Ezt nem teszik zsebre a magyar dolgozók: sokan felejthetik el a tisztes béremelést 2024-ben

A 2023-as gazdasági mutatók szinte mindegyike mínuszt mutat, így a recesszió tagadhatatlan, amit a magas inflációs környezet, a magas kamatok is nehezítettek. Ez nem csak magyar jelenség, ám a mértéke az Európai Unión belül Magyarországon volt az egyik legnagyobb. Sikerült ugyanakkor a foglalkoztatottak számát növelni, miközben az inaktívak száma is csökkent. Látszólag csökkent az elmúlt évek munkaerőpiaci feszessége is, közel 25 százalékkal csökkent az álláshelyek száma 2022-höz képest.

Mindeközben a bejelentkezők száma fokozatosan nőtt és már olyan szakmák képviselői is megjelentek a munkaerőpiacon álláskeresőként, akiket évek óta nem lehetett, csak fejvadászattal találni a piacon – foglalta össze a tavalyi év legfontosabb munkaerőpiaci tendenciáit Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója. Utóbbi kapcsán megjegyezte, a jelenség oka, hogy az elmúlt években tapasztalható válságból, válságba haladó recessziós hullám teljesen kimerítette a vállalkozások egy részét, ezért a legtöbb cég már nem töltötte be a nyitott pozícióit, leállította a fejlesztéseit, illetve egyesek odáig merészkedtek, hogy kisebb csoportokat is elkezdtek elbocsátani. A legrosszabbul persze azok a cégek jártak, amelyek nem is élték túl a 2023-as évet.

Emellett a szakember szerint egy komoly reálbércsökkenéssel is számolni kellett 2023-ban, aminek megállítása a statisztikák szerint mostanra sikerült ugyan, de a munkavállalók ezt nem így érzik. Ez pedig azért is fontos, mert a Trenkwalder tavalyi felmérése szerint a magyar munkavállalók mobilitási készsége nagyban függ a reáljövedelmüktől. 

Végül a tavalyi évvel kapcsolatban Nógrádi József elmondta azt is, összességében nőtt a munkanélküliség, ami azért veszélyes, mert eközben nem kevés külföldi munkavállaló is megjelent hazánkban. Továbbá emelkedett a külföldre vándoroltak, illetve, hazai lakcímmel rendelkező, de külföldön foglalkoztatottak száma is. Magyarul egy csökkenő népességszám mellett növekszik ugyan a foglalkoztatottak aránya, azonban a magasabban kvalifikáltakat elszívja a nemzetközi piac, miközben az alacsonyabb képzettséggel bírók nem képesek betölteni a nyitott pozíciókat, mivel vagy nincs hozzá megfelelő képzettségük, vagy mert nem elég motiváltak. Így nem tudják felvenni a versenyt a külföldi, jellemzően „harmadik országból” érkező munkavállalókkal.

Rengetegen dolgoznak nyugdíj mellett is

A Trenkwalder kereskedelmi igazgatóját egyébként azután kerestük meg, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, 2023. III. negyedévét vizsgáló munkaerőpiaci kiadványának adataiból kiderült, hogy a tavalyi III. negyedévben a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–74 éves népességen belül elérte a 4,737 millió főt, ami 25 ezerrel volt több az előző év azonos időszakában mértnél. A foglalkoztatotti létszám növekedésének legnagyobb részét a külföldön dolgozók 18 ezer fős bővülése eredményezte. További 13 ezer fővel nőtt az elsődleges munkaerőpiacon foglalkoztatottak köre, a támogatott foglalkoztatásban közfoglalkoztatottként részt vevők száma viszont 6 ezer fővel csökkent. Mindeközben az aktív munkavállalók korösszetételében az idősebb (55 év feletti) munkavállalók részesedése egyre nagyobb arányú.

Azaz az 55–64 évesek körében tovább nőtt a foglalkoztatottság, már 70,0 százaléknyian dolgoznak, amihez hozzájárult a nők nyugdíj melletti munkavállalása is.

A 25–54 évesek körében a foglalkoztatottak aránya a III. negyedévet jellemző kismértékű csökkenés mellett továbbra is magas, 87,8 százalék volt. A 15–24 évesek foglalkoztatottsága alig változott, 28,4 százalékon állt.

