Hamarosan itt a nagy próbatétel több tízezer diáknak: hogyan tovább érettségi után?

Ez az időszak legalább olyan megterhelő és kihívásokkal teli a szülők számára, mint a diákoknak, hiszen a gyermekük jövőjéről van szó, és az érettségin nyújtott teljesítményen sok múlhat. Rengeteg a kérdés: felveszik a kívánt szakra? Mi lesz, ha nem nyer felvételt, vagy meggondolja magát időközben és egy másik irányba szeretne menni? Egyáltalán mi történik, ha mégsem úgy alakul minden, ahogyan azt a gyermek és a szülő eltervezte? Most ezekre az eshetőségekre hívja fel a figyelmet és ad néhány szakértői tippet a Mind-Diák Szövetkezet vezetője, Göbl Róbert. 

Az egyik talán leggyakrabban felmerülő kétely, hogy mi lesz, ha valakit első körben nem vettek fel a vágyott intézmények egyikébe sem. Ebben az esetben a legkézenfekvőbb „mentőöv” természetesen a pótfelvételi, amellyel azok közül is sokan élnek, akik februárban ugyan nem jelentkeztek semmilyen képzésre, de közben mégis a továbbtanulás mellett döntöttek. Azt fontos tudni, hogy ténylegesen csak azoknak nyitott ez a lehetőség, akik az idei általános felvételire egyáltalán nem jelentkeztek, vagy jelentkeztek ugyan, de egyetlen szakra sem kerültek be. További kötöttség pedig, hogy ekkor már csak egy felsőoktatási intézmény egyetlen szakja jelölhető meg.

Az sem ritka forgatókönyv, hogy a diák inkább a halasztás mellett dönt. Erre utal az angolszász országokban népszerű „gap year” (szünetév) kifejezés is, amikor a leérettségizett diákok önszántukból határoznak úgy, hogy nem ugranak azonnal fejest az egyetemi vagy főiskolai tanulmányokba, hanem tapasztalatot szereznek – dolgoznak vagy nyelvet tanulnak, és később akár újra is érettségiznek.

Minden egyetemen van lehetőség a halasztásra, ezért nincs veszítenivalója azoknak, akik egy évvel később iratkoznak be a választott szakra. Ez azonban azzal a hátránnyal járhat, hogy elveszítik a diák státuszukat:

Azzal számolni kell, hogy amint lejár a fiatal diákigazolványának érvényessége, már nem jogosult az ingyenes orvosi ellátásra és a kedvezményes diákbérlet használatára, ezen felül pedig nem vállalhat – a főállásúnál lényegesen kedvezőbb adózású – diákmunkát vagy gyakornoki munkát sem. Az esti vagy levelező tagozatos hallgatókra más feltételek vonatkoznak a kedvezmények terén, azonban ők sem dolgozhatnak diákként, kizárólag a nappali tagozatos diákok (aktív vagy passzív félévesek) élhetnek ezzel a lehetőséggel

– hívja fel a figyelmet Göbl Róbert, a Mind-Diák Szövetkezet vezetője.

Merjük választani a B opciót!

Ezért gyakori eset, hogy az érettségit követően más módon képzik magukat tovább a diákok – például elvégeznek egy OKJ-s képzést, ami egyben a diák státusz előnyeit is biztosítják számukra. Vagy ha végül nem nyertek felvételt az első helyen megjelölt szakra, akkor beiratkoznak a soron következő helyre, ahova felvették őket. Ez alatt az idő alatt egyrészt megismerkednek a felsőoktatásban működő gyakorlatokkal (Neptun, zh-k, kreditrendszer, stb.), információt gyűjtenek, majd ha mégsem nyeri el a tetszésüket, abbahagyják és a következő évben máshol folytatják a tanulmányaikat.

Jó tudni, hogy ezt az első félévben még minden következmény nélkül meg lehet tenni, ugyanis ha egy alapképzésen, mesterképzésen vagy felsőoktatási szakképzésen mindössze egy (aktív) állami ösztöndíjas félévet vesznek igénybe a hallgatók, nem szükséges fizetniük. Ha azonban már kettő vagy több aktív állami ösztöndíjas félév igénybevételét követően szűnne meg a hallgatói jogviszonyuk, az már visszafizetési kötelezettséggel jár (kivéve, ha a megszűnéshez képest egy éven belül új képzésbe kezdenek a diákok).

Göbl Róbert szerint a diákmunka-vállalás mögött húzódó legfontosabb motivációk közé tartozik – a pénzkereset után – a szakmai tapasztalat szerzése és az önismeret mélyítése, ami elengedhetetlen a pályaválasztáshoz.

A Mind-Diák Szövetkezeten keresztül dolgozó fiataloknál nem egyszer tapasztaltuk azt, hogy a diákmunkájuk sorsdöntő volt számukra: volt, akinek megerősítést adott, hogy jó irányba tart, de sokan pont hogy a munkájuk közben ismerték fel, hogy valójában más pálya illik hozzájuk. Ezt a saját bőrömön is megtapasztaltam: műszaki végzettséggel a hátam mögött végül a HR területen találtam meg a hivatásom, köszönhetően a diákmunkás éveknek

– hangsúlyozta a vezető.

A szakértő szerint diákként talán még csak a fizetés a fő hajtóerő, és csak később, diplomásként jön a felismerés, hogy milyen nagy jelentősége volt az első szárnypróbálgatásoknak:

Ekkor jönnek rá, hogy nem minden a papír: szükséges, de nem elégséges feltétele a későbbi helytállásnak. Önmagában még nem elég ahhoz, hogy megtalálják a helyüket a karrierpályán, mert az nagyrészt a személyes kvalitásokon múlik. A partnereinknél is azt látjuk, hogy a kiválasztás során sokkal többet nyom a latba a jelölt megfelelő hozzáállása és szorgalma, mint a végzettségek száma vagy típusa.

Majd hozzátette: aki a főiskola vagy egyetem alatt diákmunkát vállal, az általában a munkaerőpiacon is jobban, gyorsabban érvényesül köszönhetően az értékes szakmai kapcsolatoknak, tapasztalatnak, és a közben elsajátított készségeknek.

Szülő-gyermek egy munkahelyen? Van rá lehetőség!

A szakértő szerint általános tapasztalat, hogy a legvonzóbb diákmunkákat azok töltik be, akik időben, gyorsan jelentkeznek, illetve azok, akik már korábban bejelentkeztek a diákszövetkezet rendszerébe. Göbl Róbert egy másik opcióként említette a szülő munkahelyén való diákmunka-vállalást, ahol szintén kedvezőbbek az esélyek a szezonális – nyári –, de akár a hosszú távú diákmunkákra is.

Ha a szülő a saját munkahelyére ajánlja be diákkorú gyermekét például a nyári szünetben, fontos figyelembe vennie, hogy közvetlenül alatta nem dolgozhat, de más részlegen van erre lehetőség. A nyári szabadságolások miatt leterhelt cégeknek általában jól is jön a plusz támogatás, az pedig külön könnyebbség a számukra, hogy a diákszövetkezet minden munkaügyi adminisztrációt, hatósági bejelentést, bérszámfejtést elvégez helyettük, míg az irányítási jog náluk marad. Nem mellesleg a nagyon kedvező adózás miatt is jobban jár a munkaadó, és még csak a főállású munkatársait sem kell „túlóráztatnia”, ami jól tudjuk, hogy hosszú távon milyen következményekkel jár

– hívta fel a figyelmet a Mind-Diák Szövetkezet vezetője.

címlapkép: Bruzák Noémi, MTI/MTVA