A világon évente közel 780 millió hektárnyi terület ég le, ami Ausztrália teljes területével egyenlő.

Kimondták az igazságot: valóban jobbak a fülöp-szigeteki, ukrán vendégmunkások a magyaroknál?
Bő egy hete a foglalkoztatásért felelős államtitkár, Czomba Sándor azt találta mondani, hogy a fülöp-szigetei munkavállalók "kenterbe verik" magyar társaikat. Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke a Pénzcentrumnak elmondta: van igazságtartalom a kijelentésben, de annak sem lenne szabad megtörténnie, hogy a magyar munkások emiatt fenyegetéseket kapjanak a saját főnökeiktől. Egy másik szakértő pedig arra világított rá, hogy hiába érkeznek borzalmas szegénységből, sok esetben a külföldiek már így is képzettebbek, mint a hazai melósok. Valóban jobban járnak-e azzal a magyarországi cégek, ha a magyar munkavállalók helyett a messzi országokból érkezőket veszik fel?
Alaposan felrázta a magyar munkaerőpiaci szektort Czomba Sándor, a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár bő egy hete, mikor arról beszélt, hogy szerinte a külföldi vendégmunkások "kenterbe verik a magyar munkavállalókat". Az államtitkár ezt a kijelentését azzal indokolta a Portfolio AgroFood konferencián, hogy például a fülöp-szigeteki munkavállalókkal nagyon pozitív tapasztalatok vannak, szorgalmasok és elkötelezettek, sokszor diplomával dolgoznak betanított munkában.
A kijelentés nyomán szerettük volna tudni, hogy valóban jobbak-e a jellemzően a fülöp-szigetekről érkező vendégmunkások, többet és jobban tesznek-e hozzá a magyar termeléshez, mint a hazai munkások? Ehhez pedig szakértőket kérdeztünk meg, akik bár árnyaltan, és nem is feltétlen erre a kijelentésre reagálva, de nem cáfolták a kijelentés valóságtartalmát.
Vannak nehézségek, de jobban dolgoznak a vendégmunkások - a cégek szerint
Egy bő hónapja mi is beszámoltunk arról a kutatásról, amely azt taglalta, hogy a munkahelyi fluktuáció jelentősen csökkent a tavalyi évben, azonban rengeteg cégnek még mindig kellenek a vendégmunkások. Ebben a kutatásban a megkérdezett cégek nem is tagadták, hogy a vendégmunkások sokszor bizony jobban dolgoznak itt született kollégáiknál.
A külföldiek foglalkoztatásának indokaként a kellő mennyiségű és minőségű magyar munkaerő hiányát, a jellemzően határozott idejű munkaszerződéseknek köszönhető alacsonyabb és kiszámíthatóbb a fluktuációt, valamint a vendégmunkások jobb teljesítményét, terhelhetőségét mondták a vállalatok.
Azt is elmondták ugyanakkor, hogy azért nem minden fenékig tejfel a vendégmunkások alkalmazásánál sem.
Persze bőven van a vendégmunkások alkalmazásának árnyoldala is. A legfőbb hátrányt a nyelvi nehézségek jelentik, mivel fordításokra, többnyelvű tájékoztatókra, tolmácsokra van szükség, ami bonyolítja a folyamatokat és a szervezést. Emellett a kulturális, vallási különbségek jelentenek problémát, melyek megoldására a vezetőket képezni kell és a munkatársak számára integrációs programot kell kialakítani. Ráadásul a vendégmunkások foglalkoztatása költségesebb, a fenti okok, az elszállásolás és az étkeztetés biztosítása miatt
– mutatott rá Csikós-Nagy Katalin fluktuációkezelés-szakértő, a kutatást elvégző HR-Evolution Kft. ügyvezetője.
Fenyegetik a magyar dolgozókat?
A Pénzcentrum először Mészáros Melindát, a LIGA Szakszervezetek elnökét kérte meg arra, hogy segítsen tisztán látni az ügyben. A szakszervezeti vezető azt mondta: van abban igazság, hogy a cégek szívesebben dolgoznak a messzi földről érkező vendégmunkásokkal.
