Több tízezer magyar áll az anyagi összeomlás szélén: bármelyik pillanatban beüthet a krach

A munkaintenzitás azt tükrözi, hogy a háztartás valamennyi munkaképes korú (65 év alatti) tagja mennyit dolgozott a teljes potenciáljához képest. Általában minél magasabb a munkaintenzitás egy háztartáson belül, azaz minél közelebb vannak az emberek a teljes foglalkoztatottsághoz, annál kisebb a szegénységi kockázat valószínűsége. A munkaintenzitást három szintje mutatja: a nagyon alacsony, a közepes és a nagyon magas szintek.

Az EU 2021-es adatai azt mutatják, hogy a foglalkoztatás segítette az emberek elszegényedésének megelőzését, de országonként eltérő mértékben. A szegénységi kockázat aránya 62,2% volt a nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásokban élő 65 év alattiak esetében, szemben a nagyon magas munkaintenzitású háztartásokban élők 5,4%-nál áll fenn a veszély. A közepes munkaintenzitású háztartásokban élők esetében ez az arány 23,6% volt az Európai Unió. Az összes EU-tagállamban hasonló mintázat volt megfigyelhető, ami azt jelenti, hogy a munkaintenzitás növekedésével csökkent a szegénység kockázata - derül ki az Eurostat adataiból.

Ahogy az ábrán is jól látszik, nagyon magas intenzitású munka mellett Hollandiában a legkisebb az esély arra, hogy valaki elszegényedik, mindössze 0,9 százalék, és Luxemburgban a legmagasabb, 13 százalék. Magyarországon ez az arány 5 százalék, valamivel rosszabb, mint az EU-s átlag.

Közepes intenzitású munka mellett Finnországban a legalacsonyabb az esélye annak, hogy valaki az elszegényedés küszöbére érjen, 9,4 százalék, Romániában ellenben 40,6 százalék ennek az esélye. Hazánk nem áll rossz helyen, Finnország, Csehország, Dánia és Írország után az ötödikek vagyunk a sorban: Magyarországon, ha valaki közepes intenzitással dolgozik, 13,2 százalék az esély arra, hogy elszegényedik.

Alacsony intenzitású munka mellett gyakorlatilag az EU-s átlagon hozzuk, 62,2 százalék az esély a szegénységre, Luxemburgban a legkevesebb és Horvátországban a legtöbb.

Az, hogy hazánkban nagyon magas intenzitású munka mellett is van esély arra, hogy a család elszegényedjen, azt jelzi, hogy messze vagyunk még a jóléti társadalomtól, például Lengyelország, Ausztria és Görögország is előz minket.

Nagyon kevés magyar keres annyit, amiből tisztességesen meg lehet élni

A tipikus (medián) magyar háztartásnak – saját bevallása szerint – nettó 270 000 forintra lenne szüksége a szűkös megélhetéshez. Az átlagosnak gondolt élethez már kereken nettó 400 000, a gondatlan megélhetéshez pedig nettó 600 000 forintra lenne szükségük a magyaroknak háztartásonként. Ehhez képest – saját bevallásuk alapján – a magyarok 11 százaléka havi nettó 110 000 forintnál kevesebbet keres személyenként.

Ez azt jelenti, hogy minden tizedik honfitársunk egyedül, házastársa vagy családi segítség nélkül nem rendelkezik a szűkös megélhetés minimumjövedelmi feltételeivel. További 43 százalék keres 110 000 és 250 000 forint között. Ők, amennyiben van másik kereső a háztartásukban, már elérik a szűkös megélhetés alsó küszöbét. A magyarok 22 százalékának havi nettó 250 000 és 350 000 forint közé esik a jövedelme – ez az ötöd közelíti az átlagos szintű megélhetéshez szükséges bevételi szintet. Végezetül a havi nettó 350 000 forintot keresők aránya 24 százalék. A gondtalan élethez szükséges háztartásonkénti havi nettó 600 000 forint bevétellel önállóan (azaz házastársi vagy családi segítség nélkül) a lakosság közel 5 százaléka rendelkezik. – derül ki a decemberben publikált Egyensúly Intézet agytröszt szegénységi trendeket vizsgáló első közvélemény-kutatásából.