Ellepik az indiai kamionsofőrök Magyarországot? Már csúcsfizetésért sem találni elég embert itthon

Egy kétéves, de meghosszabbítható szerződést kap az a tíz indiai nő, akik Magyarországon fognak dolgozni kamionsofőrként. Heti 5 napot kell vezetniük napi kétszer 4,5 órás leosztásban, ezért a fizetésük havi 1800 euró, ami napi árfolyamon átszámítva nagyjából 685 ezer forintot jelent.

Korábban lapunk is beszámolt a fuvarcégeket sújtó durva munkaerőhiányról, ezért döntött úgy egy hazai cég, hogy immár ebből a nagyon messzi országból is megpróbál sofőröket toborozni. A programban kiválasztott emberek képzésen, majd teszteken mennek át, eleinte Indiában. Ezzel végzett most egy csapat sofőrjelölt, akikről nemrég megosztottak néhány képet az Instagramon. Ők azok, akik még egy kis képzésen vesznek részt Delhiben, majd szeptember második felében Magyarországra utaznak, és megtanulják a jobbos közlekedést, illetve átesnek még néhány vizsgán, mielőtt munkába állhatnak.

Bár az indiai sofőrjelöltek érkezéséről már hónapok óta lehetett hallani, még mindig szokatlannak tűnhet, hogy éppen innen toborzott egy cég. Megkérdeztük a szakértőket, mennyire jellemző a hazai logisztikai, szállítmányozási szakmában a külföldi munkaerő alkalmazása, valamint azt is, hogy önmagában mi okozza a súlyos sofőrhiányt?

Öregednek a magyar sofőrök

Dittel Gábor, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestületének (NiT Hungary) ügyvezető főtitkára a Pénzcentrum megkeresésére elmondta: már egy ideje dolgoznak hazánkban nem magyar állampolgárságú kamionsofőrök is, de már a nyugati cégek is őket keresik, így a toborzási területet egyre inkább ki kellett szélesíteni.

Legfeljebb az lehetett ebben meglepő, hogy a kereséséi, toborzási fókusz már Indiára is áttevődött. Néhány hazai cég már évek óta alkalmaz más állampolgárságú sofőröket, vannak pilóták Ukrajnából, Fehéroroszországból és Oroszországból is, és szerb sofőröket is sokan alkalmaznak. Csakhogy mivel a nyugati fuvarcégek is egyre szívesebben toboroznak ezekben az országokban, megoldást kellett arra találni, hogy máshonnan is lehessen sofőröket szerezni, így jutottak el a cégek Indiáig

- fogalmazott Dittel Gábor. Elmondta azt is, hogy valóban súlyos munkaerőhiányt tapasztalnak a kamionsofőröknél és teherautó-vezetőknél, és ennek az egyik oka, hogy nincs OKJ-s képzés - immár évek óta, pedig míg működött ilyen, addig jobb volt a helyzet.

Jelenleg nincs hivatalos gépjárművezetői képzés, legalábbis olyan, amely a végzettek számát a megfelelő mértékben be tudná csatornázni a munkaerőpiacra. Ennél is nagyobb baj viszont, hogy a gépkocsivezetők korfája közelíti az ötven évet, alacsony a fiatal munkavállalók száma. Ugyanez a helyzet a képzésben is, ennek pedig szerintünk az az oka, szerintük nincs megfelelő pályaorientációs tevékenység, és nincs képzési hozzájárulás sem. 2016-2020 között a tehergépjármű-vezetői és autóbuszvezetői tanfolyam bekerült az OKJ-ba, ennek az lett az előnye, hogy államilag elismert lett a két szakma, de olyan ismereteket is kapott egy képzést elvégző fiatal, ami a versenyképességet javította (számítógépes ismeretek, nyelvismeret, satöbbi). A gond viszont az, hogy 2020 utolsó napján ez a két képzés kikerült a képzési jegyzékből, vagyis azóta megint nincs államilag támogatott képzés, ami nem segít a munkaerőhiányon

- tette hozzá a NiT Hungary ügyvezető főtitkára.

De miért nem tesznek ellene?

Ebben az esetben felmerül a kérdés: miért nem állják a cégek a magas költségeket, ha munkaerőre van szükségük? Dittel Gábor szerint a probléma abban gyökerezik, hogy a cégek nem tehetik meg, hogy hosszan megtartsák azokat, akiknek valóban fizetik a képzésüket - ez ráadásul milliós tétel, vagyis ha a frissen végzett, már minden papírral rendelkező sofőr veszi a kalapját, az dupla veszteséget jelent a cégeknek.

Nem jellemző, hogy a cégek támogatják a papírok megszerzését. Egy-két nagyobb vállalat van, meg néhol szakképzési hozzájárulásból tudják ezt csinálni, de annyira azért nem elterjedt. Ha a cég mégis megfinanszírozza, akkor a jogszabály szerint csak annyi időre köthetik oda a céghez, amíg a papírt megszerzi, és az a tapasztalat, hogy aki ezt megszerzi a cég pénzéből, már veszi is a kalapját és továbbáll - rosszabb esetben rögtön külföldre. Épp emiatt hosszabb röghöz kötést is szeretnének a cégek, ebben is van párbeszéd a kormánnyal

- mondta kérdésünkre a NiT Hungary főtitkára. Azt is megtudtuk, hogy a bérre szerinte nem panaszkodhatnak a kamionsofőrök, mert akár több százezres fizetés is üti a markukat minden hónapban - a pénz tehát csábító lenne, de még így is emberhiánnyal küzd a szakma.

