Kritikus a helyzet 331 településen: a magyarok egészsége a tét

Magyarországon 331 tartósan betöltetlen háziorvosi praxis van az Állami Egészségügyi Ellátó Központ Alap és Lakóhelyközeli Ellátások Igazgatóság Alapellátási Osztályának legfrissebb adatai szerint. Ez önmagában is megdöbbentő, ám az még inkább meglepő, hogy 19 településen 2005 óta tartósan betöltetlen a háziorvosi praxis. Ez persze nem azt jelenti, hogy ezeken a helyeken egyáltalán nem látják el a betegeket, csak épp helyettesítéssel oldják meg a rendelést.

Hogy ez a mindennapokban hogyan működik? Beszéltünk egy Nógrád megyei háziorvossal, aki már jó pár éve helyettesít egy tartósan betöltetlen háziorvosi körzetben.

- mondta a doktornő. Azt is elárulta, amikor először meghirdették a háziorvos nélkül maradt praxist, még volt néhány jelentkező, igaz, egyik sem komoly, de az utóbbi években - tudomása szerint - nem is jelentkezik senki.

Arra a kérdésre, mi a helyzet, ha ő szeretne szabadságra menni, vagy betegség miatt esik ki a munkából, mégis ki látja el a betegeket, azt válaszolta, a környező településeken dolgozó háziorvosokkal segítenek egymásnak.

 - mondta. Tehát ez azzal is jár, hogy a betegeknek ilyenkor rövidebb rendelési idővel kell számolniuk, és a szokásosnál lényegesen kevesebb idő jut egy betegre.

 - jegyezte meg.

De mit is jelent az, hogy egy adott településen tartósan betöltetlen a háziorvosi praxis? A vonatkozó kormányrendelet szerint "tartósan betöltetlen háziorvosi körzet: az a területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvosi körzet,

• amelyben az ellátási kötelezettségnek hat hónapot meghaladóan csak helyettesítéssel tudnak eleget tenni, kivéve, ha ennek az az oka, hogy a körzetet ellátó háziorvos munkavégzésében akadályoztatva van, vagy
• amelyben - a helyettesítés kivételével - az önkormányzat az ellátás nyújtásáról legalább hat hónapig nem tud gondoskodni önálló orvosi tevékenység végzésére jogosult személlyel".

Úgy néz ki, hogy a tartósan betöltetlen háziorvosi körzetek száma hónapról hónapra is nő, ugyanis a júniusi adatok szerint "még csak" 320 településen volt tartósan betöltetlen a háziorvosi praxis, most alig egy hónap alatt viszont ez a szám 11-el nőtt.

Az évek óta betöltetlen háziorvosi körzetek betöltését egyébként a kormány évek óta próbálja ösztönözni. 2018-ban összesen 1 250 000 000 forint áll rendelkezésre. A maximálisan elnyerhető összeg 20 millió forint, ezt azok kaphatják meg, akik legalább 60 hónapja betöltetlen praxist vennének át, és vállalják, hogy az adott háziorvosi/fogorvosi szolgálatban legalább 6 éven keresztül önálló orvosi tevékenységet végez az illetékes önkormányzattal kötött megállapodás szerinti működési formában, de minden esetben személyes közreműködésével. Nem pályázhat viszont mindenki. A pályázati kiírásban szerepel, hogy csak azok kaphatják meg a több milliós, vissza nem térítendő támogatást, akik a pályázat kiírásakor nem rendelkeznek  az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény alapján szerzett praxisjoggal, vagyis korábban nem háziorvosként dolgoztak.

Szabadulnának a praxistól, de nincs, aki átvegye

Eközben rengeteg nyugdíjazás előtt álló háziorvos is próbálja eladni praxisát, tele az internet hirdetésekkel. Az egyik nyugat-magyarországi településen fél éve hirdeti a praxist egy nyugdíjas korú háziorvos, aki kérte, se a települést, se a nevét ne hozzuk nyilvánosságra. Azt mondta, a reális ár a praxisért nagyjából 10 millió forint lenne, de erről már rég lemondott.

