30 éve nem történt ilyen a dolgozókkal: a főnökök mindenki feje felett döntöttek

Pénzcentrum: Ha elromlik a munkahelyi laptopom, akkor szólok az IT-nak, és ők majd megjavítják, a legtöbb embernek leginkább ez jut eszébe az IT szó hallatán, és sok esetben ez a cégvezetésre is igaz, csak ott maximum nagyobb horderejű a probléma, miért van ez így?

Szpisják Tibor: Az informatika ma már mindenhol kikerülhetetlen szereplő és ha egy tulajdonos, egy vezető nem tud nyugodt szívvel döntést hozni, mert nem ismeri a hátterét az egyes folyamatoknak, az szerintem nem a vezető hibája, hanem a szektoré. Az IT cégeknek kell sokkal közérthetőbben megfogalmazható üzenetekkel előállniuk és mi most ezen dolgozunk.

Churchill azt mondta, hogy ne pazarold el azt a lehetőséget, amit egy jó kis válság a kezedbe ad. A magyar nagyvállalatoknak milyen lehetőséget adott a koronavírus, és mennyire tudtak ezzel élni?

A koronavírus felvetett néhány kérdést a nagyvállalatoknál is. Némileg felgyorsult a digitalizáció folyamata, de mi azt látjuk, hogy ez nem hozott olyan eget rengető változtatásokat, legalábbis a magyar ügyfélkörben. Ma ugyanazokról a projektekről tárgyalunk a cégekkel, mint amikről év elején kezdtünk el beszélgetni. Volt egy-két különleges igény, amit a vírushelyzet kezelése hozott be, de azt látjuk, hogy a stratégia nem változott, igyekeznek a büdzséhez sem hozzányúlni és még mindenki bizonytalanul mozog. A bankszektor például ma még inkább nézegeti, hogy mit fog hozni neki eredményekben a bevezetésre kerülő fizetési moratórium. Vajon, hogyan tudják ezt kompenzálni olyan technológiákkal, amelyek a távoli elérést teszik lehetővé, vagy minimalizálják az érintkezést a felhasználókkal.

Másfél hónappal ezelőtt voltam egy virtuális pénzügyi konferencián, ahol a legnagyobb magyarországi pénzintézetek vezetői arról beszéltek, hogy egyiküknél sem csökkent az IT-büdzsé, viszont ők is, mint más cégek igyekeznek itt-ott néhány megszorítást eszközölni. Az alkalmazottak egy részét fizetés nélküli szabadságra küldik, vagy kivetetik velük a szabadságuk egy részét és ez lassítja a projektek végrehajtását. 

Más országokban nagyobb a mozgolódás?

Az USA-ban igen, ott sokkal konkrétabb csökkenés van. Ha megrendelésállományban nézzük, akkor az biztos, hogy csökkent. Összességében azonban nincs egy általános tendencia.

Valamit berúghatott most ez a vírus dolog közép-, hosszú távon?

Korábban sok nagy cégnél az volt a szemlélet, hogy mivel van keret, mindenből meg akarják venni a legjobbat és legnagyobbat. Most ugyanezek a nagy cégek elkezdtek inkább abban gondolkodni és ebben mi is igyekeztünk evangelizálni a piacot, hogy úgynevezett fogyasztási alapon vásároljanak. Legyen tehát inkább az a felállás, hogy hiába van pénz, azt ne költsük el, igyekezzünk megtartani egy biztonságos tartalékot, csak annyit költsünk, amennyit muszáj és tényleg használunk. 

Állami nagyvállalat és ipari cég is mondta azt a korábbi ügyfeleink közül, hogy van büdzsé IT-re, van tőke a cégben, őket nem érdekli az, hogy fogyasztási alapon vásároljanak, vagy felhőszerű módon mindig csak annyit kattintsanak le, amennyit akarnak használni. Szeretnék egy egyszeri beruházással letudni az informatikát, hogy minden kéznél legyen, ha majd esetleg kell. Ehhez hozzájárul, hogy ha egy informatikust megkérdezel, hogy milyen rendszert szeretne összerakni, mindig sokkal nagyobbat fog mondani, biztos, ami biztos alapon, mint amekkora tényleg szükséges. Azt látjuk, hogy a pénzügyi vezetők pontosan ezeken a döntéseken akarnak leginkább változtatni és költséget optimalizálni.