Ezek az emberek rengeteget dolgoznak, gyakorlatilag folyamatosan túlóráznak is, hiányozni pedig nem igazán szoktak arról a munkahelyről, ahová felvették őket. Ennek pedig leginkább az az oka, hogy a családjuk nem jön velük, sok ezer kilométerre vannak a munkásoktól, vagyis itt nem merül fel az, ami a hazai munkavállalóknál minden esetben: mégpedig a munka és a magánélet egyensúlyának gyakori kérdése. A jellemzően fülöp-szigetei vendégmunkásoknak semmilyen hobbijuk, munkán kívüli érdeklődésük, hasonlójuk nincs ebben az országban: ők kizárólag azért jöttek ide, hogy minél többet dolgozzanak és minél több pénzt küldjenek, illetve vigyenek haza - ez pedig legalábbis szimpatikus az őket alkalmazó cégeknek
- mondta el Mészáros Melinda. Ugyanakkor arra is rávilágított, hogy bár ebből súrlódások még nem keletkeztek, HR-szempontból akadtak már igen súlyos megnyilvánulások a vezetők részéről - azonban ez már a magyar munkásokat sújtja.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Nem egy és nem két helyről hallottunk olyan jelzéseket, mikor a középvezetői szintről szabályos fenyegetést kaptak a magyar munkavállalók, összefüggésben a vendégmunkások hozzáállásával és munkabírásával. Ezek jellemzően úgy foglalhatók össze, hogy a magyar munkásokat azzal riogatják, hogy ha nem dolgoznak még többet és még nagyobb intenzitással, akkor el fogják bocsátani őket, hogy a helyükre a vendégmunkásokat vehessék fel. Ez a gyakorlat természetesen elfogadhatatlan, de tudtommal súrlódások a magyar és a külföldi dolgozók közül ebből még nem alakultak ki
- vázolta a helyzetet a LIGA Szakszervezetek elnöke.
Volt olyan, aki kisgyermeket hagyott otthon
Nem cáfolta a kijelentés igazságtartalmát az sem, akit másodszorra kérdeztünk meg. A téma érzékenysége miatt a neve elhallgatását kérő HR-szakember azt mondta: a legtöbb cég valóban nem tagadja le, hogy a külföldi, jellemzően fülöp-szigeteki munkaerővel jobban megy a termelés.
Nincsen táppénzprobléma, nincs hiányzás, és nincs itt a család sem: vagyis ezek a munkavállalók sokkal többet és sokkal hatékonyabban tudnak dolgozni, mint a magyar munkavállalók. A hatékonyság esetében azonban fontos megemlíteni egy körülményt: mégpedig azt, hogy a távoli országból érkezők sok esetben legalább egy középfokú végzettséggel a zsebükben jönnek ide. Teszik ezt azért, mert így is a háromszorosát keresik meg az ottani bérüknek, de mivel a képzettségük magasabb, sokkal gyorsabban betanulnak, és a feladatot is jobban, hatékonyabban végzik el
- mondta a szakértő. Azt is megosztotta velünk, hogy miért éppen a fülöp-szigeteki munkavállalókról beszélünk ilyenkor a legtöbbet.
Nincs azon mit csodálkozni, hogy éppen a fülöp-szigetekről jönnek a legtöbben. Az az ország, különféle korábban megkötött államközi szerződések nyomán, gyakorlatilag abból él, hogy a sok tízmilliós munkaerőt külföldi országokba exportálja, ez mára fontos sarokpontja lett az állami bevételeknek. De említhetek más országot is: amikor ukrán vendégmunkásból volt még jóval több Magyarországon, akkor is sok esetben előfordult, hogy az itteni "konkurenciánál" magasabb képzettséggel a tarsolyukban jöttek. Az otthoni helyzetük azonban közös: rettenetesen rossz körülmények között élnek, így a háromszoros munkabér sokakat arra késztet, hogy útnak induljanak. Tudok olyan esetről, amikor egy vendégmunkás nő saját két hónapos csecsemőjét hagyta otthon azért, hogy Magyarországra jöhessen dolgozni - két teljes évre
- osztotta meg velünk a szakértő az okokat.
Összességében tehát a lapunk által megkérdezett szakértők is úgy vannak értesülve, hogy a zömében fülöp-szigeteki vendégmunkások jobban képzettek, gyorsabbak, vagyis úgy általában jobb munkaerőnek számítanak a magyar társaiknál. Ebből azonban elfogadhatatlan jelenetek is születnek: mint megtudtuk, a hazai munkavállalóknak tényleg aggódniuk kell sok helyen, hogy ne egy messzi országból érkező konkurens vegye el a kenyerét.

Óriási a baj, rengeteg képzett szakember menekülne Magyarországról: ki fog dolgozni a gigagyárakban?
A műszaki felsőoktatásban tanulók közel kétharmada külföldi elhelyezkedésben is gondolkodik.
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
Vállalkozói álmok: egyre több magyar fiatal vált alkalmazotti létből saját üzletre
OTP Junior Piacralépők: tíz fiatal vállalkozó versenyez 10 millió forintos fejlesztési támogatásért.
-
Brutális hiba, ha egy munkáltató csak a fizetéssel akarja megtartani a dolgozóit: ez ma már kevés
Berta Pétert, a WHC Csoport ügyvezetőjét kérdeztük.
-
Közel 170 háztartási és higiéniai termék lesz olcsóbb ezekben az üzletekben
A PENNY Magyarország által bevezetett árcsökkentés a diszkontlánc vegyi áru választékának csaknem felét érinti.
-
A kozmetikai márkák sikere már nem csak a boltok polcain dől el (+Videó)
A Rossmann Beauty Expo-ra idén több mint 5500-an látogattak el.


