Ennyiért csábítják külföldre a magyar orvosokat, ápolókat: sokan indulnak útnak

Azt, hogy nincs elegendő egészségügyi dolgozó itthon, azt már a saját bőrünkön tapasztalhatjuk. 41,3 ezer betöltött, 1,7 ezer betöltetlen orvosi állás volt Magyarországon 2018-ban. A legtöbb üres pozíció a fekvőbeteg-ellátásban volt (971), a járóbeteg-ellátásban valamivel kevesebb, 459 - derül ki a KSH adataiból. Az üres orvosi állások 43 százaléka Budapesten volt, fővárosban a tervezett állásokhoz viszonyítva az orvosi állások 5,1 százaléka volt betöltetlen, ennél nagyobb (5,3 - 5,9 százalékos) orvoshiány volt Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt.

Miközben folyamatos orvoshiánnyal küszködik a magyar egészségügy, nálunk nyugatabbra sem feltétlenül jobb a helyzet, van olyan német kórház, ahol az orvosok háromnegyede külföldi - számolt be a Szakszervezetek.hu. De kiderül ez abból is, hogy milyen kétségbeesetten keresik az egészségügyi szakdolgozókat a kelet-európai térségben, méghozzá az itthonról nézve busásnak tűnő fizetések feltüntetésével.

"Osztrák kórházak számára keresünk végzés előtt álló orvostanhallgatókat (hatodéves), frissen végzős orvosokat, rezidenseket, szakorvosjelölteket és szakorvosokat a medicina összes szakterületén hosszú távú állások betöltésére."

Mindezt kiemelkedő fizetésért: 3000 (rezidens) és 6000 (szakorvos) euróért havonta, segítünk, ez durván szorozva egy, illetve kétmillióforintot jelent, és ehhez az ügyeleti díj is hozzájön még. Ezen felül feltüntetik a hirdetésben, hogy extra a nyugat-európai jobb kórházi munkakörülmények, illetve adottak a szakmai továbbképzési lehetőségek is. A hirdetéseket böngészve még ennél is jobb feltételekkel várják a külföldi orvosokat Svájcban, ott 120 és 180 ezer frank között fizetnek évente, ez átszámolva havi 3,1 és 4,7 millió forint között van valahol - azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy ott kint sokkal drágább az élet, mint idehaza. Így tehát az sem véletlen, hogy

Tavaly hozta nyilvánosságra az egészségügyben dolgozók migrációs statisztikáit az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK), a statisztikák szerint az orvosok közül 743-an fordultak a főigazgatósághoz hatósági bizonyítványért, közülük 452 magyar állampolgárságú. A korábbi évvel összevetve 13 százalékkal kevesebb magyar orvos kérte az igazolást. Főleg a fiatal magyar orvosok, a 25-29 évesek igyekeztek külföldre (135 fő), de az utánuk jövő korcsoportból, a 30-34 évesek közül is sokan kértek hatósági bizonyítványt (92 fő).

Az ÁEEK adatai szerint a külföldre igyekvő magyar orvosok körében már régóta az első két célország Németország és Anglia, így volt ez 2018-ban is. Kérdés persze, hogy utóbbi a brexit után is kedvelt desztináció marad-e. A harmadik-negyedik hely többször változott, a 2018-as statisztikák szerint Ausztria, Svájc illetve ötödik helyen Románia volt a legnépszerűbb. A korábban kedvelt Svédország 2018-as felmérésben csak a hatodik lett.

* Itt fontos megjegyezni, hogy a hatósági bizonyítványt kérők száma nem egyértelműen jelent külföldi munkavállalást, hiszen nincs információ arról, hogy a kérelmezők valóban elhagyták-e az országot.

Mennek az ápolók, patikusok is

Nem csak orvosokat, ápolókat is keresnek Európa közepére megfelelő végzettséggel: bruttó minimum 5300 euró havonta (1,8 millió forint) és kedvezményes szálláslehetőséggel. Német középfokú nyelvtudás szükséges az állásbetöltéséhez. De keresettek a patikusok is. Utóbbiak esetében élnek is az ilyen lehetőséggel szép számmal, szintén az ÁEEK 2018-ra vonatkozó statisztikáiból derül ki, hogy 58-an kértek hatósági bizonyítványt a külföldi munkavállaláshoz közülük 41 magyar. A korábbi két évben ez csak 32-32 volt, tehát 2018-ban 28 százalékkal többen igyekeztek külföldre. A kérelmezők többsége 25-39 éves nő volt, és főleg Németországban, Svájcban és Svédországban szeretett volna dolgozni.