Ezt már nem söpörhetik le a magyar munkahelyek: itt a legnyomósabb érv a teljes home office mellett

Személyes munkavégzés vagy inkább távmunka? – sokakban merül fel még azután is az alábbi kérdés, hogy a koronavírus-járvány bebizonyította, igenis van élet az irodán túl. Vannak azonban olyan vezetők, akik a Covid lecsengése után azonnal visszahívták beosztottjaikat az irodába, mondván, csak akkor lehet megfelelően együttműködni csapaton belül, ha annak tagjai fizikailag is jelen vannak egymás életében. A távmunka hívei ezzel szemben úgy látják, hatékonyabb lehet a munkavégzés akkor, ha nem kell a munkába járásra időt fecsérelni és a céges irányvonalakkal foglalkozni.

Nehéz igazságot tenni, ám a Huffpost cikke szerint egy, a napokban napvilágot látott tanulmány újabb szöget üthet a hagyományos munkavégzés koporsójába. A Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) című folyóiratban közölt, a távmunka klímaváltozásra gyakorolt hatásait vizsgáló kutatás ugyanis bebizonyította: a munkavállalók folyamatos utazásának és az irodaházhasználat visszaszorítása jelentős hatást gyakorol bolygónk jövőjére.

Az amerikai energiafogyasztást vizsgáló kormányzati felméréseket, valamint a Microsoft alkalmazottainak szokásait vizsgáló kutatás ugyanis azt találta, hogy a teljes munkaidőben távmunkában dolgozók a felére csökkentették a kibocsátásukat, míg akik hibrid módon végezték a munkájukat (hetente pár napot dolgoztak otthonról), azok is kedvező hatást gyakoroltak a környezetükre.

Miért jobb a bolygónak, ha otthonról dolgozunk?

A kérdés megválaszolását kezdjük a legfontosabb szemponttal, az ingázásból származó közlekedési kibocsátással és az irodai helyiségek energiafelhasználásával. A PNAS-ban megjelent tanulmány szerint az irodaházak nagymértékben hozzájárulnak a globális kibocsátáshoz, miután a Nemzetközi Energia Ügynökség korábbi jelentése rámutatott, hogy az épületek és az építőipar a végső energiafelhasználás 36 százalékáért, míg a szén-dioxid-kibocsátásnak a 39 százalékáért felelősek.

Ám ez – bár elsőre kissé furán hangozhat – a munkavállalók távolmaradásával hatékonyan csökkenthető.

A távmunkát vagy hibrid munkavégzést folytató dolgozók általában kevesebbet járnak be az irodába, így lehetőségük annak területét másokkal megosztani, ezzel hatékonyan csökkenthetik a saját karbonlábnyomukat, mely az irodaház használatából fakad

– közölte Fengqi You, a tanulmány társszerzője, a Cornell Egyetem munkatársa. Azaz a tanulmány szerint heti egyetlen nap otthoni munkavégzés nagyjából 2 százalékkal csökkentheti az alkalmazottak szén-dioxid kibocsátását, míg ha heti 2-4 napot dolgoznak otthonról, úgy ez az arány akár 29 százalékra is növelhető. Fengqi You ezen eredmény kapcsán elmondta, ez az arány legfőképp az ingázásból származó károsanyag-kibocsátás csökkenésének köszönhető, ám emellett az is befolyásolta, hogy az adott dolgozónak van-e dedikált íróasztala az irodában.

Azok a távmunkát vagy hibrid munkavégzést folytató dolgozók ugyanis, akik nem tartanak fenn saját íróasztalt, hanem megosztják a helyüket másokkal, hatékonyabban csökkenthetik az irodaterület iránti igényüket, ami pozitívan befolyásolja a karbonlábnyomukat

– közölte You.

