Csúfos kudarc lehet a magyar álommeló vége: akik belevágtak, sokan elbuktak

Az Európai Unióban 2017-ben átlagosan az összes munkavállaló 5 százaléka dolgozott rendszeresen otthonról, azaz home officeban. Ez az arányszám 2013 óta folyamatosan emelkedik, ám még mindig nem érte el a 2012-es 5,2 százalékot. Magyarországon ezzel szemben a csúcs 2013-ban volt (3,9 %) és azóta folyamatosan csökken az otthonról dolgozók aránya, ami mára odáig vezetett, hogy hazánkban a munkavállalók csupán 2,5 százaléka volt így foglalkoztatva 2017-ben.

Az alacsony számok azt mutatják, hogy Magyarországon a rugalmas foglalkoztatás egyáltalán nem képzi részét a vállalati kultúrának, ami azért kifejezetten baljós előjel, mert a HR szakma nem győzi elégszer hangsúlyozni, hogy a jövő munkavállalói teljesen máshogy képzelik el a munka világát, mint azt elődeik tették évtizedekkel ezelőtt. 

Mindez olyannyira így van, hogy bár a magyar munkavállalók 65 százaléka jelezte, hogy sem jelenleg, sem korábban nem dolgozott még otthonról, mégis egyértelműen a távmunka mellett tenné le a voksát, ha választathatna. Nevezetesen, azok a munkavállalók, akik jellemzően nem dolgoznak otthonról, 55 százalékban szeretnének a jövőben otthonról dolgozni - derült ki egy 2018-as reprezentatív kutatásból.

{{EMBED:infogram_a979f480-04f9-440d-8b48-5f0a70395f18}}

Igen ám, de az éremnek mindig két oldala van. "Az utóbbi években sok munkáltató határozta el magát a home office mellett, azonban egy év elteltével sokan közülük visszakoztak, és visszaállították a régi rendszert" - mondta el Kápolnás Vera az Office@Home szeptemberi konferenciáján. Ennek a szakértő szerint legtöbbször az volt az oka, hogy az otthonról munkát végző dolgozók sokkal kisebb hatékonysággal látták el feladatukat (a munkáltató szerint), mintha bejártak volna dolgozni. 

Ez persze egyáltalán nem jelenti azt, hogy kizárólag a dolgozók hibája lett volna az, hogy otthonról dolgozva nem hozták azt a formát, amit főnökeik megszokhattak tőlük. Kápolnás Vera szerint ugyanis sok cég hajlamos elsietni a home office bevezetését, és a nem kellően átgondolt változások, a kommunikáció és a bizalom hiánya vezetnek a vállalkozás bedőléséhez. Az otthoni munkavégzés bevezetése tehát egyáltalán nem kis feladat egy cég életében, ám mielőtt tüzetesebben is elmerülnénk a módszertanban érdemes tisztázni, mi is egyáltalán az a home office.

Az otthoni munka nem egyenlő a pihenéssel

Magyarországon a munka törvénykönyve nem ismeri a home office intézményét, még akkor sem, ha ez az egyik legelterjedtebb foglalkoztatási mód a távmunkavégzésen belül. A magyar jog ugyanis csak utóbbit ismeri el, ennek pedig négy kötelező eleme van:

• rendszeresen, 
• elkülönült helyen,
• számítástechnikai eszközzel végzett munka,
• mely során a dolgozó a munkájával létrejött eredményt elektronikusan továbbítja.

Ha ez a négy kötelező elem nem áll fenn egyszerre, akkor munkajogilag nem beszélhetünk távmunkáról. Azaz ha valakinek a munkaadója alkalmanként - jutalomként - megengedi, hogy otthonról dolgozzon, az nem jelent home office-ból történő munkavégzést.

Ezzel szemben nagyon is távmunkának minősül az, ha a fentebb említett négy sarkalatos pont fennáll, még akkor is, ha ez a munkavállaló szerződésében nincs rögzítve. Ilyenkor azonban a munkáltató szabálysértést követ el, ugyanis a távmunkára külön szabályok vonatkoznak, amiket a munkáltatóknak - elvileg - be kell(ene) tartaniuk. Csak hogy - a teljesség igénye nélkül - egy fontos intézkedést említsünk: a munkavállaló leendő, azaz otthoni munkavégzésre alkalmas helyiségét szakemberek segítségével auditálnia kell (a munkáltatónak), olyan "apróságokra" is kiterjedve, mint a munkavégzéshez alkalmas székek beszerzése vagy az elektromos hálózat védettségének a biztosítása.