Mindeközben a munkanélküliek száma a tavalyi III. negyedévben átlagosan 200 ezer fő volt, a munkanélküliségi ráta pedig 4,1 százalékon állt a 15–74 évesek körében. A munkanélküliek létszáma 22 ezer fővel, 12 százalékkal, a munkanélküliségi ráta 0,4 százalékponttal emelkedett 2022 azonos időszakához képest. A férfiak munkanélküliségi rátája 4, a nőké 4,2 százalék volt. A munkanélküliségi ráta a 15–24 évesek körében 12,4 százalékra, a 25–54 éveseké pedig 3,6 százalékra emelkedett, míg az 55–74 éveseké 3,1 százalék volt, így lényegében nem változott.

Végül a KSH statisztikája kiemelte azt a csoportot is, melynek tagjai a munkanélküliekből, az alulfoglalkoztatottakból, a dolgozni szándékozó, de munkát aktívan nem kereső vagy a rendelkezésre állás kritériumát nem teljesítő inaktívak együtt jelentenek. Azaz a potenciális munkaerő-tartalékot, akiknek létszáma 2023. III. negyedévében átlagosan 294 ezer fő volt, 15 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A potenciális munkaerő-tartalékba tartozók több mint egyharmada Észak-Alföld és Észak-Magyarország régióban él, közel 60 százalékuknak nincs érettségije, 32 százalékuknak csak alapfokú végzettsége van, 14 százalékuk rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Azok nagy része, akiknek már volt munkatapasztalatuk, korábban fizikai munkát végeztek, jellemzően a feldolgozó- és az építőiparban, a kereskedelemben, illetve közfoglalkoztatottként.

Lenne mód a tartalék mozgósítására

Fontos kérdés, hogy őket hogyan lehetne munkára sarkallni, jobban mondva vissza terelni a munkaerőpiacra. Ezzel kapcsolatban a Pénzcentrumnak Juhász Csongor, a Prohuman ügyvezető igazgatója elmondta, ennek a sokszor csak inkább „papíron” létező rétegnek a munkaerőpiacra való bevonása továbbra is jelentős kihívás, amiben az e csoportba tartozók képzetlensége komoly problémát jelent.

Sok erőfeszítést látunk – és teszünk mi is - azért, hogy olyan programokat indítsunk, amelyek segítik aktivizálni a munkaerő-tartalékot, például a kismamákat, nyugdíjasokat, diákokat vagy éppen a megváltozott munkaképességű embereket

– mondta. Hozzátette, utóbbiak esetében például egyre több kezdeményezés indul, de a speciálisabb társadalmi csoportok megsegítésén kívül is lenne feladat. Szükség lenne például átképző programokra, hogy a más szektorban dolgozók rugalmasabban tudjanak elhelyezkedni attól függően, hogy a piac aktuálisan mit vár.

Nógrádi József ugyanerre a kérdésre konkrét javaslatokkal állt elő. A szakember szintén kiemelte a képzések fontosságát, ugyanakkor szerinte az is fontos lenne, hogy a hazai iskolarendszer ne termeljen képesítés nélküli embereket. „Valamilyen alapszakmát kellene kapnia minden végzett diáknak, ezen felül pedig mindenki tanulhatna tovább is” – mondta, majd kiemelt további területeket is, amikkel hatékonyan lehetne növelni a munkaerő tartalék aktivitását. Ezek közül a legfontosabbak:

• A foglalkoztatóknak jobban meg kellene fogni a diákságot, olyan megoldásokat kellene nyújtaniuk, amelyek segítségével kiteljesedhetnek az adott területen. Támogatniuk kellene a gyakornoki programokat és belátható karrierpályát felmutatni.
• Támogatni kellene a részmunkaidős foglalkoztatást, mert az EU-n belül ennek aránya nálunk az egyik legalacsonyabb. Pedig ez a kismamák, a munkaerőpiacra visszatérők számára egy kiváló lehetőség lenne.
• Támogatni kellene a kisvállalkozóvá válást a német vagy osztrák példán keresztül, ahol nem a szankcionálás van mindig előtérben, hanem az edukáció, az ösztönző rendszerek pozitív használata.
• Szükség lenne további szálláshelyek létesítésére. A külföldiek foglalkoztatása ugyanis rámutatott, hogy nincs elég szállás a munkavállalóknak, függetlenül attól, hogy magyarokról vagy külföldiekről van szó. Pedig a munkavállalók ma már jóval nagyobb számban mozdulnának a határokon belül is, de vajon tudják, hogy milyen lehetőségeik vannak?

