Itt él a legtöbb iskolázatlan magyar az országban: komoly a baj, esélyük sincs jobb életre

A múlt héten megnéztük, hogy 2022-ben mely településeken összpontosulnak a magas presztízsű foglalkoztatásban foglalkoztatott emberek, most pedig arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen számokat találunk, ha a legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel nyilvántartott álláskeresőket vizsgáljuk meg. Az erre vonatkozó adatokat az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszerből (TeIR) szereztük. 

Először néhány alap statisztikának az elemzésére is szükség van, így a KSH 2022-es népszámlálási adataiból kikerestük, hogy hogyan oszlanak meg az iskolai végzettségek az országban. A következő ábrán regionális bontásban olvashatóak az iskolai végzettségek megoszlásai.

Jól látható, hogy az összes régió esetén az érettségivel rendelkezők aránya a legkiemelkedőbb, ami egy nagyon pozitív változásnak nevezhető, ugyanis a 2011-es népszámlálási adatok azt mutatják, hogy az északi régiók és a déli régiók esetén is, a 8 általánost végzettek aránya volt a legmagasabb, sőt  2001-ben ez nagyságrendekkel több emberre igaz volt.

Kemény István, Széchenyi-díjas magyar szociológus, az Esély 2003-ban megjelenő második számában így fogalmazott a 2001-es népszámlálási adatok alapján: 

még kedvezőtlenebbek Észak-Magyarország (Borsod, Heves, Nógrád megye) és Észak Alföld (Hajdú, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs megye) adatai. Szabolcs megyében pl. a 15 éves és idősebb lakosok 16 százaléka 8 osztályt sem végzett, további 54 százaléknak csak 8 osztálya van és csupán 29,8 százalék végzett 12 osztályt

- írja a szerző a regionális adatok alapján. Ebből is látszik, hogy ennek a térségnek a rehabilitálása már régóta szükségszerű lenne, még úgy is, hogy a friss népszámlálási adatokban javuló tendenciát láthatunk. Ugyanis az is nagyon látványos a fenti ábrán, hogy továbbra is az észak-magyarországi és az észak- alföldi régiók rendelkeznek a legtöbb alacsony iskolai végzettségű emberrel. A teljes kép érdekében megnéztük azt is, szintén a KSH oldalán, hogy a tavalyi évben hogyan alakultak a munkanélküliségi ráták. A hivatal minden évben négy negyedévet külön vizsgálja, mi ezeket régiónként átlagoltuk az alábbi ábrán. 

Ezekből az adatokból már jól látható, hogy a legtöbb munkanélküli Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön található, ahogy az is illeszkedik az adatokba, hogy ezeken a régiókon élnek a legtöbben alacsony iskolai végzettséggel. Ezekben a régiókban köztudottan nagy probléma, hogy a kis településeken élők nem tudnak elhelyezkedni. Ennek az alacsony iskolázottság mellett az oka, hogy nincsen megfelelő infrastruktúra, nincsenek a közelben munkahelyek, ahol el tudnának helyezkedni a lakosok. Egy korábbi cikkünkben a helyi iparűzési adó kapcsán merült fel ez a téma, hogy jellemzően ezeken a településeken 0 forint a fizetendő HIPA, hogy ezzel is vonzóbbá váljon a befektetők számára.

Álláskeresők alacsony végzettséggel 

A teljes településlista felállításánál számos olyan településsel találkoztunk, ahol a legfeljebb 8 általánost szerzett nyilvántartott álláskeresőkre adat sincsen, ezek jellemzően olyan települések, ahol sok a magas presztízsű munkát ellátó lakos. A 3156 vizsgált településből 42 olyan van, ahol ez az arány 100%, tehát a településen élő összes 8 általános iskolát végzett lakosról elmondható, hogy nyilvántartott álláskereső. Ami azt is jelenti, hogy a 2022-es évben ezeken a településeken mindenki akinek maximum a 8 általános végzettsége van nem tudott elhelyezkedni, ami azért egy jelentős probléma. 

Tehát 2022-ben az ezen a 42 településen élő, mind az 9533, legfeljebb 8 általánost szerzett lakosról elmondható volt, hogy nem rendelkezett munkahellyel és nyilvántartott álláskeserőnek számított.

Ha a regionális adatokat nézzük és összevetjük a KSH 2022-es népszámlálási adataival az iskolai végzettségek megoszlását tekintve, elmondható, hogy ahol a legmagasabb az alacsonyabb iskolai végzettséget szerzők aránya, ott magasabb a 8 általánost végzett nyilvántartott álláskeresők aránya is. Azonban ez csak megfigyelésen alapuló megállapítás, a teljes bizonyossághoz statisztikai próba elvégzése szükséges. A következő táblázatban regionális szinten láthatóak a legfeljebb 8 általánossal nyilvántartott lakosok aránya, valamint az egyes régiókban a legfeljebb 8 általánost szerzők száma.

Az utolsó két oszlopba kiszámoltuk, hogy hány olyan lakos van, akik nyilvántartott munkavállalók 8 általánossal, és a maradék érték pedig azokat jelenti, akik ugyan legfeljebb 8 általánost szereztek, de nem tartoznak a nyilvántartott munkavállalók közzé. Ennek több oka is lehet, például, ha valaki gazdaságilag inaktívnak minősül. Ez többek között olyan esetben lehetséges, ha valaki GYED-en vagy GYES-en van otthon a gyermekeivel. Illetve fontos, hogy ebbe a kategóriába tartoznak még azok is, akik jelenleg foglalkoztatottak valahol, eltartott státuszban, vagy ellátásban részesülnek. A KSH 2022-es népszámlálási adatai alapján készítettük a következő táblázatot, melyben országos szinten láthatjuk iskolai végzettségek szerint a különböző gazdasági helyzetben lévő emberek számát.

