Vége a jóvilágnak a magyar munkahelyeken: ezt is elveszik rengeteg dolgozótól

Friss távmunka adatokat közölt a KSH, ezeket elemezte most a Pénzcentrum. Az adatsorból kiderült, hogy a home office jelentősen visszaszorult a járvány harmadik évében a megelőző két évehez viszonyítva. 2019-hez képest azonban még mindig jelentős a rendszeresen home officeban dolgozók száma. 

Amíg 2019-ben még csak a dolgozók 0,8 százaléka dolgozott home officeból rendszeresen, a koronavírus világjárvány kitörésének évében már 3,4 százalékra nőtt az arányuk. 2021-ben tovább emelkedett a home officeból dolgozók száma és aránya, már csaknem 158 ezren végeztek rendszeresen távmunkát (3,5%). 2022-re azonban leáldozni látszik ennek a munkavégzési formának: 39 százalékkal esett a távmunkában dolgozók száma. 2022-ben már 96 ezer fő sem dolgozott ilyen formában, arányuk is 2,1 százalékra csökkent. 

Alkalmanként is sokan dolgoznak home officeból

A KSH adatsorából az is kederül, hogy arányaiban több férfi dolgozik távmunkában rendszeresen vagy alkalmanként (7,6%), mint nő (6,9%), és a fiatalabb korosztályban (25-54 év között) jellemzőbb ez a munkavégzési forma (7,9%), mint az idősebbek (55-74 év közöttiek) körében (5,5%). Az országos átlag ebben a mutatóban 7,3 százalék - ez több mint 341 ezer dolgozót jelent.

A legkisebb a távmunkát végzők aránya legmagasabb iskolai végzettség tekintetében az alapfokú végzettségűek körében (0,3%), és a középfokú végzettségűeknél érettségi nélkül szakképesítéssel (0,4%). Érdekes, hogy a végzettségük szerint középfokkal rendelkezők érettségivel szakképesítés nélkül nagyobb arányban dolgoznak távmunkából (6%), mint akinek érettségije és szakképesítése is van (3,3%) - ezt bizonyára a tevékenységi körük befolyásolja. A felsőfokkal rendelkezők körében kiugróan magas a rendszeresen vagy alkalmanként távmunkát végzők aránya: 18,1 százalék.

Ebben is Budapest vezet

Ha régiós bontásban is gőrcső alá vesszük az adatokat, látható, hogy a fővárosban csaknem minden ötödik munkavállaló rendszerint vagy alkalmanként home officeból dolgozik (22,15%). Pest megye a főváros nélkül szintén kiemelkedő arányt (6,09%) mutat, de az országos átlaghoz képest kevesebbet (7,28%). Ha együtt nézzük a Közép-Magyarország régiót a fővárossal, a dolgozók 15,24 százaléka home officeol rendszerint vagy alkalmanként. A régiók közül még a Nyugat-Dunántúl végzett dobogós helyen 4,45 százalékkal. 

A szolgáltatási szektorban nőtt 2019-hez képest a távmunkában dolgozók száma, arányuk azonban alig változott. A mezőgazdaságban és ipar területén is jelentősen többen dolgoznak home officeból, mint a járványt megelőzően, viszont 2022-re már a 350 ezer főt sem ári el a számuk, miközben 2021-ben a 420 ezret közelítette a távmunkából rendszerint vagy alkalmanként dolgozók száma. 

A rendszeresen távmunkából dolgozók számának emelkedése és csökkenése mutat némi szezonalitást. A KSH által közölt háromhavi mozgóátlagból kitűnik, hogy egybeesik a home officeból dolgozók számának emelkedése a járvány fellángolásainak időszakával. Az utolsó ismert három hónap (2022. november-2023. január) adataiban látható kiugrásból, illetve a 2021-2022-es járványszezon alapján is arra következtethetünk, hogy a home office is szezonalitást mutat. 

Betegen is dolgozni, csak távmunkában nem szerencsés

Azon az időszakon már túl vagyunk, hogy azonnal hazaküldjék azt a dolgozót a munkából, aki néha köhint egyet, viszont továbbra sem érdemes kockáztatni, hogy bemenjünk betegen dolgozni, vagy otthonról dolgozzunk betegen - jelenleg is felfutó szakaszban van a járvány. Egyrészt ha a munkahelyre bevisszük a fertőzést, rengetegen elkaphatják és egyszerre eshetnek ki a munkából. Másrészt a hatékonyság is jóval alacsonyabb lesz, akár a munkavégzésben, akár a gyógyulásban. Ráadásul saját magunkat tesszük ki veszélynek, ha betegen nem a gyógyulásra koncentrálunk.

Az egészségügyi szakemberek nem javasolják, hogy betegen dolgozzon valaki - akkor sem, ha szellemi tevékenységet végez -, mert ilyenkor alakulnak ki ugyanis a krónikus megbetegedések. Ha a beteg hosszabb ideig nem tud felépülni akár egy enyhébb betegségből, az akut, kezelhető problémának lehetnek szövődményei, mely krónikus betegséggé alakulhat. Ez később sokkal több egészségügyi gondot okozhat, mintha rááldoznánk az időt a gyógyulásra.

Nem álom a 100%-os táppénz?

Sok dolgozó azért választja, hogy inkább betegen dolgozik, mert ha egy heti béréből levonnak 30 százalékot betegszabadság, vagy 40-50 százalékot a táppénzes napok miatt, akkor a havi bérük 7,5-12,5 százalékkal kevesebb lesz.  Sok tízezer forintnyi kiesés pedig éppen egy olyan időszakban, amikor az élelmiszerinfláció 30 százalék körül van, hamarosan vége az üzemanyagárstopnak, és érkeznek az emelt rezsicsekkek nagyon nem szerencsés.

Több módon is bebiztosíthatják azonban magukat a munkavállalók arra az esetre, ha kiesne a jövedelmük betegségük idejére. Egyrészt élet- és egészségbiztosítások esetén választható olyan szolgáltatás a csomagokban, amely keresőképtelenség idején, baleset vagy betegség esetén az adott időre járó táppénzt kiegészíti. Másrészt, ha van egészségpénztári megtakarítása valakinek, igényelheti a megtakarításai kifizetését ilyen jogcímen is. Nem tilos betegszabadság helyett rendes, fizetett szabadságot sem felhasználni, ha valaki megbetegszik.