- mondta szomorúan. Arra a kérdésre, hogy mégis mennyi bevételre számíthatna az, aki megvásárolná a praxist, azt mondta, nagyjából 1,5 millió forinra jön ki a havi bevétele.

Mikor megjegyzem, hogy a 1,5 millió forint azért nem hangzik rosszul, azt mondja, első hallásra valóban nem, de arról nem szabad megfeledkezni, hogy ő, mint vállalkozó, ebből fizeti minden kiadását, beleértve a háziorvosi asszisztens fizetését, a takarítónőt, a könyvelőt, a szükséges eszközöket, a számítógépes rendszereket, stb..

 - mondta.

Arra a kérdésre, mi a véleménye, hogyan lehet orvosolni a háziorvos-hiányt, azt válaszolta, véleménye szerint nagy összevonások lesznek, 3-4 körzetet lát majd el egy, jó esetben középkorú, rosszabb esetben idősebb orvos. Vagyis egyre kevesebb idő jut majd a betegekre, egyre rövidül a rendelési idő, és egyre leterheltebbek lesznek az orvosok is.

Felhívtunk egy másik, eladó praxist hirdető orvost is. A hirdetésből kiderül, hogy Egerben, 2200 kártyával eladó egy belvárosi praxis, az éves bevétel pedig körülbelül 18 millió forint.

 - mondta a neve elhallgatását kérő szakember.

- jegyezte meg.

- tette hozzá.

De mi lesz a betegekkel?

- mondta a Pénzcentrumnak Dr. Békássy Szabolcs, a Háziorvosok Online Szervezetének alapítója, aki arról is beszélt, hogy a háziorvosi praxisok értéke nehezen meghatározható, leginkább a praxis földrajzi elhelyezkedésétől, valamint az úgynevezett kártyaszám nagyságától függ, mindazonáltal a betöltetlen praxisok számának folyamatos növekedése, és az utánpótlás hiánya miatt mára már szinte csak eszmei értéke maradt a praxisoknak. Így az a munka, melyet a nyugdíjkorhatár közelében lévő, vagy már azt meghaladó kollégák a több évtizedes, áldozatos munkájuknak köszönhetően a praxis menedzselésére fordítottak, anyagi értelemben elvész.

- mondta. Dr. Békássy Szabolcs úgy fogalmazott, a háziorvosi szakma mára totálisan presztízsét vesztette, nem jelent perspektívát egy fiatal kolléga számára, amennyiben azt látja, hogy receptek és beutalók írásán kívül alig folyik valódi orvosi munka a praxisokban.

- hangsúlyozta.

Ugyancsak a háziorvosi pálya megreformálást hangsúlyozta Dr. Dénes Tamás, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének elnöke. Arra a kérdésre, mégis hogyan lehetne vonzóbbá tenni a háziorvosi pályát a fiatalok számára, Dr. Dénes Tamás a Pénzcentrumnak azt válaszolta, első körben érdemes lenne egy felmérést készíteni a végzős hallgatók részvételével, hogy feltérképezhessék, hogy a leendő orvosok mit gondolnak a háziorvosi létről, valós információkkal rendelkeznek-e, illetve, ha ezt a hivatást választják, miért teszik, amennyiben pedig nem, miért nem, minek kellene változzon ahhoz, hogy az alapellátásban tervezzék a jövőjüket.  Dr. Dénes Tamás úgy gondolja, a háziorvosok kompetenciáját ki kellene terjeszteni, lehetőséget kellene adni (képzést, eszközöket), hogy szélesebb körben tudják ellátni betegeiket.

Az így dolgozó háziorvosokat (az alap finanszírozáson felül) jutalmazni kellene. De a jelenlegi rendszer erre nem ad lehetőséget. Most ugyanis például a háziorvosnak sem napközben, sem ügyletben nincs lehetősége egy mélyvénás trombózis gyanút kivizsgálni. Napközben és ügyeletben is a sürgősségi osztályra (többek között ezért ennyire túlterheltek a sürgősségi osztályok) kell irányítsa a beteget, ahelyett, hogy lehetősége lenne sürgős ultrahangra és laborvizsgálatra beutalót adni, a leleteket kielemezni és terápiát felállítani.

- mondta.