Borzasztó csapás ez rengeteg magyar munkahelyre: sokan mit sem tehetnek, ezt el kell tűrniük

A Global Remote Work Index (GRWI) 108 országot rangsorol abból a szempontból, hogy hol van jobb dolguk a távmunkát végző embereknek. A NordLayer kiberbiztonsági szolgáltató cég által megalkotott index négy fő dimenzió – kiberbiztonság, gazdaság, infrastruktúra és szociális biztonság – adatai alapján méri fel, hogy mely országok képesek a legjobb körülményeket biztosítani a távmunka elvégzéséhez.

A kiberbiztonság dimenziójába tartoznak a távmunkához szükséges, biztonságos és zavartalan digitális környezetet alkotó, sokféle tényezők. Magában foglalja az infrastrukturális integritást, a digitális fenyegetésekre való reagálási képességet, valamint a kiberbiztonságot célzó jogszabályi környezet színvonalát.

A gazdasági biztonság fogalma a megélhetés és munkavállalás egy adott országra jellemző, különböző gazdasági aspektusait foglalja magában.

A harmadik, digitális és fizikai infrastruktúra dimenzió egy adott ország azon digitális képességeire vonatkozik, hogy mennyire képes stabil, gyors és széleskörű internetszolgáltatást nyújtani és támogatni. Ugyancsak idetartozik az a képesség, hogy egy ország mennyire tud kényelmes és biztonságos fizikai infrastruktúrát biztosítani a közlekedéshez.

A szociális biztonság dimenziója magában foglalja a távoli munkavégzés és az ezzel járó életvitel szociális és fizikai biztonsági szempontjait. Az adott országon belüli bűncselekményekkel szembeni általános biztonság komponenseit kombinálja a jogegyenlőséget és az emberi jogokhoz való hozzáférhetőséget kifejező mérőszámokkal.

A GRWI legfrissebb, 2023 első félévének adatain alapuló rangsora szerint a világ országai közül Dánia a legjobb hely a távmunkát végzők számára. Az észak-európai ország GRWI-pontszáma 0,847. A dobogó második helyén Hollandia (0,843 pont), a harmadik helyén Németország (0,842 pont) áll.

A lista érdekessége, hogy az első tíz helyen kizárólag európai országok találhatók – a már említett dobogósok után Spanyolország (0,825 pont), Svédország (0,824 pont), Portugália (0,824 pont), Észtország (0,818 pont), Litvánia (0,808 pont), Írország (0,803 pont) és Szlovákia (0,802 pont) következnek.

A nem európai országok közül Kanada érte el a legjobb eredményt (14. hely 0,793 ponttal), amit az Egyesült Államok (16. hely 0,790 ponttal) és Dél-Korea (17. hely 0,788 ponttal) követtek a sorban.

Magyarország GRWI-pontszáma ezúttal 0,747, ami a 36. helyet jelenti.

Az indexet megalkotó vállalat honlapján az is megtekinthető, hogy a vizsgált országok milyen pontszámokat értek el a GRWI-t alkotó egyes dimenziókon belül. Kiberbiztonság terén Szlovákia (0,979 pont), Észtország (0,978 pont) és Litvánia (0,973 pont) végeztek az élen, míg az összesítettben győztes Dánia csak a 13. helyet szerezte meg (0,886 pont). Magyarország ebben a kategóriában a 26. helyet szerezte meg (0,799 pont).

A gazdasági biztonság dimenziójában Nagy-Britannia (0,828 pont), az Egyesült Államok (0,826 pont) és Kanada (0,811 pont) állhattak fel a dobogóra. Dánia itt a 16. (0,737 pont), Magyarország a 24. (0,724 pont) helyet szerezte meg.

A digitális és fizikai infrastruktúra dimenzióban az ázsiai országok vitték a prímet – Szingapúr (0,900 pont), Dél-Korea (0,898 pont) és az Egyesült Arab Emírségek (0,893 pont) kerültek a lista élére. Dánia ebben a kategóriában a 4. (0,852 pont), Magyarország a 32. helyen végzett (0,735 pont).

A szociális biztonság dimenzióban az európai országok ismét az élre törtek – Svájc (0,942 pont), Hollandia (0,927 pont) és Izland (0,920 pont) voltak a legjobbak ezen a téren. Dánia itt a 6. (0,915 pont), Magyarország a 42. (0,732 pont) helyen végzett.

Csalóka az a 36. hely

Magyarország tehát az összesített GRWI alapján a 36., míg az egyes dimenziókon belül a 26., 24., 32. és 42. helyeken végzett. Első ránézésre ez nem tűnik túl rossz eredménynek, elvégre az első harmadban vagyunk.

Más a helyzet azonban, ha kizárólag a fejlett országokhoz hasonlítjuk magunkat – nos, ebben az esetben már az utolsók között kullogunk. Európában kizárólag a balkáni (Görögország kivételével) és a posztszovjet (a Baltikum kivételével) országok, valamint Románia rendelkezik a magyarnál alacsonyabb összesített GRWI-pontszámmal. Az Európán kívüli fejlett országok (Kanada, USA, Japán, Dél-Korea, Új-Zéland, Ausztrália) közül pedig Magyarország egyiket sem volt képes megelőzni.

Biztonság kérdésében viszont Magyarország nem csak Észak-Amerikánál, hanem több nyugat-európai országnál, így például Nagy-Britanniánál, Franciaországnál, Németországnál, Svédországnál és Olaszországnál is jobban áll. A szomszédos országok közül viszont egyedül Ukrajnát és Szerbiát tudta hazánk megelőzni, illetve a visegrádi országok is jobb pontszámokat értek el nálunk.

Ugyanakkor az internet minősége szempontjából Magyarország a legjobbak között van Európában – a kontinensen belül csak Románia, Svájc, Franciaország, Hollandia, Dánia, Svédország és Norvégia állnak előttünk. Globálisan azonban Kanada, az Egyesült Államok, az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Kína, Thaiföld és Dél-Korea is előzte hazánkat.