Egy rossz példa

Azért, hogy tisztábban lássuk, milyen egy rosszul kivitelezett home office a Pénzcentrum egy IT vállalkozás egyik alkalmazottjával, Zalánnal beszélgetett, akit a vezetés egyik napról a másikra vezényelt home office-ba.

- mondta el a Pénzcentrumnak Zalán, aki hozzátette, hogy bár egy ideig vicces érzés volt számára, papucsban és pizsamában dolgozni, egy idő után nagyon elege lett a rendszertelenségből. 

- folytatta az informatikusként dolgozó férfi, akinek kezdetben azt is nehéz volt feldolgoznia, hogy egész nap egyedül van egy szobában, jószerivel nincs is kihez szólnia. 

- mondta el Zalán, akinek nem hogy senki nem akkreditálta az otthoni munkaállomását, de még csak irodai széke sincs a munkavégzéshez, ezért hónapok óta egy összecsukható ebédlőszékről és a fotelből dolgozik.

- tette hozzá Zalán. Hiába lehetne tehát mind a munkáltatónak mind pedig a munkavállalónak győztes helyzet az otthoni munka, az olyan esetekben, mint Zaláné is, megmutatkozik a távmunka Achilles-sarka.

Jobban át kell gondolni

Zalán példáját bemutatva kikértük egy hosszú évek óta vállalati tanácsadóként dolgozó szakember véleményét, aki lapunknak elmondta: sajnos tényleg sokszor lehet ilyen esetekről hallani, aminek hosszútávon legtöbbször az a vége, hogy a hirtelen bevezetett home office kárász életű lesz. Ezt azonban el lehet kerülni akkor, ha a cégvezetés valóban leteszi a voksát egy nagy volumenű stratégiai átalakítás mellett.

- emeli ki a szakértő, aki hozzáteszi, egy jól kiépített home office rendszerben a munkavállalók kényelmesen és adott esetben többet is tudnak dolgozni kevesebb idő alatt. Ennek az elérése azonban nem megy egyik napról a másikra. 

- hívta fel a Pénzcentrum figyelmét a home office szakértő, aki azt is elmondta, hogy ezek a pilot időszakok 2-6 hónapig is eltarthatnak, de erre szükség is van, hiszen idő kell ahhoz, hogy láthatóvá váljanak a szűk keresztmetszetek és a munkatársak viszonyulása az új munkakörülményekhez. Mindezek mellett a tanácsadó azt is elmondta lapunknak, hogy sokszor hiába merül fel egy-egy cégnél a home office, mint lehetőség, a vállalati struktúra tépázottsága és a munkaszervezés strukturálatlansága miatt, azt kell hogy javasolja az ügyfeleknek, hogy egyszerűen még nem állnak készen az otthoni munkavégzés beindítására. Ezekben a helyzetekben még hosszabb időbe telik a leendő rendszer kiépítése.

Itt van a kutya elásva

A fentebb bemutatott példákból jól látszik, hogy a home office intézménye a vállalat szempontjából lehet a növekedés eszköze, úgy hogy közben a munkavállalók lojalitását és kényelmét is szolgálja. De lehet olyan fegyver is, ami könnyen visszafelé sülhet el. Erre egyébként többször utaltak a bevezetőben már említett Office@Home konferencián megszólaló szakértők is, akik nem győzték hangsúlyozni, hogy egy vállalat szempontjából legelőször is azt kell eldönteni, hogy akarnak-e egyáltalán professzionális szinten foglalkozni a home office kérdésével, és hogy megvan-e a részükről a kellő bizalom a munkavállalóikkal szemben. Mindezt úgy, hogy a rögös út még csak ezután következik. 

A fejlett országokban a rugalmas foglalkoztatás egyre nagyobb lehetőséget ad a vállatoknak a növekedéshez - ez vitathatatlan tény -, és bár a statisztikák szerint Magyarországon még igencsak gyerekcipőben jár ez a fajta vállalati gondolkodás, Tajti József, a Pénzügyminisztérium Munkaerőpiaci Főosztályának osztályvezetője szerint hazánkban a munkaerőpiac bővülésének tendenciája igenis alátámasztja a rugalmas foglalkoztatás iránti igény növekedését. A kérdés tehát igazából csak az, hogy a home office-ban rejlő valós potenciált mikorra ismerik fel a hazai piaci szereplők.