Itt a friss lista: ezek a falvak Magyarország legdolgosabb települései, keményen húzzák az igát

Szeptember 26-án, kedden vált nyilvánossá a 2022-es Népszámlálás minden adata a KSH adatbázisában. Előzetesen már korábban is közöltek adatokat arról, mekkora volt a lakosságszám az egyes településeken a tavalyi, illetve a 2011-es és 2001-es népszámlálás idején, a nemek megoszlását, korösszetételt ideáig is ki lehetett keresni a statisztikákból. A lakások jellemzői már szintén nyilvánosak voltak településenként, ezek alapján korábbi elemzéseinkben utánajártunk, melyek Magyarország igazi szellemfalvai, mely településeken található arányaiban a legtöbb napelemes ingatlan, mely fürdővárosokban történt népességrobbanás az elmúlt évtizedben, melyik magyar községeket fenyegeti leginkább az elöregedés veszélye, melyek voltak az utóbbi évtized legnépszerűbb falusi csokos települései, illetve az aglomeráció favoritjai. Friss elemzésünkben a legújabb adatok alapján azt vizsgáltuk, hogy a legmagasabb a dolgozók aránya.

A KSH adatbázisa gazdasági aktivitás szempontjából 9,6 millió főt tart számon, ebből 4,72 millió főtt foglalkoztatottként, mindössze 237 ezer főt munkanélküliként, 2,23 millió főt ellátásban részesülőként 990 ezer főt eltartottként és 1,39 millióan közülük 15 évesnél fiatalabbak. Ez azt jelenti, hogy a 2022-es népszámlálás adatai szerint a foglalkoztatottak aránya 49,1 százalék volt. A 2011-es népszámlálás idején még 39,7 százalékos volt a foglalkoztatottság, 2001-ben pedig 36,2 százalék.

A munkanélküliek aránya 2011-ben több mint 5 százalék volt, míg 2022-ben 2,5 százalékra csökkent. Az ellátásban részesülők aránya is folyamatosan fogy, 2001-ben 32,4 százalék, 2011-ben 29,7 százalék, míg 2022-ben már csak 23,6 százalék volt az arányuk. Ebből a csoportból tetemrészt képviselhetnek az öregségi nyugdíjasok, akik már gazdaságilag inaktívak. Ha összevetjük a népszámlálási adatokat a KSH adott évre vonatkozó statisztikájával a nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők számáról, azt láthatjuk, hogy 2022-ben 2,26 millió fő tartozott az ellátásban részesülők közé, miközben 2,47 millió fő kapott valamilyen ellátást, járadékot. Közülük 268 ezren részesültek megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásban és közel 2 millióan voltak öregségi nyugdíjasok.

A demográfiai adatokból azt is tudjuk, hogy az nyugdíjasok folyamatosan kisebb arányt képviselnek a magyar társadalomban, 2001-ben még 30,5 százaléka volt a lakosságnak nyugdíjas, 2011-ben már csak 29,3 százalék, míg 2022-ben 25,5 százalék. Mindeközben a korösszetételt vizsgálva a 65 éven felüliek aránya egyre emelkedik és ezzel együtt az öregedési index is. 2001-ben a lakosság 15,1 százaléka volt 65 évnél idősebb, 2011-ben 16,7 százalék, 2022-ben pedig már 20,5 százalék. Ugyanakkor, ahogy azzal már korábbi elemzésünkben részletesen foglalkoztunk, évről évre emelkedik a 65 év feletti munkavállalók száma és aránya az országban. Amíg 2013-ban a 65-74 éves korosztály 3 százaléka dolgozott, 2022-ben már a 9 százalékot közelítette az arányuk. 

Visszatérve a foglalkoztatottság szerinti megoszlásra, az eltartottak aránya alig változott: néhány tized százalékos csökkenés mutatkozik. A 15 évesnél fiatalabbak aránya viszont apadt, 2001-ben még 16,6 százalékot tettek ki, 2011-ben már 14,6 százalékot, amíg 2022-ben 14,5 százalékot a népszámlálások időpontjával, ami egybe is vág a KSH korösszetételre vonatkozó adataival.

Szorgos-Serény-Buzgó és Rest vármegyék

A vármegyék közül foglalkoztatottság szempontjából az első Fejér, Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom, ahol a lakosságnak több mint fele dolgozik. Legkisebb a foglalkoztatottak aránya Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy és Bács-Kiskun vármegyékben. Budapest viszont előzi az összes megyét foglalkoztatottság szempontjából, súlyos százalékpontokat ver még Fejérre is.

A munkanélküliség tekintetében ugyancsak Borsod-Abaúj-Zemplén és Somogy vármegyében a legnagyobb az arány a megyék közül, harmadik helyre azonban Szabolcs-Szatmár-Bereg jött fel, és Bács-Kiskun csak a 7. Ugyanakkor a legkisebb a munkanélküliség aránya Győr-Moson-Sopronban, melyet Vas és Veszprém követ. Tehát a magas foglalkoztatottság nem feltétlenül jelenti, hogy a munkanélküliség a legkisebb arányú az adott területen, és ez fordítva is igaz:

Foglalkoztatottság tekintetében már 2011-ben is Budapest volt az első, de nem sokkal lemaradva követte Győr-Moson-Sopron, Vas és Komárom-Esztergom megyék. Akkor pedig még Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád voltak a sereghajtók, ahol közel a lakosság harmada dolgozott. A munkanélküliségben az élen 2011-ben Nógrád állt, melyet Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg követtek. A legkisebb volt a munkanélküliség Győr-Moson-Sopron, Vas és Csongrád megyék területén.

