Rengeteg magyar dolgozót betegíthet meg a saját cége: szörnyű igazságra derült fény

Idén tavasz óta nincsenek érvényben itthon már a Covid miatti korlátozó intézkedések, úgyhogy lényegében vissza lehetett térni a járvány előtti hétköznapokhoz. A visszatérés pedig nagyon sokaknak szó szerint történt: 2020. márciusában munkahelyek tömegeinél kellett hirtelen áttérni az otthoni munkavégzésre, azonban idén már a munkahelyek nagy részében elvárták, hogy a dolgozók legalább heti pár napot az irodában töltsenek. A home office számos előnnyel bír a munkavállalók szempontjából: időt és pénzt spórolhatunk, ha nem kell minden nap oda- és visszautazni a munkahelyre. Persze a csapatépítésnek, az emberi kapcsolatoknak, a kommunikációnak és a hatékonyságnak is jót tesz, ha fizikailag egy térben vagyunk a kollégáinkkal. 

Nyáron valószínűleg sokan szívesen mentek be a légkondicionált irodákba, azonban időközben az Ukrajnában zajló háború és a bizonytalan energiaellátás miatt nem csak a lakossági rezsiköltségek ugrottak meg. A cégeknek még brutálisabb áram- és gázszámlát kell befizetniük, hiszen rájuk már nem vonatkozik egyáltalán a rezsicsökkentés. Emiatt a kormány már bejelentette, hogy az állami intézményekben a rezsispórolás miatt maximum 18 fok lehet idén télen, és a kormányablakok is zárva tartanak majd zárva ünnepek alatt és az új év első hetében, hogy ezzel is lefaragják a fűtésszámlát. Azonban nem csak az állam kényszerül letekerni a fűtést: sok cégnél szintén hideg irodában kénytelenek dolgozni a munkavállalók indén télen. A tartósan alacsony hőmérséklet viszont nem éppen ideális az egészségünk szempontjából, úgyhogy a Science Alert cikke alapján megnéztük, miért fontos, hogy elég meleg legyen a munkahelyünkön télen is.

A testhőmérséklet szinten tartása

Az emberre melegvérű emlősként jellemző, hogy folyamatosan nagyjából ugyanazon a szinten van a testhőmérsékletünk, ami 36-38 fok között van; még akkor is, ha a környezetünk ennél jóval hidegebb. Ennek a szinten tartásáért pedig három fő folyamat felelős. Az első az alapvető anyagcsere, melynek során a naponta bevitt kalóriák nagyjából kétharmadát elégeti a szervezetünk, hogy olyan alapvető hőtermelő folyamatokat tudjon ellátni a szervezetünk, mint légzés, a vérkeringés, a sejtek megújulása, az agyműködés vagy az emésztés. Ezeken kívül minden mozgás is hőt generál az izomösszehúzódáskor lezajló kémiai folyamatoknak köszönhetően.

A harmadik hőtermelő anyagcsere-folyamat pedig az úgy nevezett „barna” zsírszövet átalakulásával történik. A barna zsírszövet a jégkorszak idejéről maradt meg, mikor az emberi szervezet kénytelen volt alkalmazkodni az óriási hidegekhez. Ezt viszont csak akkor kezdi el égetni a szervezetünk, ha nagyon lecsökken a testhőmérsékletünk, ráadásul a barna zsírszövet mennyisége az öregedéssel folyamatosan csökken.

Amikor órákon keresztül a hidegben vagyok, akkor a testünknek értelemszerűn több hőt kell termelni a hőmérséklet szinten tartásához, amihez több kalóriát kell elégetni.

Ha viszont csökken a testünk hőmérséklete, akkor amiatt lassul az anyagcserénk is, tehát kevesebb hőt tudunk termelni. Ha viszont magasabb a saját hőmérsékletünk, például 38,3 fok, akkor 30% több kalóriát égetünk el.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ennyit a távmunkáról: ezek a dolgozók ősztől biztosan visszatérnek az irodába

Ősztől lehet, sok munkavállalónak megszűnik a távmunka. Mennyire lesznek kompromisszumkészek a munkáltatók azokkal, akik a jövőben is inkább othonról dolgoznának?

Nem mindegy, mit mutat a hőmérő

Pontosan ezek miatt a folyamatok miatt van nagyon nagy szerepe a környezetünk hőmérsékletének abban, hogy működik a testünk és az anyagcserénk, illetve hogyan hat mindez az egészségünkre.

Például, ha azt vesszük észre, hogy észrevétlenül felszöknek ránk a kilók, akkor bizony érdemes megnézni a termosztátot, ugyanis a hidegben kevesebb kalóriát égetünk el, ami akár hízáshoz is vezethet.

Az irodákat általában 21-22 fok körüli hőmérsékletre szokták felfűteni télen, ami nem mondható igazán melegnek. Emiatt sokan kénytelenek egy pulóvert vagy akár kabátot felvenni, esetleg hősugárzót bevinni. Korábbi kutatások kimutatták, hogy ez a hőmérséklet túl alacsony a nők többségének, de a férfiak jelentős részének is., ha egész nap ülőmunkát végeznek A hidegben pedig nem csak fázunk, hanem a produktivitásunk is csökken. Azonban nem csak kellemetlen a hideg irodában dolgozni, hanem kockázatos is az egészségünk szempontjából.

Az alacsony benti hőmérséklet lelassítja az anyagcserénket, és nem csak megnehezíti a testsúlyunk szinten tartását, hanem olyan problémákat is okozhat, mint az immunvédelem csökkenése, a szív- és érrendszer károsodása, de megnő a 2-es típusú diabétesz kialakulásának a kockázata is. A „megfelelő” hőmérsékletet egyébként nehéz definiálni, de úgy íratjuk le, hogy amikor nem fázunk, de melegünk sincs. Ez egyénenként változó, de valahol 22 és 27 fok között van, közepes páratartalom mellett.

EZ IS ÉRDEKELHET

A rezsiköltségeken múlik minden: ez dönti el, mi lesz a home office-szal télen?

A távmunkával rengetegen spóroltak időt és pénzt, most viszont könnyen lehet, hogy a rezsiköltségek alapján fog eldőlni, érdemes-e bejárnunk az irodába.

Mit tehetünk, ha túl hideg van az irodában?

Ha nem csavarhatjuk feljebb a fűtést a munkahelyen, akkor nem az az egyetlen megoldás, hogy egész nap kabátban ülünk az irodában. Léteznek már például olyan okosórák, melyek képesek mérni a testhőmérsékletünket, így tudjuk, mikor kell jobban felöltöznünk, vagy egy kicsit mozognunk, hogy szinten tudjuk tartani. Szintén jó tipp lehet kicsit sétálni vagy mozogni, ha szünetet tartunk, de akár a home office is megoldást jelenthet, ha a munkaadónk mindenképpen spórolni akar a fűtésen.

EZ IS ÉRDEKELHET

Magyarországon is jöhet a 4 napos munkahét? Vallottak a cégek: sorra ürülnek ki az irodák

Sokkal nehezebb a pandémia kirobbanása óta megfelelő jelöltet találni egy-egy pozícióra. Sok cégnél teljes munkaidőben home office-ban dolgoznak az alkalmazottak.