Ütött most ezen az elképzelésen valamiféle lyukat a járvány?

Nem lehet általánosan olyat mondani, mert minden cégnél más a stratégia. Azt viszont látjuk, hogy egyre inkább foglalkoznak olyan projektekkel, amelyek a távoli munkavégzést segítik, mert arra készülnek, hogy ha ez hosszabb távon így fog menni, akkor tényleg átalakul az irodapiac, nem fognak annyi iroda helyet igénybe venni és ezt a fajta átállást biztonságosan és jól menedzselhetően kell kivitelezniük. A cégek most megtanulták, hogy ez egy fontos projekt. Több ügyféllel is beszélgetünk arról, hogyan tudják megteremteni, hogy azt az IT rendszert, ami az ő belső kiszolgálásuk távoli elérését teszi lehetővé, felhasználó darabszám alapon vegyék igénybe.

Tudsz olyan példát mondani nagyvállalatoknál, ami sokkal hamarabb megvalósult a járványhelyzet miatt?

Az igazság az, hogy a nagyvállalati szférában sokkal lassabbak a folyamatok, viszont ennek ellenére az oktatás területéről tudnék ilyen példát hozni. Az állami oktatási rendszer fejlesztése, ami egy nagyon komoly fókusz volt az elmúlt hetekben, hónapokban. De ezeknek a cégeknek korábban is voltak ilyen megoldásaik, csak a kihasználtságuk most felment 10 százalékról mondjuk 90-re. A kérdés az, hogy kibírja-e a rendszer a hirtelen nagy növekedést, hogy 100 felhasználó helyett 1000 felhasználó szabadul rá, vagy kell még gyorsan erőforrásokat allokálni. 

Lehet ebben komolyabb potenciál is?

Együtt dolgozunk azzal a céggel, amelyik az e-KRÉTA rendszert fejleszti folyamatosan, így tudom, hogy ez nem egyszerű kérdés, mert gyakorlatilag nem volt egységes megoldás és platform arra, hogy a tananyagot miként adják le a tanárok. Azt gondolom, hogy a technológiai háttér adott lenne bármire, így mindenképpen van ebben komoly lehetőség, de most az elmúlt időszak projektje az volt, hogy nagyon gyorsan ki lehessen elégíteni a sok felhasználó igényét.

Mi érheti meg jobban egy cégnek? Irodát fenntartani vagy home office-ban dolgoztatni?

IT oldalról azt látjuk, hogy nagyon vegyes a kép. Voltak lazább és szigorúbb cégek, így mi inkább azt próbáltuk megmutatni azoknak, akiket ez érdekelt, hogy ezzel el lehet indulni kicsiben is, fokozatosan. A cégek kis százaléka csinálta így, hogy kiépített egy olyan platformot, amit ugyanúgy lehet használni 10 főre, mint 1000-re. Ilyen mélységekben nagyon nem foglalkoztak a rendszerrel, igyekeztek egyszerűen megoldani, mert rengeteg minden a nyakukba zuhant. Kiosztották a dolgozóknak a laptopokat, vagy azt mondták, hogy vigyék haza az asztali gépeket, vagy sajátról oldatták meg, a többit meg valahogy hozzápakolták.

Úgy látom, hogy tanulva a fentiekből most már tudatosabban készülnek az otthoni munkavégzésre a cégvezetők és el lehet kezdeni egy beszélgetést arról, hogyan érdemes ezt támogatni informatikai háttérrel. Mi azt szoktuk mondani, hogy kicsiben kell kezdeni, mert egyszerre sok pénzt elkölteni egy olyanra, amire lehet, hogy nem lesz szükség, nem jó taktika és nem túl gazdaságos.

Mit gondolsz, lesz, aki ennek hatására például kisebb irodát fog bérelni?

Nálunk abszolút önkéntes alapon megy a visszatérés, de már 10 éve is ment a home office, amikor idejöttem. Azoknál a nagyvállalatoknál, amelyek sok ezer főt foglalkoztatnak és nem az IT fejlesztés a fő profiljuk, ott az a tapasztalatom, hogy nem voltak ennyire rugalmasak. De ez kultúra kérdése is. Én ezt a mikromenedzsment csúcsának hívom, hogy otthon is ellenőrizgetjük a munkavállalót, nem hisszük el, hogy dolgozik. 