Ha a régiós ábra utolsó oszlopában található adatokat összeadjuk, megkapjuk, hogy hányan vannak, azok akik 2022-ben legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkeztek és nem tartoztak a nyilvántartott álláskeresők közzé, ez az összeg nagyjából 1,1 millió fő. A gazdasági aktivitás ábra alapján pedig tudjuk, hogy ebből körülbelül 500 ezer az, aki foglalkoztatott. Tehát a maradék nagyjából 600 ezer ember vagy eltartott, vagy gazdaságilag inaktív vagy munkanélküli (és nem keres állást).  Az alacsony iskolai végzettséggel nyilvántartott álláskeresők arányát vármegyei szinten is megvizsgáltuk, ezt mutatja a következő diagram. 

Ebből jól látható, hogy több olyan vármegye is van, ahol ez az érték közel 50%, sőt Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye a közel 54%-ot is eléri. A tábla alapján az meglehetősen látványos, hogy a szegény régiókban élőknél a legmagasabb ez az arány. Bár az arány sehol nem megy 25% alá, de még így is Győr-Moson Sopron vármegyében feleannyi ez az érték.

Fontos itt is kiemelni, hogy ha valahol magas ez az érték az önmagában nem értelmezhető rossznak vagy jónak. Mert például ahol alacsony ez a érték jelentheti azt is, hogy az adott vármegyében élő legfeljebb 8 osztályos végzettséggel rendelkezők már elhelyezkedtek, ezért kevés az álláskereső. De azt is jelentheti, hogy valamilyen olyan speciális gazdasági pozícióban vannak, hogy sem nem dolgoznak, de nem is álláskeresők. Ha valahol az áll fenn, hogy sokan nem tudnak elhelyezkedni, tehát sok a munkanélküli ezzel a végzettséggel az mindenképpen egy megoldandó probléma, de ennek gyökere nagyon sokrétű és sok politikai, gazdasági és társadalmi változást igényel ennek az orvoslása.

dél-dunántúli adatok 

Az északi régiók után a legmagasabb arányban a dél-dunántúli régió mutatja a legkiemelkedőbb arányt az alacsony iskolai végzettséget szerzőkben. A Tolna vármegyei kormányhivatal rendkívül részletes statisztikát közöl minden évben a munkaerőpiaci helyzet alakulásáról a térségben. A 2022 május 20-án kiadott jelentésükből származó adatokat vetettük össze a TeIR adatbázisból származó területi adatokkal. Összességében Tolna vármegyében a nyilvántartott álláskeresők aránya 2022 májusában 5784 fő volt, és 2658 ember élt legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel. 

A következő táblában a TeIR adatbázisból származó legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel nyilvántartott álláskeresők arányából kerestük ki a 10 legmagasabb értéket és ezekhez vettük hozzá a további adatokat, amelyekből következtetni tudunk arra, hogy hány ember van, aki nem tudott 2022-ben elhelyezkedni az alacsony iskolai végzettségével.

A táblázat első helyén Udvari áll, ahol a nyilvántartott álláskeresők 100%-a maximum 8 általánost végzett, sőt az is jól látható, hogy a 288 nyilvántartott álláskereső közül, 224 legfeljebb 8 általánost végzett. Tehát 

a térségben a hivatalos nyilvántartásban szereplő emberek közel 78%-a legfeljebb 8 általánossal rendelkezik. 

Ebből az is nagyon látványosan következik, hogy azok, akik alacsony végzettséggel rendelkeznek, sokkal nehezebben tudnak elhelyezkedni. 

A fenti ábrában megnéztük, hogy a 2022 májusában legfeljebb 8 általánossal regisztráltak száma és a teljes, 2022 évi legfeljebb 8 általánossal rendelkező személyek száma között mekkora a különbség. Ez azért nagyon érdekes, mert több dologra is következtethetünk a számok előjeleiből:

• ha negatív számot látunk a különbség oszlopban: az azt jelenti, hogy májushoz képest nőtt azoknak az aránya, akik legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és állást keresnek;
• ha a szám egy nem 0 pozitív szám: ebben az esetben elmondható, hogy vannak, akik 2022 év végére kikerültek a legfeljebb 8 általánossal rendelkező nyilvántartott álláskeresők közül. Ennek több oka is lehet, vagy sikerült munkát találnia az illetőknek, vagy egy másik gazdasági státuszba került át (pl.: gyermeket szült). 
• értelemszerűen ha ez a különbség 0, akkor nincsen változás az adatokban.

A következő ábrán azt a 10 Tolna vármegyei települést vizsgáltuk, ahol a legalacsonyabb volt a nyilvántartott álláskeresők között az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők aránya. De még egyszer hangsúlyoznám, hogy ebből nem lehet azt a következtetést egyértelműen levonni, hogy ezeken a településeken minden maximum 8 általánost végző el tudott helyezkedni. 

A fenti táblázatban látható értékek már sokkal kedvezőbbek, itt azért látványos, hogy egyfelől jóval kevesebb a maximum 8 általános iskolát végzett lakosság, másfelől nagyobb részük feltehetően elhelyezkedett, legalábbis nem tartozik a nyilvántartott álláskeresők közzé. A 329 nyilvántartott álláskeresőből, csupán 65 tartozik az alacsonyabb iskolai végzettségű csoporthoz. Tehát közel 20%, ami jóval kisebb arány, mint az előbbi nagyjából 78 százalék.