Így zárták el a pénzcsapot a magyar családok elől: ennyit a támogatásokról, ez nagyon fájhat

A szociális támogatások rendszere egy nagyon sokrétűen és részletesen kidolgozott szabályok alapján felépített szisztéma. Különbséget kell tenni azok között, amelyek állampolgári alapon járnak mindenkinek és azok között, amelyek célja, hogy valóban az részesüljön benne, aki rászorul az adott segítségre. Cikkünkben ezt a témát járjuk körbe, hogy kinek és milyen támogatások járnak szociális alapon, valamint azt is megnézzük, hogy 2012 és 2022 között vármegyei bontásban hányan és mennyit kaptak egyes ellátásokból.

A szociális támogatásoknak vagy ellátásoknak alapvetően két nagy típusa van a pénzbeli ellátások és a természetben nyújtott szociális ellátások. Ez utóbbiak közzé tartozik a

• közgyógyellátás
• egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság
• és a köztemetés.

Ezek esetén nincsen akkor dilemma, mivel ahogy a nevében is áll ezek természetben nyújtott támogatások, melyek minden magyar lakost, állampolgársági jogán keresztül megillet. Az igazi kérdés, hogy a pénzügyi támogatások milyen feltételek mellett vehetőek igénybe, és erre részletes szabályrendszert dolgoztak ki, hogy ténylegesen azok vehessék csak fel ezeket, akik rászorulnak és ne éljenek vissza ezzel. A pénzbeli ellátások közzé tartozik

• az időskorúak járadéka
• aktív korúak ellátása
• gyermek otthongondozási díja
• ápolási díj
• tartós ápolást végzők időskorú támogatása
• és természetesen a települési támogatások.

A következőkben részletesen fogunk kitérni arra, hogy a pénzbeli támogatások milyen feltétételek mellett, és pontosan kiknek jár. Valamint a KSH statisztikáit felhasználva azt is elemezzük, hogy területi szinten hol osztották ki a legtöbbet az egyes típusokból, valamint mennyi pénzt költöttek ezekre.

Pénzbeli ellátások

Szociális támogatások pénzbeli ellátásokra vonatkozó kérelmét a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala hatáskörébe tartozó ellátás esetén a kérelmező

• lakcíme szerint illetékes járási hivatalnál,
• a kérelmező lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál
• vagy közös önkormányzati hivatalánál, valamint a kormányablaknál lehet benyújtani. 

Kivételt képez ezen felül az aktív korúak ellátása iránti kérelem, amelyet  a kérelmezőt álláskeresőként nyilvántartó állami foglalkoztatási szervnél is van lehetőség benyújtható. A kérelmet az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, tehát a bejelentett tartózkodási helye.

Illetve, amit még érdemes lehet tudni, hogy mind a pénzbeli és mind a természetben nyújtott ellátásra vonatkozó igényt végleges döntéssel ha megállapítják, az a kérelem benyújtásától esedékes, tehát a leadástól számítva kapjuk a támogatást. 

A következő táblázatban azt szedtük össze, hogy a legalapabb pénzbeli ellátás típusai kikre vonatkozhatnak és mennyi összeget jelet az adott ellátási forma. 

Hol kapják a legtöbben és legtöbb szociális támogatásokat?

Megvizsgáltuk az KSH adatai alapján vármegyei szinten az elmúlt 10 évben kiosztott szociális támogatások összegét 1000 forintban, valamint azt is, hogy hányan részesültek a pénzben. A következő ábrán a pénzbeli szociális támogatások közül kettőt vizsgáltunk vármegyei szinten, ennek oka pedig, hogy a meglévő adatok erre a kettő típusra állta rendelkezésünkre a vizsgált periódusban maradéktalanul.

A vizsgált 2012-2022-es periódust két részre vettük szét, mert így is igen látványos a vármegyék és a támogatások esetén,

hogy a 2012-16-ig terjedő időszakban jóval jelentősebb összeg került kiosztásram, mint 2017 és 2022 között. Míg 2012-ben az aktív korúak ellátására szánt összes országosan összesen 73 850 553 ezer forint volt, ez az összeg 2022-re 25 576 182 ezer forintra csökkent.

De évről-évre folyamatosan csökkenő tendenciát lehetett benne látni. Ez a fajta csökkenés az ápolási díj esetén nem látszik, nincsen akkora különbség a vizsgált 11 évben.

Ha vármegyei szinten nézzük, látható, hogy Borsod- Abaúj- Zemplén vármegyében került a legtöbb támogatás kiosztásra, ami az aktív korúak ellátására felhasznált összeget illeti. De Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdu-Bihar vármegyében is igen jelentős összeg került kiosztásra mind a kettő vizsgált periódusban. Budapesten is igen jelentős az összeg, főleg, ha ahhoz képest nézzük, hogy a fővárost különvettük a saját vármegyéjétől. A legkevesebb összeg Győr- Moson- Sopron vármegyében kelt el. Az ápolási díj esetén nem láthatunk akkora differenciát az összegek szerint. Viszont fontos megjegyezni azt is, hogy ezek az értékek összegeket jelölnek, tehát logikusan, ha valahol többen élnek, ott nagyobb valószínűséggel került több pénz kiosztásra. Illetve a támogatások összege ahogy azt a fenti táblázatban összegeztük nagyon különböző mértékűek lehetnek egyéni szociális helyzettől függően. 

A következő diagramon azt láthatjuk a vizsgált két pénzbeli támogatás esetén, hogy vármegyénként hány ember részesült az adott ellátásban. Jól látszik, hogy a két ábra erősen összefügg egymással, és ezt bizonyítja az is, hogy szépen lekövetik egymást az értékek. Ugyanúgy igaz, hogy a vizsgált két időintervallumban az aktív korúak ellásában nagy csökkenést láthatunk. Országos szinten 2012-ben 274 640 ember részesült ebben, míg 2022-ben ez már csak 88 734 fő volt. Az ápolási díj esetén látható némi csökkenés, de nem ennyire radikális. 2012-ben 57 972 fő kapott támogatást, 2022-ben pedig 28 752.

Vármegyei vizsgálatban ugyanúgy hozza a mintázatot az emberek száma, mint a kiosztott támogatások összege. Borsod- Abaúj- Zemplén vármegyében kapott a legtöbb ember támogatást, ami az aktív korúak ellátására felhasznált összeget illeti. De Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdu-Bihar vármegyében is igen jelentős mennyiségű ember részesült benne, ahogy a főváros értéke is igen jelentős. Ebben az esetben is fontos látni, hogy a több lakossal rendelkező vármegyék, nagyobb számmal rendelkezhetnek.