Ezzel a papírral 100 ezer forinttal is többet kereshet bármelyik magyar: sokan nem élnek vele

Bár nem nagy meglepetés, de a legfrissebb, összehasonlító adatok szerint bőven a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező magyarok keresik a legtöbb pénzt Magyarországon. Igaz, egy főre jutó nettó jövedelemként ez sem egy nagy összeg, sőt! Egy felsőfokú végzettséggel rendelkező referenciaszemély átlagos éves nettó keresete ugyanis 2,5 millió forint volt 2021-ben Magyarországon a KSH adatai szerint. Ez havonta alig 210 000 forintos nettót jelentett.

Persze még ez is 28 százalékkal magasabb érték volt, mint amennyi pénzből egy középfokú érettségivel rendelkező egyén rendelkezett. Ebben a szegmensben ugyanis az egy főre jutó éves nettó bér valamivel több mint 1,9 millió forint volt, ami azt jelentette, hogy az egy főre jutó havi nettó jövedelem 163 ezer forintra jött ki. Az idetartozók viszont már csak 18 százalékkal bírtak több jövedelemmel, mint a középfokú érettségivel nem rendelkezők, azoknak ugyanis be kellett érniük havi nettó 138 ezer forintos egy főre jutó jövedelemmel.

A legkevesebb egy főre jutó jövedelemhez az alapfokú vagy iskolai végzettséggel nem rendelkező magyarok jutottak. Itt az éves nettó kifizetés alig haladta meg az 1,3 millió forintot, ami havi szintre bontva csupán 111 ezer forintot jelentett. Ez azt jelentette, hogy az országban, a vizsgált 2021-es évben összességében 87 (!) százalékkal több pénzt kerestek átlagosan azok, akik lediplomáztak, mint azok, akiknek semmilyen iskolai végzettségük sem volt. Viszont az érettségit szerzők és a végzettség nélküliek között már csak 47 százalékos bérkülönbség volt megfigyelhető, míg az érettségi nélküliek csupán 24 százalékkal keresetek átlagosan jobban, mint a legtanulatlanabb szegmens.

Hogyan élnének szívük szerint a magyarok?

Az átlagos éves nettó jövedelmeket látva igazán rózsás helyzetről még a diplomások esetében sem beszélhetünk. Ezt pedig jól mutatja az is, hogy bizony még az ilyen papírral rendelkezők is azt gondolják, hogy az egy főre jutó átlagos havi nettó keresetük, még ha kicsit is, de elmarad a számukra átlagos életszínvonaltól. Ez a tendencia egyébként az összes referenciacsoportban megfigyelhető,

nevezetesen, mindegy hogy milyen az iskolai végzettsége a magyaroknak, egyik csoport sem gondolja úgy, hogy az egy főre eső kereset legalább az átlagos megélhetési szintet biztosítaná.

Mindez a statisztikák szerint azt jelenti, hogy az összes csoport úgy ítéli meg, az egy főre eső nettó jövedelmük valahol a szűkös és az átlagos megélhetésre elegendő. Az adatok azt is megmutatják, hogy az átlagos és jó megélhetés határmezsgyéjéhez (alulról!) a felsőfokú végzettséggel rendelkezők vannak legközelebb. Miközben az alapfokú vagy iskolai végzettséggel egyáltalán nem rendelkezők épphogy annyit keresnek, hogy a szűkös megélhetés meglegyen.

Érdemes megvizsgálni azt is, hogy a valós egy főre jutó keresetek mennyire vannak messze attól az összegtől, ami az emberek szerint legalább a jó megélhetéshez kellene. Összességében azt mondhatjuk, hogy az összes vizsgált végzettség szerinti felosztás szerint, ha 100 ezer forinttal több lenne az ember zsebében annál, mint amekkora az átlagos keresete adott szinten, azzal már jól meg lehetne élni. Ezzel szemben a nagyon jó megélhetéshez átlagban már több mint 215 ezerre forinttal lennének elégedettek az emberek.

Sőt, a diplomások úgy vélik, hogy a nagyon jó megélhetéshez az átlagos, egy főre jutó nettó havi jövedelmükhöz hozzá kellene csapni 274 ezer forintot, elérve ezzel a 482 ezer forintos határt. Ezzel szemben a legiskolázatlanabb lakosság a nagyon jó élethez a saját havi jövedelméhez 176 ezer forintot rakna hozzá, és így az összeg megállna 288 ezer forintnál. Az adatokból jól látszik az is,

minél tanultabb valaki, annak a jó, illetve a nagyon jó megélhetéshez is, szignifikánsabb több pénzre lenne szüksége azoknál, akiknek alacsonyabb a tanulmányi végzettségük.

Így alakulhat például az is ki, hogy az alapfokú végzettséggel rendelkezők szerint a jó megélhetéshez elég 208 ezer forint is. Pontosan annyi, amennyit egyébként a felsőfokú végzettséggel rendelkezők megkeresnek. A legtanulatlanabb rétegek szerint tehát a diplomások igazából már jól élnek, miközben a diplomások szerint ehhez legalább 310 ezer forintos egy főre jutó havi jövedelem kellene.

Az egy diplomásra eső havi jövedelem viszont a középfokú végzettségűek körében például már éppen hogy csak az átlagos megélhetéshez elég, azt a határ alig haladja meg 12 ezer forinttal. Így például már egy érettségivel rendelkező szerint is a jó megélhetéshez 269, de a nagyon jó megélhetéshez már 391 ezer forint kellene.

Megéri tanulni

Bár az elérhető legfrissebb, összehasonlító adatok 2021-esek, jól mutatják, mekkora olló van az alacsony, illetve a magas iskolai végzettségű magyarok között. És bár az egy főre jutó jövedelem a teljes lakosságra nézve közöl adatot, a 25-64 éves korosztályra nézve azért sokat mondó adat, hogy 2021-ben a lakosság 88,5 (!) százaléka rendelkezett legalább középfokú végzettséggel, igaz, ebből mindösszesen már csak 35,2 százaléknyian felsőfokúval.

Ez pedig olyannyira nem nagy szám, hogy a vizsgált korosztályban az EU-ban csak Romániában és Olaszországban van kevesebb diplomás. Magyarország hátulról a harmadik ezen a listán. Miközben a listavezető Írországban dupla annyi (!) a diplomás, mint Magyarországon. Hiába azonban a papír, ha jövedelemről van szó, akkor gyakorlatilag mindegy, hogy milyen végzettségű valaki itthon, az közel sem maximálisan elégedett az anyagi helyzetével.