Munka Törvénykönyve 2023: ezekre a változásokra figyelj, ilyen új szabadságokat igényelhetsz

Cikkünkben eláruljuk, milyen pontokon változik a Munka Törvénykönyve 2023 évében, mit mond ki a Munka Törvénykönyve felmondási idő tekintetében, mit ír a Munka Törvénykönyve szabadság, fizetés nélküli szabadság, betegszabadság, táppénz kivétele esetében, milyen alapbérek és bérpótlékok járnak az alkalmazottaknak kötelező jelleggel? Hogyan tájékozódjunk arról, ha egy polgármesteri hivatal pályázatot ír ki Munka Törvénykönyve szabályai szerint, vagy ha a munkáltató a jogszerűtlen felmondásunkat kezdeményezi? Kikre terjed ki a Munka Törvénykönyve, kik nem tartoznak a hatályos Munka Törvénykönyve szabályrendszere alá?

Mi a Munka Törvénykönyve?

A Munka Törvénykönyve nem más, mint Magyarország hivatalos munkajogi kódexe, ami összegzi a magyar munkáltatók és munkavállalók munkavégzéssel kapcsolatos jogait, kötelezettségeit. A Munka Törvénykönyve Magyarország Alaptörvényének „Szabadság és felelősség” fejezetének XII. és XVII. cikkein alapszik, tartalmát tekintve 300 paragrafuson keresztül részletezi a magyar munkajogi elvárásokat. A Munka Törvénykönyve bárki számára elérhető, hiteles és megbízható munkajogi információkkal szolgál, célja, hogy mind a munkavállalót, mind a munkáltatót kölcsönösen védelmezze.

A Munka Törvénykönyve 2023 évében számos jelentős változtatásokon ment keresztül, azonban a Munka Törvénykönyve kapcsán általánosságban változatlanul elmondhatjuk, hogy a Munka Törvénykönyve végigkíséri a munkaviszonyt egészen a munkaszerződés megkötésétől a felmondásig vagy a nyugdíjazásig, illetve a Munka Törvénykönyve szabadság, keresőképtelenség és egyéb speciális esetekben is rendelkezik.

Kikre terjed ki a Munka Törvénykönyve?

A Munka Törvénykönyve mindenkit véd, aki a „Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozik” – pontosabban a Munka Törvénykönyve kiterjed a magyarországi munkáltatókra és munkavállalókra, a munkáltatói érdekképviseleti szervezetekre, a szakszervezetekre, az üzemi tanácsra, emellett a Munka Törvénykönyvének szabályainak XVI. fejezetét a kölcsönvevőre, XVII. fejezetét pedig az iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatás jogosultjára is alkalmazni kell.

Bármilyen munkahelyi konfliktusról legyen szó, ha igazságtalanság áldozatává válunk, bármikor hivatkozhatunk a Munka Törvénykönyvének jogszabályaira, mindemellett sosem árt, ha ismerjük a szakszervezetek működését, az általános munkajogi elveket vagy azt, hogy milyen előnyökkel és hátrányokkal jár az, ha a munkahelyünk kollektív szerződés megkötésével vesz fel minket.

A Munka Törvénykönyvének felépítése

Ha laikusként szeretnénk a Munka Törvénykönyvét „fellapozni”, jó, ha tudjuk, milyen információkat, hol keressünk, ugyanis egy komplex jogszabályokat tartalmazó, első ránézésre bonyolult, nagy terjedelmű kódexről van szó. A Munka Törvénykönyve 5 részre osztható, ezen belül 24 (római számmal ellátott) alfejezetet és 118 (arab számmal ellátott) alcímet találhatunk:

1. Munka Törvénykönyve I-IV.: Általános rendelkezések (tisztességes foglalkoztatás alapvető szabályai – munkavállalókra, munkáltatókra, érdekképviseleti szervezetekre, üzemi tanácsokra, szakszervezetekre és a kölcsönvevőkre vonatkozóan)
2. Munka Törvénykönyve V-XVIII: A munkaviszony (a munkaviszony feltételei, munkaszerződés teljesítése, felmondás, munkaidő, pihenőidő, szabadság, bérminimumok, bérpótlékok, megállapodások stb.)
3. Munka Törvénykönyve XIX-XXII.: A munkaügyi kapcsolatok (kapcsolatok, szervezeti szabályok, üzemi tanács, kollektív szerződés)
4. Munka Törvénykönyve XXIII-XXIV.: A munkaügyi vita (konfliktusok, munkajogi érdekérvényesítés)
5. Munka Törvénykönyve: Záró rendelkezések (fogalomismeret, jogszabályi összefüggések, EU-s jogszabályokkal történő megfeleltetés)

Munka Törvénykönyve 2023 változások

Így, hogy tudjuk, mi a Munka Törvénykönyve, kikre terjed ki a Munka Törvénykönyve és pontosan mit tartalmaz a Munka Törvénykönyve 2023 évében is, térjünk ki a legfrissebb Munka Törvénykönyve változásokra, amelyek 2023 januárjától érvényesek. A pandémia alatt megszokottá vált a hagyományos munkavégzés átszervezése, szellemi munkakörben egyre gyakoribb a hibrid munkavégzés vagy a távmunka – amit új jogszabályok is követnek, hogy mindezt a megfelelő mederben tartsák. A következő pontokban szedtük össze a Munka Törvénykönyve 2023 újdonságok rendszerét:

• Szélesebb körű munkaköri tájékoztatás: a korábbi elemek mellett bővül a Munka Törvénykönyve azzal, hogy meg kell szabni, milyen napokra, hogyan osztható be a munkaidő, melyek annak a lehetséges kezdő- és befejező időpontjai, milyen tartalmú lehet a túlóra, milyen, a munkáltató által biztosított képzéseket lehet igénybe venni. A tájékoztatást a munkáltatónak a belépést követő 7 napon belül meg kell adnia, meglévő alkalmazottaknál viszont csak akkor, ha a munkavállaló ezt kéri (2023 márciusig), ezt követően 30 napon belül kötelesek megadni.
• A munkavállaló kérheti munkaszerződése módosítását, illetve a munkahelyen belüli nyitott pozíciókra bárki jelentkezhet (aki minimum 6 hónapja ott dolgozik). A jogosultsága megvan azoknak is, akik 8 év alatti gyermeket nevelnek, így kérhetik, hogy más munkarendben vagy más helyen (távmunka lehetőség esetén azt is kérhetik), vagy hogy részmunkaidőben dolgozhassanak – a munkáltatói döntésre 15 napot szabnak meg, nem megfelelő indoklás esetén van jogorvoslati lehetőség.
• A Munka Törvénykönyve új szabadságtípusokat is bevezet, hogy Magyarország jobban igazodjon az uniós irányelvekhez: bevezetik a szülői szabadságot évi 44 munkanapban, ami a gyermek 3 éves koráig jár mindkét szülőnek (legalább 1 éve fennálló munkaviszony esetén – ilyenkor a távolléti díj 10%-a jár), emellett az apasági szabadság időtartama 10 napra nő (legfeljebb 2 részletben vehető ki, az első 5 napra teljes bér, a második 5 napra a távolléti díj 40%-a jár). Szintén új szabadság lesz a gondozói szabadság évi 5 munkanapig, amikor a munkavállaló vele együtt élő beteg társát, beteg hozzátartozóját ápolhatja (erre az időszakra nem jár díjazás). Az új szabadságokra jár a felmondási védelmi idő is.
• A Munka törvénykönyve felmondás esetében most már arra is kitér, hogy olyan esetekben is indokolni kell a munkaviszony megszakítását, ahol korábban nem volt szükséges (például, ha a munkavállaló arra gyanakszik, hogy az újabb szabadságok igénybevétele miatt mondanak fel neki). Egyéb jogsértés esetén, ha perre kerül a sor, a munkáltatón lesz a bizonyítási teher, hogy jogszerűen járt el. Jogellenes felmondás esetén a maximális 12 havi távolléti díj kifizetése mellett a bíróság már a munkaviszony helyreállítását is megteheti – a per időtartamára járó bért a munkáltatónak ki kell fizetnie.
• A Munka Törvénykönyve próbaidő esetében is változásokat eszközöl: ha 12 hónapnál rövidebb munkaidőre tesznek munkaajánlatot, akkor arányosítják azzal az időtartammal a próbaidőt. Új próbaidő szabály mindemellett az is, hogy az azonnali hatályú felmondást a próbaidő utolsó napjáig postára lehet adni.
• Szintén fontos új módosítás a Munka Törvénykönyve 2023 évi jogszabályaiban, hogy amennyiben a munkáltató nem tud munkát adni alkalmazottjának, az az idő állásidőnek minősül, vagyis erre az időszakra is kötelesek az alkalmazottnak biztosítani az alapbért és a bérpótlékokat.