Milyen informatikusképzésre lenne leginkább manapság szükség Magyarországon?

Amikor én tanultam, akkor is örök vita volt abból, hogy az egyetemnek szemléletet kell adni, hozzáállást kell biztosítani a hallgatóknak, vagy kézzel fogható tudást és mindig azzal jöttek, hogy az előbbi. Aztán amit akarsz, majd megtanulod magadtól. Nem tudom, most hol tart ez a vita, de szerintem ugyanitt.

Azt látom, hogy az IT szakmán belül megannyi irány van és ezek között kicsi az átjárás, ráadásul minden területen szükség van nagyon mély szakmai tudásra. A lehetőségek tárháza viszont gyakorlatilag végtelen, hiszen minden állandóan változik. Ebből kifolyólag a problémák komplexebbek lesznek, nagyon sok embernek és területnek kell együtt dolgoznia, de mindenki csak a saját területéhez ért igazán, kevés az olyan ember, aki komplexen átlátja az egészet.

Mindenkire szükség van, ugyanúgy kell tesztelőmérnök, fejlesztő, meg architect típusú ember, aki meg tudja rajzolni a dobozokat, majd jönnek a többiek, akik mindezt megtöltik tartalommal. Ezért minden fronton képezni kell az embereket. Minden szakterületen hiány van, ez biztos.

Emiatt is indítottunk el mi is egy évvel ezelőtt egy junior rendszermérnök képzést. A mi szakmánkban eleve keveset képeznek és körforgás van a cégek között, mindenki ugyanazt a munkaerőt akarja felszippantani. Ebbe próbálunk meg betenni néhány új embert, fél évente 15 főt, akik 360 kontakt órás képzésen vesznek részt. Nagy öröm nekünk az is, hogy a visszajelzések azoktól, ahol elhelyezkedtek ezek a hallgatók, kivétel nélkül nagyon pozitívak.

Ehhez sem kell előképzettség?

Előképzettség nem kell, viszont IT-affinitást kérünk. Vannak cégek, akik festőkből képeznek programozókat, de mi azt gondoljuk, hogy ahhoz, hogy valaki ebbe el tudjon merülni és karriert építeni, ahhoz igenis kell az IT-affinitás. 

Akiket itt képeztek, ők aztán az IT-hierarchiában hol helyezkednek el?

Ugyanott vannak, ahol a többi junior IT-s. Hasonló feltételekkel tudnak elhelyezkedni, de karrier szempontjából meghatározó, hogy ki milyen vezetőt kap az első években. Mennyire tanítgatja az elején a vezető a juniort, mennyire látják meg a fényt egymásban, ezek jelentősen befolyásolják hosszú távon, hogy valaki a pályán marad-e. 

Hogy áll ma az örök kérdés a nagyvállalatoknál, felhő vagy helyi adatközpont?

Vannak azok a cégek, amelyek pár évvel ezelőtt azt mondták, hogy bizonyos alkalmazásokat már valahonnan távolról, azaz a felhőből is igénybe vehetsz, melynek legnagyobb előnyét leginkább a költségtényezőkkel validálták. A Microsoft például azt mondta, hogy az Office már csak felhőből elérhető, így ez nagyon sok céget terelt a felhő irányába. Most azt látjuk OECD-kutatások alapján, hogy a vállalati alkalmazások 70 százalékát soha nem fogják kitenni a felhőbe, mert ott nem kaphatnak olyan teljesítményt, vagy nincs meg az a szintű adatbiztonság. 

Viszont a konstrukció, ami miatt ez kialakult, hogy meg tudod csinálni azt, hogy veszel magadnak tárhelyet, és oda mentegeted a képeidet és amikor betelik veszel egy újat, ezt nevezzük gazdaságos felhasználásnak. Hiszen csak annyit fizetsz, amennyit használsz. A másik nagy előnye ennek pedig az, hogy ha kell, azonnal tudsz kattintani és veszel még több tárhelyet. Mi (HPE) most azzal kezdtünk el roadshow-zni a piacon, hogy ezt az élményt megkaphatod a te adatközpontodban is. Magyarországon is jó néhány cég használja már ezt a konstrukciót, de még nem elegen. A felmérésünk alapján, amikor egy vállalat vásárol egy eszközparkot, annak hónapokig maximum a kétharmada van kihasználva és ott áll benne a cég pénze sokáig.