Todd Vachon, a Rutgers School of Management and Labour Relations adjunktusa ennél is tovább ment. Szerinte a tanulmány legfőbb megállapítása nem volt más, mint hogy „a távmunka előnyei csak abban az esetben maximalizálhatók, ha az irodaépületek teljesen bezárnak. Egy távolról vagy hibrid formában dolgozó személy ugyanis rendszerint ugyanazokat az erőforrásokat használja otthon, mint amiket az irodában lévő társa, így fölösleges nyitva tartani az épületeket.

A távmunkának bizony ára van

Vagyis a kutatás rámutatott, hogy az otthonról történő munkavégzés során is olyan tevékenységeket végzünk, amik felelősek a károsanyag-kibocsátásért. Így a karbonlábnyomunk nem feltétlenül csökken olyan mértékben, ahogyan azt remélnénk. További hátulütő, hogy a munkába járáson kívüli a szociális és szabadidős tevékenységeink miatt is utaznunk kell, ami ráadásul a távmunkában töltött napok számával egyenesen arányosan növekszik. Tehát az otthonról vagy a hibrid módon dolgozók hosszabb ideig utaznak az egyes helyszínekre a lakóhelyük távolsága miatt, mint akik a munkahelyükről indulva vágnak neki a kikapcsolódásnak.

Annak ellenére is, hogy a távmunka rugalmasságának köszönhetően az emberek – köztük jómagam is – gyakran döntenek úgy, hogy csúcsidőn kívüli időpontokra ütemeznek találkozókat vagy valamilyen ügyintézést, amivel időt takaríthatnak meg

– közölte Elizabeth Patton, a Baltimore megyei Maryland Egyetem média- és kommunikációtudományi karának docense.

Az időveszteségen túl az otthoni munkavégzés ráadásul magasabb összegű számlákat is eredményezhetnek a munkavállalók számára, hiszen a fejlesztéseket, amiket addig a cégük állt, azt saját zsebből kell finanszírozniuk. „Tehát az otthoni munkavégzés akár rejtett költségekkel járhat, mivel hirtelen nekünk kell vállalni a rezsi, az internet vagy a nyomtatásból fakadó költségeket. Ez viszont nem csak plusz kiadással, de nagyobb környezeti terheléssel is jár. Persze elképzelhető, hogy idővel ezeket a költségeket néhány cég átvállalja majd a munkavállalóktól” – összegzett Patton.

Így csökkenthető otthon a karbonlábnyom

Végül néhány tanács arra az esetre, ha otthonról dolgozva nagyobb változást szeretnénk elérni a karbonlábnyomunk csökkentésében.

Elizabeth Patton szerint ebben az esetben a munkahelyi vagy szabadidős utazásainkhoz érdemes alternatív lehetőségeket használnunk, mint mondjuk a telekocsit vagy az elektromos járműveket. Meg kell fontolnunk az energiahatékony háztartási gépek és a megújuló energiaforrások (például napelemeket) használatát is, ezek ugyanis kritikus eszközei a szén-dioxid kibocsátás csökkentésének. A szakember ezen felül azt is javasolja, hogy igyekezzünk energiahatékony elektronikai eszközöket használni otthon, a rendelkezésükre álló irodai erőforrásokat pedig használjuk ki jobban.

„Egy irodai nyomtató használata sokkal hatékonyabb lehet, mint az otthon használté” – magyarázta, majd felhívta a figyelmet arra is, hogy a kibocsátás azzal az aprósággal is csökkenthető, ha minden nap saját magunk készítjük el az ebédünket. Ezzel ugyanis sokkal kevesebb csomagolási hulladékot termelhetünk.

Todd Vachon, a Rutgers School of Management and Labour Relations adjunktusa összességében elmondta, az utazásból adódó kibocsátás csak egy a sok fontos elem közül, mely hatékonyan befolyásolja az éghajlatváltozást. Óriási csodára ugyanakkor szerinte nem érdemes várni, hiszen amíg az elektromos járművek és a tömegközlekedési lehetőségek használata nem terjedt el széles körben, addig az sem várható el, hogy a munkáltatók klímatudatosak legyenek és a globális karbonlábnyomra gyakorolt hatások alapján hozzanak jelentős döntéseket a távmunkával kapcsolatban.