Itt a leginkább túlfizetett magyar szakmák rangsora: nem ritka a milliós fizetés

Azt, hogy egy bizonyos szakmát, munkakört mennyire érzünk alulfizetettnek, vagy túlfizetettnek, rengeteg tényező meghatározhatja. Összefügghet azzal, mennyire tartjuk elismertnek az adott hivatást, vagy gondoljuk azt, hogy hasznos a társadalom számára. Függhet attól is, más szakmák átlagos bérezését egymáshoz képest igazságosnak tartjuk-e, vagy hogy mi az az összeg, amit személy szerint sokallunk, keveslünk. Sőt, az általános vélekedés is nagy befolyással lehet az egyes szakmák megítélésére: egyes hivatások esetében szinte kőbevésett a megbecsültség, de a kutatásunkban megmutatkozik a tanársztrájk, a kukások tiltakozása, vagy az egészségügyi szakdolgozók jelenlegi helyzete is, amelyekről sok szó esett az utóbbi időben.

A Pénzcentrum friss kutatásában annak jártunk utána, mit gondolnak olvasóink, mely szakmák mennyire számítanak elismertnek Magyarországon, hogy az adott hivatást végzők mennyire végeznek társadalmilag hasznos, fontos tevékenységet, illetve hogy megfelelő bérezésűnek gondolják-e a dolgozókat. A válaszokat ebben a cikkben dolgoztuk fel részletesen. Ezúttal azt vizsgáltuk mélyebben, milyen szakmákat tart az ország - és külön a fővárosi válaszadók - kifejezetten túlfizetettnek, és ez milyen összefüggésben lehet az átlagbérekkel.

Kutatásunk eredményeiből kiderült, hogy a bankárokat, ügyvédeket, önkormányzati képviselőket tartjuk a leginkább túlfizetetteknek. A legkevesebben pedig az ápolókról, óvodapedagógusokról, könyvtárosokról gondolják, hogy túl lennének fizetve. Érdekes, hogy Budapesten a tanár is a legkevésbé túlfizetettnek tartott szakmák közé került. Tulajdonképpen az ápolók és a tanárok esetében gondolták a leghatározottabban a válaszadók, hogy alulfizetettek:

Valóban túlfizetettek lennének a képviselők, jogászok, pénzügyi szakemberek? A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) még nem közölte a 2022-es évre vonatkozó kereseti adatokat, a legutolsó adat 2021-es. Azóta természetesen sok szakmában emelkedtek a fizetések, de az arányokat ezek a számok is megmutatják. Egy pénzügyi ügyintéző (a pénzintézetiügyintéző kivételével) átlagosan bruttó havi 447 ezer forintot keresett, egy pénzügyi elemző és befektetésitanácsadó 840 ezer forintot, egy tőzsde- és pénzügyi ügynök, bróker pedig 1 millió 233 ezer forintot. A "bankárok" tehát valóban az átlag felett keresnek, ami sokak szemében már elég ahhoz, hogy túlfizetettnek ítéljék a szakmájukat.

Egy ügyvéd átlagosan 418 ezer forintot keresett havonta bruttóban 2021-ben , egy közjegyző 528 ezer forintot, egy jogász, jogtanácsos már 790 ezer forintot. Egy ügyész, ügyészségi fogalmazó 1 millió 105 ezer forintot vitt átlagosan haza. A helyi önkormányzat választott vezetője 541 ezer forintot, a helyi önkormányzat kinevezett vezetője 733 ezer forintot vitt haza havonta a 2021-es számok szerint.

EZ IS ÉRDEKELHET

Itt a mellbevágó igazság a tanári bérekről: máshol alig keresnek kevesebbet, mint a politikusok

Egy középiskolai tanár a garantált bérminimum 1,6-szorosát, egy törvényhozó, miniszter, államtitkár átlagosan több mint 5-szörösét kereste meg 2020-ban.

A marketing szakembereket és a programozókat is jellemzően túlfizetettnek ítélték a válaszadóink. A KSH szerint a PR-tevékenységet tervező, szervező foglalkozásúak 654 ezer forintot, a Piackutató, reklám- ésmarketingtevékenységet tervező, szervezők pedig 760 ezret vittek haza. A programozók, fejlesztők fizetése átlagosan havi bruttó 715 ezertől 887 ezer forintig terjedt 2021-ben.

Tényleg olyan alulfizetettek egyes szakmák?

Egy ápoló, szakápoló a KSH szerint átlagosan 492 ezer forintot vitt haza, egy általános iskolai tanár, tanító 391 ezret, a középiskolai tanárok 455 ezret, a főiskolai, egyetemi oktatók 626 ezret. Egy szociális munkás és tanácsadó mindössze 372 ezer forintot. Ezt a szakmát csaknem annyian tartják alulfizetettnek, mint az óvodapedagógust - ebben a szakmában (csecsemő- és kisgyermeknevelő, óvodapedagógus) havi bruttó 353 ezer forint volt az átlagos fizetés.

