Itt az elemzés: a pusztító munkanélküliség még csak most jöhet Magyarországon

Látszólag alig volt a pusztítás a munkahelyeken

Más országokhoz képest Kelet-Közép-Európa munkaerőpiacát egyelőre alig érintette a koronavírus-járvány. Az USA-ban például hetente milliószámra váltak állástalanná az emberek, a munkanélküliségi ráta már áprilisban 14%-ra ugrott. Ehhez képest a régiónkban csak Ausztriában mutattak ki érdemi emelkedést az első negyedévben, és még az áprilisi adatokban is alig látszik a járvány hatása.

Az alábbi grafikonon látszik, hogy februárhoz képest alig változott a munkanélküliségi ráta a legtöbb országban, miközben jelentős a munkaerő azokban a szektorokban, melyeket a legérzékenyebben érint a válság.

Magyarországon a KSH adatai szerint áprilisban 3,8%-ra emelkedett a munkanélküliségi ráta, a munkanélküliek száma 174 ezer fő volt. A Portfolio becslései szerint azonban a valós szám 280 ezer körül van jelenleg, a munkanélküliség pedig 6 százalék körül lehet. A különbség oka, hogy az állásukat elvesztett emberek nagy része egyelőre nem lett hivatalosan munkanélküli, csak inaktív, illetve a korlátozások miatt egyelőre nem is kerestek munkát.

Az Erste szakemberei szerint elsősorban a rugalmasabb munkaerőpiacnak köszönhető, hogy a hivatalos adatokban alig látszik a járvány hatása. Sok esetben például a határozatlan idejű munkaszerződések felmondása esetén még hónapokig tart a felmondási idő, ami alatt a foglalkoztatottság folyamatos a statisztikában.

Emellett az elemzők szerint a munkahelyüket elvesztők nem jelennek meg automatikusan a munkanélküliek között, különösen igaz ez azokra, akik nem keresnek másik állást, mint például a nyugdíjasok. Emellett nem világos az sem, hogy az egyéni vállalkozók milyen arányban regisztrálják magukat munkanélküliként. Ezek miatt a bank szakértői az inaktivitás érezhető emelkedését várják a régió munkaerőpiacain.

Az viszont már a hivatalos adatokból is látszik, hogy azokban az országokban erősebb a munkanélküliség emelkedése, ahol jelentős a szolgáltató szektor és a turizmus aránya. Ez indokolja, hogy Ausztriában és Horvátországban volt eddig a legerősebb a válság hatása. Ausztriában a márciusi lezárások a síturizmus csúcsidőszakának végén érkeztek, még érzékenyen érintve az ágazatot, Horvátország viszont elsősorban nyári célpont, így ők eddig olcsóbban megúszták. A határokat pedig fokozatosan elkezdték újranyitni, vagyis ha a járvány második hulláma nem érinti a nyári szezont, akkor a horvát munkanélküliségben jóval kisebb lehet az emelkedés.

Tovább torzítják a munkanélküliségi statisztikákat az ingázók, akik abban az országban kerülnek be a hivatalos statisztikába, ahol élnek. Ez Magyarország és Szlovákia esetében az ausztriai munkavállalókon keresztül érinti az adatokat. Kockázatot jelenthet a külföldről hazatérő munkavállalók száma is, ami elsősorban Romániában dobhatja meg a munkanélküliek számát, ha Olaszországból és Spanyolországból tömegesen térnek haza.

Átmeneti tényezők és statisztikai eltérések is magyarázhatják a régióban a munkanélküliség alakulását, hiszen nagyon sokféle élethelyzetbe kerülnek a dolgozni nem tudó emberek, akiket aztán a különféle statisztikák eltérően ítélnek meg munkát kereső munkanélküliként, vagy a munkaerőpiacról (akár ideiglenesen) kivonuló inaktívnak. Sokan a járvány miatt otthon maradnak a gyermekükkel vagy betegállományba mennek. Csehországban és Szlovákiában ők továbbra is foglalkoztatottnak számítanak, Lengyelországban viszont ha két hétnél hosszabb időre kiesnek, akkor nem számolják bele őket a statisztikába. A lengyeleknél március második felében a hivatalosan foglalkoztatottak 19%-a gyakorlatilag nem dolgozott emiatt, de a cseheknél és a lengyeleknél is megduplázódott a gyermeknevelési szabadságra vagy betegállományba kényszerülők száma.

Mi jön még?

Az Erste Bank elemzői szerint a recesszió elkerülhetetlen a régió országaiban, így a következő hónapokban a munkanélküliség is emelkedni fog. Horvátországban, Romániában és Szerbiában kétszámjegyű lehet idén az átlagos munkanélküliségi ráta,

A pontos hatás több tényezőtől függ majd:

• A felmondási idő letöltése és az állami intézmények kapacitáshiánya miatti lassú regisztráció.
• Az oktatásból kikerülő frissen végzettek nehezebb elhelyezkedése az üres álláshelyek számának csökkenése miatt.
• A turizmusra és a szolgáltatásra erősen építő országokban további tömeges elbocsátások jöhetnek, ha a lezárások nyáron is érvényben maradnak.
• Az ingázók és a külföldön dolgozók visszatérése a hazai munkanélküliséget növelheti.
• Az állami bértámogatási programok jelentős segítséget jelenthetnek.
• A távmunka igénybevétele csökkentheti a negatív hatásokat.