Fontos változás a Munka Törvénykönyvében: így változik a szabadság, a próbaidő és a felmondási idő

Módosult a Munka Törvénykönyve 2023. január elsejétől az Országgyűlés által még tavaly megszavazott az “Egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról” című törvényjavaslat alapján. Fontos változás, hogy a kisgyermekes szülők rugalmasabb feltételek mellett dolgozhatnak már, bevezették a szülői szabadságot és az apasági szabadságot is meghosszabbítják az EU-s irányelvek mentén.

Ezen kívül az új szabályok szerint a szülőknek gyermekük 4 éves koráig a munkáltató köteles biztosítani a részmunkaidő lehetőségét, amennyiben ezt a munkavállalók igénylik. Emellett a gyermek nyolcéves koráig kérhetik majd a munkavégzési hely, valamint a munkarend módosítását, továbbá távmunkát is igényelhetnek a szülők, amit csak kellő indoklással utasíthat el a foglalkoztató. Jelentősen bővül a munkáltató munkaviszonnyal kapcsolatos írásbeli kötelessége januártól.

Korábban a legfontosabb változásokról több cikkben is beszámoltunk, de videós anyag is elérhető a témával kapcsolatban a Pénzcentrum TikTok csatornáján

A téma azonban annyira friss és aktuális még mindig, és annyi kérdés érkezett kommentek formájában, hogy megkerestünk két, a témában rendkívül járatos munkaügyi szakembert, hogy mindenki számára érthetően elmagyarázzák az új szabályokat. Dr. Sáfrány Írisz jogtanácsos, munkajogi szakjogász és Németh Botond jogi előadó, a D. A. S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. munkatársai válaszolnak a nézőink kérdéseire.

Ha a munkavállaló a próbaidő alatt megy táppénzre, akkor a munkaadó felmondhat neki?

Erre a rövid válasz az, hogy igen. El lehet menni táppénzre a próbaidő alatt is, viszont a próbaidő alatti felmondás azonnali hatályú, és ez esetben nem jelent akadályt, hogy valaki táppénzen van, de tudni kell, hogy ezzel egy időben a táppénzre való jogosultság is megszűnik.

De attól függetlenül, hogy valaki próbaidőn van, attól még az egyenlő bánásmód követelményét be kell tartani, például próbaidő alatt sem lehet azért felmondani valakinek mert várandós, az jogellenes. Indokolni nem kell, de ha a munkáltató ettől függetlenül megindokolja, akkor annak viszont már jogszerűnek és valósnak kell lennie, ha nem, akkor támadható

-fejtette ki Dr. Sáfrány Írisz

Mi az a szülői szabadság és meddig jár a munkavállalónak?

A szülői szabadság egy teljesen új intézmény, 2023.január elsejétől került bevezetésre, így viszonylag még csak kevesen tudnak róla. Egy gyakorlatilag azt jelenti, hogy a gyermek születésétől számított három évig 44 napot kivehet a szülő szülői szabadság címén.

Ám van különbség a hagyományos szabadság és a szülői szabadság között, előbbire ugyanis a teljes bérét megkapja a munkavállaló, utóbbi esetben viszont csak a távolléti díj 10 százaléka jár a munkavállalónak, és ebből még levonásra kerül a GYED vagy az egyéb ellátások – így szinte semmi sem marad

-magyarázza a jogtanácsos. Az apasági szabadság terén is történtek változások, ez ugye nem új intézmény, eddig létezett, csak kevesebb volt. Mostantól 10 nap jár az apáknak, melyet a gyermek születésétől számított 2 hónapig lehet kivenni a munkavállaló kérése szerint legfeljebb két részletben.

Home office vagy távmunka?

A magyar jogban nem volt olyan, hogy home office, ezt a kifejezést nem ismerik a magyar jogszabályok, itt a távmunkára kell gondolni. Az erre vonatkozó szabály szerint pedig a munkavállaló máshol végzi a munkát, eltérő helyen, nem a munkáltató telephelyén. De erről meg kell állapodni a munkaszerződésben. Eltérő megállapodás hiányában pedig a munkáltatói utasítás csak a feladatokra vonatkozik, illetve ez esetben a munkavállaló legfeljebb csak egyharmadrészt jár be a telephelyre, ezen kívül pedig a munkáltató ellenőrzi a munkavállaló számítógépét, hogy mikor kapcsolja be, mikor lép be a rendszerbe – magyarázta a Pénzcentrumnak Németh Botond.

A felmondási idő

Fontos kérdés még a felmondási idő is: rengeteg komment érkezett ezzel kapcsolatban. Definíció szerint a felmondási idő az az időszak, amikor vagy munkavállaló, vagy a munkáltató rendes felmondással felmond a másik félnek. Ekkor megkezdődik egy meghatározott ideig tartó időszak, aminek általában az alapideje 30 nap, de ennél hosszabb időt is kiköthetnek a munkaszerződésben, de ez a ledolgozott évekkel is változhat.

Fontos, hogy amennyiben a munkavállaló mond fel, ezt az időt le kell dolgozni, azonban ha a munkáltató, akkor a felmondási idő fele alól fel kell menteni a munkavállalót a munkavégzés alól.  Azonban nem kell aggódni, a másik felét is kifizetik. Ennek az lenne a lényege, hogy ezalatt az idő alatt a munkavállaló tudjon másik munkát keresni.