Érdekességképpen egy nem vezető beosztású bolti dolgozó bére átlagosan 284-303 ezer forintot tett ki. Egy könyvtáros, informatikus könyvtáros bére átlagosan bruttó 337 ezer forint volt. Pedig hasonló arányban ítélték a válaszadók alulfizetettnek mindkét szakmát - csakhogy a bolti eladók elismertségben és társadalmi fontosságban is a könyvtárosok előtt végeztek - ez korábbi elemzésünkből derül ki. Ez is azzal lehet összefüggésben - többek között - hogy a könyvtáros szakmát hagyományosan alulfizetettnek tartják, miközben folyton arról hallani, milyen sokat lehet keresni bolti dolgozóként.

Az elemzésnek vannak korlátai, hiszen a kutatásban szereplő szakmák sok munkakört, különböző altevékenységeket foglalhatnak magukban - azonban muszáj volt általánosítani az elemezhetőség érdekében. Természetesen az átlagfizetés sem tükrözi a pályakezdők bérét, vagy hogy egyes foglalkozások esetében a bérek régóta be vannak fagyasztva, azt sem mutatja meg, hogy mennyiben mások a bérek az ország különböző pontjain. Ennek is megvannak tehát a korlátai, azonban adhatnak támpontot ahhoz, hogy lássuk: az egyes szakmák megítélése csak töredékében függ attól, valójában milyen az adott foglalkozás bérezése.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ezek a legelismertebb, legjobban fizető szakmák 2023-ban: még mindig kevesen vágnak bele?

Mutatjuk, melyek ma a legelismertebb szakmák, milyen hivatással lehet jól keresni és mik a legfontosabb tevékenységek a társadalom számára a közvélekedés szerint.

Fogalmunk sincs a fizetésekről?

Előfordulhat az is, hogy sokan nem tudják, adott szakmában mennyit is lehet keresni, így azt sem tudják megítélni, mennyire alulfizetett vagy túlfizetett egy-egy szakma. Az elemzés során arra lettünk figyelmesek, hogy egyes foglalkozás kategóriák esetében igen magas a Nem tudom / Nem válaszolok válaszok aránya. A papok esetében például 20,6 százalék:

Az egyházi tisztséget betöltők fizetésével kapcsolatban nem is közöl adatokat a KSH, és nemigen szokott papi álláshirdetésbe sem belefutni az ember, ahol feltüntetik a bérezést. Nem is csoda, hogy ez sokan inkább a Nem tudom / Nem válaszolok lehetőséget választották. A második legnagyobb bizonytalanság övezte szakma az újságíró. A statisztikai hivatal adatai szerint az újságíró, rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztők fizetése átlagosan bruttó 552 ezer forint volt.

A könyvtárosok béréről már volt szó, viszont a katonákról viszont még nem. Az ő szakmájukban a fegyveres szervek felsőfokú képesítést igénylő foglalkozásait űzők átlagosan 819 ezer forintot, fegyveres szervek középfokú képesítést igénylő foglalkozásúak 522 ezer forintot, és a középfokú képesítés sem igénylő feladatokat ellátók 406 ezer forintot kerestek bruttóban.

A pályaválasztás, vagy karrierváltás előtt állók számára most különösen fontos kérdés lehet, hogy melyik szakmában milyen előmeneteli lehetőségek vannak, mennyit lehet majd keresni az adott foglalkozással, de az is, mennyire fontos a munkája a társadalom számára, vagy mennyire becsülik meg. Az is döntő szempont, vajon szeretni fogja-e az adott hivatást. A bérekről való tájékozódáshoz jó kiindulási pont lehet a KSH adatbázisa, bár amint láttuk, az sem fed le minden foglalkozást. Az elismertségnek, hasznosságnak pedig ahogy az kiderült a kutatásból, számos összetevője lehet - akár meg is változhat a jövőben.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ezt rengeteg felvételiző mulasztja el ilyenkor: évekig szívhatják a fogukat miatta

Közeleg a felvételi határidő, így ebben az időszakban különösen fontos az önismeret, melynek birtokában felelős döntést tud hozni jövőjével kapcsolatban.

A kutatásról

A Pénzcentrum kérdőívét 2023. január 3-tól január 22-ig 2358-an töltötték ki, 43,3 százalékuk férfi, 56,7 százalékuk nő volt. A válaszadók 0,7 százaléka volt 18 év alatti, 2,8 százaléka 18-24 éves, 14,4 százaléka 25 és 34 év közötti, 36,6 százaléka 35-49 éves, 36,1 százaléka 50 és 64 év közötti és 9,5 százaléka 65 év feletti.

A megkérdezettek 24,5 százaléka a fővárosban él, 19,9 százaléka megyeszékhelyen, 35,2 százaléka egyéb városban, 20 százaléka községben és 0,4 százaléka egyéb helyen lakik. A válaszadók 3 százalékának általános iskola, 28,3 százaléka középiskola, gimnázium, 18,4 százaléka OKD, felsőfokú szakképzés, 48,3 százaléka főiskola, egyetem, 1,9 százaléka PhD a legmagasabb iskolai végzettsége.

A kutatás nem reprezentatív. A kérdőívre adható válaszok kapcsán meg kell jegyezni, hogy természetesen orvos és orvos, tanár és tanár fizetése között is lehet különbség, szakmán belül is eltérhet elismertség, és társadalmi fontosság. Számos szakma ki is maradt az összevetésből. Így a kutatásnak megvannak a maga korlátai, a felmérésre adott válaszokat ezek mentén kell értelmezni.