Már tudjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben, mennyi lesz a minimálbér emelés 2025 évére vonatkozóan, mennyit nő a bruttó és a nettó minimálbér 2025 során.
Súlyos dolog derült ki a magyar bérekről: hiába az emelések, ismét Európa szégyenpadjára kerültünk
Az Európai Unión belül tavaly Magyarországon nőtt a legnagyobb arányban, 16,4 százalékkal egy átlagos dolgozó bére. Bár az Eurostat friss jelenetésében olvasottak bíztatóan hangzanak, az inflációs nyomás mellett a bérek vásárlóereje nyilván így is sokat zuhant. Az Európai Unió statisztikai hivatala szerint ráadásul a magyarországi átlagbér számszerűen továbbra is a második legalacsonyabb a tagállamok közül.
Az Eurostat álta készített munkaadói bérköltség-indexhez csütörtök délután kiadott kiegészítő adatokból kiderült, hogy 2022-ben az átlagos munkáltatói bérköltség az EU-n belül 22,9 euró, az eurózónában mért pedig 25,5 euró volt. Ez az előbbi esetében 4,4, az utóbbiéban 4 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest.
Az eurózónán az óránkénti bér és fizetési költség a legkisebb mértékben Olaszországban, Máltán és Finnországban nőtt (mindegyik országban 2,3 százalékos mértékben). A legnagyobb növekedést pedig az eurót használó országok közül Litvániában (13,4 százalék), Észtországban (8,8 százalék) és Horvátországban jelentették - emelte ki a jelentés.
Hazai szempontból azonban sokkal érdekesebb a teljes Uniót nézni. Nemzeti valutában nézve ugyanis ugyanis az összes tagállam közül Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a munkáltatók átlagos óránkénti bér- és fizetési költsége.
A 16,4 százalékos magyarországi emelkedés egészen kiemelkedő, megközelíteni is csak Bulgária tudta 15,5 százalékkal. A harmadik legnagyobb mértékű, 12,3 százalékos költségnövekedést egyébként Romániában, a negyedik legnagyobbat pedig Lengyelországban (11,7 százalék) mérték. Jól látszik tehát, hogy a mi régióban érezték a leginkább a munkáltatók szükségét a nagyobb mértékű bérkorrekcióknak.
Érdekes megfigyelni, hogy mindeközben Dániában például csupán 2,2, Svédországban pedig csak 3 százalékkal emelkedett az átlagos bérköltség. Ezek mellett az eurózónába tartozó Finnország is előkelő helyet foglal el a legalacsonyabb átlagos bérköltség-emelést jelentő országok toplistáján, amiből joggal következtethetünk arra, hogy a leginkább jóléti társadalmaknak számító tagállamok körében érezték a munkáltatók a legkevésbé égetőnek a drágulások miatti rendkívüli béremeléseket.
Átlagbérben továbbra is a sereghajtók között
Természetesen a kutatással kapcsolatos publikációban szám szerint is szerepelnek az átlagos munkáltatói költségek is. Ezeket a bér- és fizetési költségekre csupaszítva pedig azt is látjuk, mely országokban mennyibe kerül a cégeknek egy átlagos foglalkoztatott fizetése.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Órabérre bontva Luxemburg végzett az első helyen, ahol 44,4 eurójába kerül a munkáltatónak egy átlagos ledolgozott óra bérköltsége. A miniállamot szorosan követi Dánia, ahol óránként 41 euróba kerül egy átlagos dolgozó foglalkoztatása. Így talán az is érthetőbb, miért nőtt az átlagos bérköltség csupán 2,2 százalékkal. A harmadik legmagasabb bérköltség egyébként Belgiumban volt, 33,4 euróval, sokat mondó tehát az is, hogy Luxemburg és Dánia milyen mértékben elszakadt az EU-s átlagtól.
Utóbbi ugye 22,9 euró volt, amitől nem csak a legmagasabb, de a legalacsonyabb bérköltségekkel rendelkező országok is igazán messze vannak. A sereghajtó Bulgáriában ez 7,1 eurós óránkénti bérköltséget jelentett, míg Romániában 9 eurósat.
Magyarország pedig hibahatáron belül előzi csupán balkáni szomszédainkat, hazánkban is csupán 9,1 euróba került ugyanis egy átlagos dolgozó óránkénti foglalkoztatása.
Ez egyébként a régiónkban is kiemelkedően alacsony összeg. Szlovákiában 11,4 euróra jön ki az órabér, míg Csehországban 12,5 euró a munkáltatók által erre költött óránkénti költség. Szlovéniában pedig ennél is drágább, 19,8 a cégeknek egyetlen óra munka bérköltsége, nem is beszélve Ausztriáról, ahol ez az összeg már 28,6 euróra rúg. Ha egyetlen országgal továbbmegyünk tehát akár két-háromszeres költsége is lehet egy dolgozó foglalkoztatásának. Nem csoda tehát, hogy nemzetközi cégek gyárak sorát húzzák fel hazánkban.
A Wörtering matricák megkönnyítik a nyelvtanulást a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeknek.
A "Pisztrángok, szevasztok!" című könyv az online zaklatás és egyéb digitális veszélyek témáját járja körül, különös tekintettel a 7-12 éves korosztályra.
Balogh Petya: Ennyi lelkes, inspirált fiatalt egy helyen még nem is láttam életemben.
Nyílt homoktövis élményszüretet hirdet augusztus-szeptemberre egy Tápió-vidéki, többszörösen díjazott gazda.
-
Még könnyebb lesz a lakástakarékok felhasználása: te mit vennél belőle?
A lakástakarék megtakarítás lényegében bármilyen lakáscélra felhasználható.
-
Te mire költenéd a lakástakarékpénztári megtakarításodat?
A lakástakarék típusú öngondoskodás a piaci változások közepette is képes biztonságot adni.
-
20 éves Magyarország egyik legkedveltebb üzletlánca, a Lidl (x)
Közel 3,5 millió magyar elsőszámú választása, ha élelmiszerről van szó.