Külföldi meló, jó fizetésért? Itthonról is megteheted: rengeteg magyart keresnek, 100% a home office

A hazai munkajogászok közt lényegében egyetértés van abban a tekintetben, hogy a magyar jogot érdemes kikötni a munkaszerződésben, ez nagyobb biztonságot jelenthet, mint például az adott külföldi ország munkajoga, és tisztább helyzetet teremt munkaidő, szabadság, ünnepnapok tekintetében. Természetesen a külföldi munkáltató joga alapján is tető alá hozható a kontraktus. Ami a bérezést illeti, a magyar munkajog főszabályaként a bért forintban kell megállapítani, ám ez alól léteznek kivételek, és a gyakorlat sem egyértelmű: a főszabály ellenére nem egyszer devizába fizet a külföldi cég. Holott egyértelmű a szakmai vélemény: a forintban garantált bér nagyobb biztonságot jelent a dolgozónak.

Melyik ország biztosítási rendszerébe tartoznak?

Nagyon fontos kérdés, mely munkaügyi rendszerbe kerül be az érintett, valamint az is, hogy a munkavállaló a két ország közül melyik biztosítási rendszerébe kerül be. Mindez nehezen eldönthető, miképp az is, hogy hová is kell fizetni a járulékot. A Pénzcentrum megkeresésére a Niveus szakértője elmondta: általánosságban a munkáltató országának szabályai mérvadóak, kiküldetés esetén pedig, amelyik kedvezőbb a munkavállalóra nézve.

A társadalombiztosítással kapcsolatos jogi rendezésre csak komplex választ lehet adni. Az Európai Unióban történő munkavégzés esetén az Európai Parlament és Tanács szociális rendszerek koordinálásáról szóló rendeletét kell figyelembe venni. Bagdi Lajos kiemelte: ennek alapján egy magánszemély csupán egy ország szociális biztonsági rendszerébe tartozhat. Jellemzően a tevékenységüket szokásosan egy tagországban végző munkavállalók a munkavégzés helyének országában lesznek biztosítottak.

Több országban történő munkavégzés esetén a szabályok bonyolódnak. Egy, a nem Európai Gazdasági Térség (EGT) tagországa esetében az úgynevezett kétoldalú szociálpolitikai egyezményt kell figyelembe venni a társadalombiztosítási helyzet meghatározásánál, ha ilyen fennáll a két érintett ország között, és vannak a járulékfizetésre vonatkozó rendelkezései. Amennyiben nincs ilyen egyezmény, akkor az adott országok belső szabályai a mérvadóak, így elképzelhető duplikált járulékfizetés.

Az Európai Parlament és Tanács a szociális biztonságról

A társadalombiztosítási kérdésekben van még egy csavar: valaki nem is Magyarországról dolgozik, hanem magyar állampolgársága mellett tartósan külföldre is költözik. Kérdéses lehet, melyik állam joga szerint biztosított, vagy éppen mi a helyzet, ha a másik állam területén venne igénybe ilyen szolgáltatásokat. E kérdésekben a már említett, a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet ad eligazítást. Meghatározza, hogy az EK rendeletet tagállamok állampolgáraira, egy tagállamban lakóhellyel rendelkező hontalanokra és menekültekre – akik egy, vagy több tagállam jogszabályainak hatálya alá tartoznak, vagy tartoztak –, valamint ezek családtagjaira és túlélő hozzátartozóira kell alkalmazni. Megerősíti a fő követelményt, hogy a rendelet hatálya alá tartozó személyekre csak egy tagállam jogszabályai alkalmazandóak.

Újabb csavar, ha valaki több tagállamban végez például önálló vállalkozóként tevékenységet. Az EK rendelet szerint a tagállamok egyikében szokásosan önálló vállalkozóként tevékenykedő olyan személy, aki hasonló tevékenység végzése céljából egy másik tagállamba távozik, továbbra is az első tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartozik. Ám ebben a körben létezik egy feltétel, miszerint az ilyen tevékenység várható időtartama nem haladja meg a huszonnégy hónapot. Összefoglalva: a két, vagy több tagállamban szokásosan önálló vállalkozóként tevékenykedő személy a következők hatálya alá tartozik:

• a) a lakóhely szerinti tagállam jogszabályai, ha tevékenységének jelentős részét abban a tagállamban végzi; vagy
• b) annak a tagállamnak a jogszabályai, amelyben a személy tevékenységeinek központi érdekeltsége található, ha nem azon tagállamoknak az egyikében rendelkezik lakóhellyel, amelyben a tevékenység jelentős részét végzi.

Az adófizetés kérdése sem egyszerű

Az általános szabályok szerint akkor kell Magyarországon megfizetni a személyi jövedelemadót, ha a munkát végző magyar állampolgár egy naptári évben legalább 183 napig hazánkban tartózkodik. Amennyiben azonban az érintett a munkát túlnyomórészt külföldön végzi, úgy a Magyarország és az adott ország között fennálló, kettős adózás elkerüléséről szóló egyezményt kell megvizsgálni. Magyarországnak mintegy 80 ilyen egyezménye van – hangsúlyozta Bagdi Lajos.

Az egyezmény hiánya mennyiben nehezíti az adóügyi illetékesség vizsgálatát? – tehetjük fel a kérdést. A szakértő szerint amennyiben van egyezmény, az tartalmaz egy szempontrendszert, amely alapján meg lehet határozni egy magánszemély adóügyi illetőségét. Ilyenek: állandó lakóhely, létérdekek központja, szokásos tartózkodási hely.

Ha létező egyezményről beszélhetünk, az mindig rendezi egy adott jövedelem adóztatásának sorsát, így kettős adóztatás gyakorlatilag nem fordulhat elő. Viszont az elképzelhető, két ország máshogyan ítéli meg az adóügyi illetőséget, ebben az esetben kölcsönösen egyeztetni kell az országoknak kettős adóztatás esetén.

Ha nincs egyezmény, ott előfordul a kettős adóztatás, ilyenkor a magyar magánszemély a külföldön befizetett adóját beszámíthatja a magyar adókötelezettségébe, a magyar adófizetés alól azonban így sem mentesülhet (5 százalék mindenképpen fizetendő Magyarországon is).

Kit terhel a bejelentési kötelezettség?

A munkáltató érdekében dolgozó magánszemélyt a munkavállalónak be kell jelenteni, Magyarországon mindenképpen. Az adózási előírásokat (adóbevallás, adóbefizetés) viszont mindig az érintett alanynak (vagy a cég, vagy a magánszemély) kell teljesítenie – hangsúlyozta Bagdi Lajos.

A Pénzcentrum információi szerint a külföldi vállalkozások nem egyszer ódzkodnak a bejelentésektől, feleslegesnek érzik. Ez viszont azt eredményezi, hogy a munkavállalóra hárul a bevallás és adófizetés kötelezettsége. Számára megoldás lehet, ha szakember segítségét kéri, aki felveszi a kapcsolatot a munkáltatóval és tiszta helyzetet teremtenek.