A lokalitástól nő óriásira a bérszakadék

S ha már mobilitás: a rendelkezésre álló statisztikák szerint Magyarország legjobban fizető területe egyértelműen Budapest, ahol akár 70 százalékkal kaphatnak magasabb bért az ugyanabban a munkakörben dolgozók, mint az ország legalacsonyabb béreket fizető részében.

Továbbra is az a jellemző, hogy évente egyszer nyúlnak hozzá a munkáltatók a fizetésekhez, általában félévkor történik egy korrekció. Ugyanakkor a munkáltatóknak érdemes folyamatosan észben tartaniuk, hogy a bér még mindig az az elem, amely Magyarországon leginkább meghatározza a munkavállalói preferenciákat

– hívta fel a figyelmet a Prohuman ügyvezetője. Juhász Csongor hozzátette, éppen ezért számos partnercégük már az év elején kidolgozza a kiszámítható HR, illetve bérstratégiát, hogy 2024 utolsó negyedévében felkészültebben tervezhessenek a következő évre, és könnyebben tudjanak reagálni, ha szükséges. További trend, hogy a hazai foglalkoztatók elsődlegesen az adott régióban szeretnének versenyképes juttatási csomagot nyújtani a helyi munkaerő elérésére, ezért a közvetlen versenytársuk ajánlatainál igyekeznek egy fokkal jobb juttatási csomaggal átcsábítani magukhoz a munkaerőt.

Ráadásul a bérfelzárkózásra a jelenlegi gazdasági adatok alapján nincs is óriási esély, ahhoz ugyanis masszív növekedésre lenne szükség. Emellett akkor lehetne magasabb béreket biztosítani, ha nagyobb hozzáadott értéke lenne az elvégzett munkának. „De erről sajnos nem beszélhetünk” – szögezte le Nógrádi József, aki szerint fontos lenne, hogy magasabb színvonalon gyártsunk, és ehhez az oktatás színvonalát is emeljük.

Azáltal tartozzunk a világ élvonalába, hogy a gyártási színvonal olyan szinten van, ami magas béreket tesz lehetővé. Ehhez világszínvonalú klaszterekre, infrastruktúrákra van szükség, ahol a kutatás-fejlesztés garantálja a magas béreket

– fűzte hozzá. Véleménye szerint a cégeknek nem az alacsony bérek és az állami támogatások miatt kellene beruházniuk, hanem a technológiai színvonalnak kellene ide vonzania őket. Így felzárkózhatnánk, de ehhez olyan beruházásokat kellene támogatni, amelyek ezzel a stratégiával vannak összhangban.

Nem lesz könnyű az idei év

A fentiek fényében érdekes, hogy a szakemberek mit várnak a 2024-es évtől, szerintük mik lehetnek majd a munkaerőpiac mozgatórugói. Juhász Csongor prognózisa szerint munkáltatói oldalról továbbra is kihívás lesz, hogy minden régióban alacsony a munkanélküliség, így nagyon nehéz lesz – különösen a hiányszakmákban – munkaerőt találni. Főleg hogy most elsődlegesen a szakképzett jelölteket keresik a munkáltatók, például a szakképzett technikusokat, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező szakembereket. Munkavállalói oldalról pedig az jelent markáns változást, hogy a korábbiakhoz képest óvatosabbá váltak az emberek, jobban meggondolják, hogy munkahelyet váltsanak-e. Ennek oka a szakember szerint leginkább a világban zajló krízisek okozta bizonytalanságban keresendő, a jelöltek manapság inkább kompromisszumot kötnek a jelenlegi munkáltatójukkal, semmint, hogy egy kiszámíthatatlanabb munkahelyváltásba kezdjenek.

Az idei évre vonatkozóan szintén nagyon visszafogott képet festett le a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója is. Nógrádi József elmondta, a jelenlegi recesszív gazdasági környezet továbbra is fennmaradhat, és a hazai társas vállalkozások szektora pedig a nagyszámú cégbedőlés miatt komoly gondokkal fog küzdeni.

Mindez pedig azt jelenti, hogy ebben a negatív hangulatban nehéz lesz újra kétszámjegyű (10-15-20 százalékos) bérfejlesztéseket végrehajtani, a munkavállalók pedig keresni fogják a jobban fizető állásokat, hogy megtartsák az addig elért életszínvonalukat. Rosszabb esetben a külföldre költözés mellett döntenek majd

– vázolta a szakember.

Felmérést készít a Pénzcentrum!

Címlapkép: Oláh Tibor, MTI/MTVA