Budapest izzadt, sós ing

A fővárost érdemes külön is megvizsgálni, hogyan alakult a foglakoztatottság az elmúlt bő kétévtized népszámlálási adatai szerint. Budapesten már 2001-ben és 2011-ben is magasabb volt a foglalkoztatottság, mint az országos átlag, viszont hasonlóan nagy ütemben tudott növekedni az évek alatt, mint az egész országban. 2022-re már a dolgozók aránya meghaladta az 54 százalékot. Az ellátásban részesülők is hasonlóan nagy mértékben fogynak a fővárosban is, mint az országban, a munkanélküliség is mindig átlag alatti volt:

Az egyes kerületek kapcsán elég nagy eltéréseket lehet megfigyelni. A rekorder 9. kerületben a foglalkoztatottak aránya a 60 százalékot is meghaladja, míg a sereghajtó 2. kerületben nem éri el az 50 százalékot - bár itt még így is magasabb a dolgozók aránya, mint az országos átlag egy hajszállal. A 8. kerület még mindig élen jár munkanélküliségi arány szempontjából, akárcsak 2011-ben, viszont amíg akkor még 8 százalék volt állástalan a népszámlálás idején, 2022-ben már csak 2,95 százalék. Nem sokkal rosszabb a helyzet, mint a 6. és a 7. kerületben, pedig 10 éve még nagy volt a különbség. A munkanélküliségi lista sereghajtója a foglalkoztatottsághoz hasonlóan a 2. kerület.

Legnagyobb sztahanovisták és munkakerülők

Elemzésünkből nem maradhatnak az országos viszonylatban rekorder települések sem. A foglalkoztatotsági arány a legmagasabb éppen Magyarország legkisebb lakosú településén lett a legmagasabb: Iborfián, ahol a 7 lakosból 6 dolgozik. A településen nincs munkanélküliség, nem lakik 15 évesnél fiatalabb személy, vagy eltartott, viszont az ellátásban részesülők adata hiányos, ahogy a 65 év felettiek számáról sincs adat. Minden lakos magyar állampolgár, 3-an katolikusnak vallották magukat, 5-en a vallásukról nem kívántak nyilatkozni.

A listavezetők között jellemzően törpefalvak vezetnek, mint Tornakápolna, Litka, Csér, vagy Kisvásárhely, ahol még az 50 főt sem éri el a lakosságszám. Tornakápolna egyébként nem pusztán az egyik legdolgosabb település az országban, hanem az egyik leggazdagabb is: az egy főre eső nettó belföldi jövedelem a legfrissebb adatok alapján egy évben nagyjából 4 304 219 forint. A Pénzcentrum vlogjának, a Cashtagnek a legújabb részében el is látogattunk a faluba, hogy kiderítsük, mi lehet a valóság a statisztikák mögött.

Érdekesség a listán, hogy az apró- és törpefalvak mellett több budapesti kerület is toplistás lett. Legelől a 9. kerület végzett a rangsorban, de a 7. és 6. kerület is bekerült az első 15-be. A fővárosi kerületeken kívül viszont egyetlen város sem szerepel az első 30-ban, és még 1000 fő feletti lakosú település sincs a listán:

Külön nem listáztuk, hol a legkisebb a foglalkoztatottság, de a KSH adatbázisából kiderült, hogy vannak települések, ahol a lakosság ötödének sincs munkája. Ilyen a somogyi Nemeskisfalud (10,5%), a borsodi Gadna (17%) és Csenyéte (18%) - ahol egyébként az egyre szaporodó magyar szellemfalvakkal ellentétben nem találni házat, ahol ne lakna valaki és az ország "legfiatalabb" települése is egyben. Csenyéte és Gadna ráadásul a legszegényebb települések között van az országban. Foglalkoztatottságban a zalai Pusztaapáti és Tornanádaska is. Utóbbi falu nem esik messze a már említett Tornakápolnától, és az ország legszegényebb települése, így a már említett Cashtag epizódban ugyancsak felbukkan.

A munkanélküliséget tekintve viszont mégsem ezek a települések kerültek az élre. Egyedül Pusztaapáti bukkan fel az említettek közül, de nem az élbolyban. A baranyai Gilvánfán és Siklósnagyfalun, vagy a somogyi Istvándiban sokkal több az állástalan lakos.

Természetesen vannak olyan települések, ahol egyáltalán nincs munkanélküliség, nem is kevés: 233 ilyen apró- és törpefalu akad. A legnépesebb közülük a vagy megyei Ölbő. Természetesen feltűnnek közöttük olyan települések, amelyek foglalkoztatottságban élen jártak, ezeken gyakran egyetlen munkanélküli sincs, maximum ellátásban részesülők (pl. nyugdíjasok), vagy eltartottak, fiatalok.