Járványok ide vagy oda: a magyaroknak minden fontosabb, mint a saját egészségük

Nem csak a magyar embereket, de magyar vállalatokat is rendkívüli módon megterhelte mentálisan az elmúlt időszak. Egy friss kutatásból, melyben 50 fő feletti cégek HR vezetői vettek részt, kiderült, hogy a többség tett lépéseket kollégáik mentális egészségének megóvása érdekében, azonban sokak számára az eredmények nem voltak megfelelőek, így további lépésekben gondolkodnak. Már csak azért is, mert jelenleg a többségüknél nincs egészségbiztosítás a juttatási rendszerben, még vezetői szinten sem.

A felmérést készítő Balázs Iván, egészségbiztosítási szakértő szerint a különféle egészségügyi szolgáltatások évről évre egyre jobban érdeklik a magyar cégeket: ez a "trend" 2012-ben indult, amikor ezek a juttatási formák adómentessé váltak, és berobbantak a piacra. Az egészségbiztosítási termékek nagyon bonyolultak, nehezen összehasonlíthatók, ezért egy multinacionális cég HR-ese akár egy hónapot is eltölthet azzal, hogy összeveti a különféle ajánlatokat. És ha végül nem sikerül neki, az azért van, mert olyan minimális különbségek vannak, amik miatt az árak nem összehasonlíthatók. Például azért, mert más-más szűrővizsgálatokat tartalmaz, vagy mert az egyik meglévő betegségekre is kiterjed, a másik nem, az egyik az egész országban ad ellátást, a másik csak három kórházban stb.

Pénzcentrum: A magyar lakosság és a cégek hány százaléka fordít egészségbiztosításra?

Balázs Iván: A magyar lakosság tekintetében ez minimális, pár százalék, cégek esetében pedig 10-15 százalék körüli értéket lehetett elérni. A jövedelmi viszonyok miatt Budapest erősebb a szolgáltatások igénybevételében, de sok vidéki cégnek is van egészségbiztosítása. Ezt az is befolyásolja, hogy abban a régióban hány olyan magánszolgáltató van, ahol igénybe tudják ezt venni:

Vannak már olyan szolgáltatók, amelyek kínálatában országosan 500 helyszín van, de ez még nem minden biztosító sajátossága. Például ez is egy összehasonlítási szempont, amiben el szoktak veszni a cégvezetők. Ha valaki azt mondja magáról, hogy nála több ezer orvos elérhető, akkor azért azt nem árt tudni, hogy de összesen hány kórházban? 

Jellemzően a multinacionális vállalatok veszik igénybe a magánegészségbiztosítási szolgáltatásokat, vagy esetleg a kisebb magyar cégek, kkv-k is érdeklődnek?

Ez kezdettől fogva vegyes képet mutat. A lényeg az, hogy aki ebben döntést hoz, szociálisan mennyire érzékeny, mennyire hamar ismeri fel, hogy a dolgozó egészsége nagyban befolyásolja a vállalat termelékenységét. Akinek van tapasztalata, és tudja, hogy egy gerincsérvvel mennyi időt tölt el valaki az állami rendszerben, az tudja, hogy megéri az a pár ezer forint, amibe ez kerül, hiszen egy három hónapos távollétet le lehet csökkenteni három hétre akár. Ám amikor egy cég megkérdezi az alkalmazottait, hogy szeretnének-e egészségbiztosítást, a dolgozók nagyon kis hányada válaszol igennel. Ez nagyon is jellemző sajnos a magyarokra: még nem jó az öngondoskodási hajlandóságunk. "Félre kellene tenni a nyugdíjra, a gyerekre, de most kell új hűtőt venni. Most egészséges vagyok, mit tudok kezdeni egy egészségbiztosítással?" Igen, de most kell felkészülni arra, amikor már nem leszel az. Ezt visszaigazolják azok az adatok is: egyre kevesebb cégnél, de még mindig van, ahol cafeteriában elérhető az egészségbiztosítás, és a dolgozók 1-2 százaléka választja csak ezt, jellemzően pont azok, akik majd használni is fogják. Ezért van az, hogy a biztosítók vagy drágábban, vagy egyáltalán nem teszik elérhetővé a biztosítást az ilyen ügyfeleknek. 

Ha a dolgozókat megkérdezik, hogy mit szeretnének extra juttatásként, akkor az egészségbiztosítást nagy eséllyel nem sorolják fel, és a vezetőség sokszor azért nem is választja, mert ennek kíván megfelelni.  Miközben ez a juttatás az egyetlen, amely win-win helyzetet teremt, hiszen jó a munkáltatónak és a munkavállalónak, de még az államnak is, mert ezek az emberek nagyrészt kikerülnek az állami rendszerből. 