Egy jó sofőr bőven tud az átlagjövedelem felett keresni. Nem elérhetetlen az egymillió forint feletti fizetés, bár az igaz, hogy ez nem csak az alapfizetést jelenti. A jövedelem leginkább az alapbérből, a napidíjakból és az üzemanyag-megtakarításból tevődik össze. Nem a bér tehát a legfontosabb tényező, mert aki sok pénzt szeretne keresni, annak ebben a szakmában elérhető - sokkal nehezebb rávenni valakit egyáltalán arra, hogy ezen az úton induljon el

- tette még hozzá Dittel Gábor.

Balkáni körülmények

Az vitán felül áll, hogy szép pénzt lehet keresni a sofőrszakmában, csakhogy mindenki hajlamos elfelejteni, hogy a kamionosoknak ezért mi mindent el is kell viselniük - ezt már Tóth István, a Hivatásos Tehergépjármű Vezetők Független Szakszervezetének elnöke mondta a Pénzcentrumnak. Mint fogalmazott: a sofőrök zöme azt unja meg, hogy rengeteg mindenért kaphatnak horribilis összegű büntetéseket, emellett a családi életükre is komoly hatással van a sokszor feszített munkatempó.

Igen, valóban elérhető a 700-800 ezres, akár milliós fizetés is, de azt nem szokta senki sem hozzátenni, hogy a sofőrnek ezért a pénzért havonta akár 25 napot is távol kell lennie a családjától. Emellett ott van a sokszor felesleges, több órás várakozás - előfordul, hogy a sofőrök 12 órát állnak és várakoznak csak azért, mert senki nem veszi át éppen az árut - és az is, hogy egy-egy elfelejtett mozzanatért súlyos százezrekre büntetik őket, ami pedig természetesen az ő zsebükre megy. Két példát mondok: ha valaki Szlovákiából érkezve nem állítja át a tachográfon az országjelet, és egy ellenőrzésnél ezt észre is veszik, az máris százezer forintos büntetést jelent. Ennél drasztikusabb, mikor a sofőr elfelejt ráállni a mérlegre a kamionnal: ez már sokkal durvább, 800 ezres büntetést hozhat. A sofőrök emellett hamar megunják a sokszor teljesen egészségtelen higiénés körülményeket az országúti pihenőket, a feszített tempót és még egy sor dolgot - nagyon magas tehát a fluktuáció

- mondta Tóth István. Kérdésünkre azt is elmondta: nem lepődött meg azon, hogy éppen Indiából toboroztak a cégek sofőröket, mert egyrészt bérben, másrészt más praktikus okokat vizsgálva is megéri őket foglalkoztatni a számos adminisztratív teher mellett is.

Magyarországon évek óta dolgoznak már Ukrajnából, Lettországból, Oroszországból érkezett sofőrök, de még afrikai országokból is jöttek ide sofőrként dolgozni. Az indiai sofőrök több szempontból is optimálisak lesznek a cégeknek: egyrészt mivel a családjuk - a kezdeti két évben biztosan - otthon van, nem kell attól tartani, hogy rámegy a családi életük arra, hogy havonta 20-25 napot a kamionban töltenek, másrészt a magyar sofőröknél alacsonyabb a bérigényük: ők már a nagyjából 2000 eurós havi fizetésnek is nagyon örülnek. Emellett előfordulhat az is, hogy ki tudnak menni a nyugati sofőrök helyett például angliai fuvarokba, amit az itthoniak egyre kevésbé szeretnek csinálni. Eddig már többször is volt olyan, hogy a magyar sofőr letette a Magyarországról szállított rakományt Dovernél vagy Calais-nál, majd a neki ott hagyott rakományt visszfuvarban hazahozta. Az indiai sofőrök nem fognak megállni a tengeri kikötőben, hanem egyenesen viszik is tovább a fuvart - ráadásul Nagy-Britanniához hasonlóan Indiában is jobb oldali közlekedési rend van, tehát ezt már meg is szokták otthon

- fogalmazott a szakszervezet elnöke.

Az áremelés keze már a fuvarosok torkán van

Nem elég, hogy a fuvarozási, logisztikai szektor komoly munkaerőhiánnyal küzd, októbertől az útdíjak is 17 százalékkal emelkednek, emellett januártól egy környezetvédelmi díjat is fizetniük kell. A gázolaj árának folyamatos emelkedésével ez már egy olyan jelentős költségnövekedést jelent, amit a cégek nem vehetnek félvállról, hanem be kell építeniük az áraikba: vagyis az várható, hogy ezt mi, a hétköznapi vásárlók is megérezzük. Körbejártuk az útdíjemelés és a gázolajár-robbanás kérdését a fuvarcégek szempontjából, ezt a cikket itt olvashatod el újra:

EZ IS ÉRDEKELHET

Új adót vetnek ki Magyarországon: hamarosan ezért is fizetni kell vidéken, itt vannak a részletek

Októbertől az útdíjak 17 százalékkal emelkednek, emellett januártól egy környezetvédelmi díjat is fizetniük kell a fuvarozással foglalkozó cégeknek.