Ugyanúgy, ahogy idén, a Munka Törvénykönyve 2022 évében is számos ponton változott – hogy mit módosítottak a munkajogi szabályok kapcsán a tavalyi évben, arról korábbi cikkünkben írtunk részletekbe menően. Bővebb tájékoztatásért tekintsük át a Munka Törvénykönyvét, kérdezzük a munkáltatónk HR-osztályát vagy vegyünk igénybe munkajogi tanácsadást!

Munka törvénykönyve 2023 – gyakori munkajogi kérdések

A következő gyakori kérdések során megválaszoljuk, mit ír a Munka Törvénykönyve felmondási idő tekintetében, vagy hogy hogyan rendelkezik a Munka Törvénykönyve szabadság kivételéről és olyan mindannyiunkat érintő eseményekről, mint például a keresőképtelenség:

Munkaszerződés, munkaviszony

Egy adott munkaviszony a munkaszerződés megkötésével kezdődik, ami lehet határozott és határozatlan idejű is. A munkaszerződésnek részletesen tájékoztatnia kell az alkalmazottat arról, hogy milyen munkaidő beosztásban dolgozhat, mennyi a munkaidőkerete, távmunkáról van-e szó – mindez a munkaköri leírás során válik nyilvánvalóvá (az alkalmi munkáról és az alkalmi munkavállalók jogairól se feledkezzünk meg, ugyanez igaz az idénymunkára, amelyek az egyszerűsített foglalkoztatás keretei között zajlanak).

Minimálbérek, adók és járulékok

A kormány évente kormányrendeletben nyilatkozik arról, hogy melyek az aktuális legalacsonyabb kötelező bérek – a minimálbér 2023 évi összege (8 és 6 órás minimálbér) és a garantált bérminimum 2023 évi összege, azaz a szakmunkás minimálbér összege mennyit emelkedik. A minimumbérek mellett fontos kérdés, hogy milyen munkáltatói és munkavállalói járulékok vannak (pl. személyi jövedelemadó) és mennyi többletet jelentenek a bérpótlékok – pl. éjszakai pótlék, túlórapótlék.

Betegszabadság, táppénz

Mindenkinek, aki a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozik, alanyi jogon jár meghatározott mértékű betegszabadság (saját betegsége esetén), emellett a Munka Törvénykönyve rögzíti, hogy melyek a keresőképtelenség egyéb esetei és hogyan mehetünk el ez alapján táppénzre a táppénz kódoknak megfelelően.

Szabadság, szülési szabadság

A munkavállalók életkoruk és gyermekeik száma alapján jogosultak meghatározott mértékű alap- és pótszabadságra, emellett, ha a táppénz szabályai szerint nem minősülnek keresőképtelennek, akkor fizetés nélküli szabadságot is igényelhetnek. Gyermekszülés esetén jár a szülési szabadság (a szüléshez kapcsolódó juttatások a CSED, a GYED és a GYES).

Felmondás, felmondási idő

A Munka Törvénykönyve rögzíti a felmondás eseteit (pl. rendes felmondás, rendkívüli felmondás), amikor az alkalmazott a munkaszerződésben meghatározott felmondási idő letöltését követően elhagyja munkáltatóját, miután beadta felmondó levelét.