Egy magyar cégnek, ha egyáltalán lehet határértékelt mondani, nagyjából mennyibe kerül egy-egy dolgozó biztosítása?

Ez egy kicsit olyan kérdés, mint hogy mennyibe kerül egy új autó? 5 és 500 millió forint között. De egy átlagos biztosítás, ami járóbeteg-szakellátást, kisebb-nagyobb diagnosztikai vizsgálatokat, egynapos sebészetet, ambuláns műtéteket, házi vizitet, call centert tartalmaz, jelen pillanatban 4-8 ezer forintért elérhető havonta. 

Ez egy viszonylag elhanyagolható összeg.

Szerintem is, de sokan ma még nem is tudják, hogy ez ennyibe kerül. A piackutatásból egyértelműen kiderült, hogy a legtöbb vállalat egyetlen ajánlatból választ. Ha ez egy olyan szolgáltató, amelyik drágább, akkor az alapján általánosítanak. De Magyarországon már 3000 forintért is elérhető szűkített szolgáltatási körű egészségbiztosítás, amely már jól használhatók. És ha valaki ennyit sem tud megengedni a cégének, ott nagyon komoly anyagi problémák lehetnek. Nekem a több ajánlat kiadását be kell bizonyítanom az MNB felé. Ezért furcsa, hogy a legtöbb ügyfél egy ajánlatból választ, és nem az a jellemző, hogy felkészülten érkeznek, legtöbb esetben inkább tapogatóznak. Manapság az sem ritka, hogy 5-6 biztosító versenyez az ügyfélért.

2020. március 13-án teljesen megváltoztak a körülményeink, az életünk: Önt az ezt követő hetekben megrohamozták a cégek, hogy egészségbiztosítást kössenek?

Más a tapasztalatom. A magánügyfeleknek megfagyott a vér az ereiben, hogy otthon vagyok, mi van, ha elvágom a kezem, leesek a lépcsőn stb. Ilyenkor belegondol az ember, hogy a karantén alatt milyen ellátást fog kapni. Rögtön utánanéztek, mit lehet csinálni, sok szereplő jelezte vissza, hogy megugrottak az online kötések számai. Pont akkor publikáltam egy cikket, amit összehasonlította az online köthető magánpiaci szereplőket, ami rendkívül népszerű volt. Megrohamozták őket, ám ez májusra alábbhagyott.
A cégek viszont lefagytak. Minden kiadást azonnal stoppoltak, de csak azok a cégek mondták fel a szerződéseiket, akik nagyon rossz helyzetbe kerültek. Viszont új szerződés tekintetében mindenki azt mondta, hogy még kivárnak. Ám mostanra elérkezett az idő, hogy ismét beszéljünk a juttatásokról, és ma már nagyon kevés cég gondolja azt, hogy neki ezzel nem kell foglalkoznia, őt ez egyáltalán nem érdekli. Én azt gondolom, hogy nagyon komoly robbanás előtt áll ez a piac, az MNB is azt írja, hogy az egészségbiztosítások szerepét növelni kell, mert ez sokat segít az egészségügyi kiadások kontrollálásában. Úgy gondolom, hogy az állami és a magánellátó rendszer tudna jól együttműködni, de több támogatásra lenne szükség. Tavaly január 1-jétől ugyanis az egészségbiztosításokra 82 százalékos adót vetett ki a kormány. De a biztosítók ebben az évben megoldást találtak arra egy bizonyos létszám felett, hogy ezt hogyan lehet legálisan 36 százalékra levinni - ezt az adóterhet még tudják vállalni a cégek. 

Egy magánember nagyjából mennyiért köthet egészségbiztosítást?

Erre könnyebb válaszolni, mert nincs annyi ajánlat a piacon. Egy normális egészségbiztosítás jellemzően 7000-9000 forintért elérhető, a magasabb szintűek pedig 15-20 ezerért. Amik ennél olcsóbbak, olyan korlátozásokat vagy apró betűs részeket tartalmaznak, ami jelentősen nehezíti a hozzáférést az ellátáshoz. Havi 85 forintért is van egészségbiztosítás. Az annyit is tud.
Itt is fontos összehasonlítási szempont, hogy tartalmazza-e a meglévő betegségeket, hol lehet igénybe venni, prevenciós szűrést ad-e és mikor, milyen széles a szolgáltatások köre, van-e benne magán sürgősségi ellátás, mennyi a várakozási idő, távorvoslást nyújt-e vagy online időpontfoglalást, stb? Érdemes belemenni a részletekbe vagy szakértőhöz fordulni, hiszen végül is az egészségünk a tét. Annál pedig nincs fontosabb!