok között előkelő helyen szerepelnek, és össze sem hasonlítható Magyarország eredményeivel, ahol négyből csak egy ember tudta hozni ugyanezt a szintet.

• A pénzügyi viselkedés leggyengébb pontjainak a költségvetés készítése, az előretervezés, a termékválasztás és a független tanácsadás tűnnek, ezeken a területeken kellene legtöbbet fejlődniük a vizsgált országoknak. A megkérdezettek csupán 60%-a mondta, hogy rendelkezik költségvetéssel, és csak 50% törekszik arra, hogy a hosszú távú céljait elérje.
  

A külső sokkhatásokkal szembeni pénzügyi ellenálláson is lehet még javítani:

• Magyarországon csak 25%, Ausztriában csak 31% és Norvégiában is mindössze 33% rendelkezik részletes költségvetéssel, ami az elemzés szerint arra enged következtetni, hogy az itteni válaszadók nem tudják hatékonyan elosztani a rendelkezésre álló jövedelmüket.
  

• A megkérdezett országok esetében ötből kettő az elmúlt 12 hónapban egyáltalán nem takarított meg, tíz megkérdezett közül hat mondta, hogy aktívan tesz félre. Magyarországon a megkérdezettek csupán 27%-a mondja magát aktív megtakarítónak, ami Ausztriában 69%, Norvégiában pedig már 84%.

• Thaiföldön, Grúziában, Fehéroroszországban, Albániában és Törökországban a lakosság fele legalább egyszer nem tudott a hónap végén kijönni a rendelkezésre álló jövedelméből az elmúlt 12 hónap során. Sőt, tízből legalább négy válaszadónak kölcsönt is fel kellett vennie emiatt.