Beleállt az árstopba a Kifli vezére: Én örültem, hogy kibővült, de a végrehajtást máshogy csinálnám

Pénzcentrum: Azt lehet tudni, hogy most itt az irodában hány fok van – hogyan érintette a Kiflit az energiaválság, milyen intézkedéseket kellett hoznotok?

Klekner Peter: Olyan intézkedésre nem volt szükség, hogy le kellene vinni a hőfokot az irodában. Szerencsések vagyunk, mert az irodatulajdonos két évre leszerződött, úgyhogy be vannak fagyasztva az áraink. Egy-két év múlva már érdekesebb lenne a dolog.

A raktárban sem okoz ez nehézséget?

Bizonyos részeit illetően ott azért igen.

2020-ban gyakorlatilag napra pontosan 2 éve még az elődöddel beszélgettem a Kifli pandémiás évéről. Vannak adataim innen: bruttó 20 ezer forintos átlagos kosárérték, 11 ezer termék, egy műszakban 50-80 futár. Hogyan alakulnak most ezek a számok?

A kosárérték most körülbelül 25 ezer forint, de főleg az inflációnak köszönhetően. Összesen több mint 450 futárunk van, ebből 350 aktívan dolgozik havonta, nem műszakban dolgoznak, hanem körökben. A raktárban egy műszakban 100-150 ember dolgozik. A szortiment is jelentősen bővült, 14 ezer termék környékén vagyunk most. Ez még mindig egy szupermarket szintje, de jelentősen kibővített és egyedi a választék a magyar piacon.

Más adataim is vannak ebből az időszakból: 5000 forintos vásárlási határ, ami most, az interjú készítésének időpontjában 12 000 (140%-os növekedés), ingyenes szállítás 15 000 forinttól, ami most 24 000 (60%-os növekedés), 690 forintos szállítás az első, legdrágább szegmensben, ami most 2 099 forint (204%-os növekedés) – mi az oka ennek a drámai áremelkedésnek?

Mondanék én is pár számot, az élelmiszer-infláció a KSH szerint 43 százalék, a Kiflinél csak 35%, vannak olyan áruk, amiknél több mint 50 százalék, például a papír. Ebből is adódik, hogy emelkedik az ingyenes kiszállítás értékhatára, mert ugyanazért az összegért kevesebbet vásárolnak. A vásárló ezt negatívan éli meg, amikor nézi az összeget, de ugyanolyan egyszerű neki elérni ezeket a határokat, és nekünk ez abban segít, hogy hatékonyabb az operáció, és jobban tudunk működni.

A magyarok rendkívül árérzékenyek, főleg a szállítási költséget illetően, és ez az emelkedés tényleg nagyon jelentős. Az infláción kívül mi az oka az áremelésnek?

A munkaerő- és a rezsiköltség. De kiemelkedően fontos a szemlélet, hogy a vásárló tudjon ingyenes szállítással rendelkezni. A vásárlók egyébként több mint 90 százaléka most is ingyen kapja a szállítást. Vizuálisan persze rosszul néz ki az a szám, ami az oldalon van, viszont nálunk dinamikus árazás van, attól függően, hogy milyen időszakban vásárol, valaki. Sőt, ezen most változtatni is fogunk, november 11-től élesedett a rendszer, a legolcsóbb díj most 799 forint, a legdrágább 1300 körül lesz Budapesten.

Miért volt erre szükség?

Beláttuk, hogy nagyon hirtelen, nagyot emeltünk. És bár ez a vásárlóink nagy részét tényleg nem érintette, nem néz ki jól, ezért átgondoltuk a folyamatokat, és arra jutottunk, hogy visszább kell ezekből vágni. Úgyhogy visszább is vágtunk.

Említetted, hogy a vásárlóitok 90 százaléka most is ingyen kapja a házhozszállítást, nekik mekkora részük Prémium tag?

A vásárlók körülbelül 15 százaléka Prémium klubtag, de most nagyon nő a számuk. Sokan rájönnek, hogy akár már másfél vásárlás után megtérül a havi díja. Főleg, ha kisebb rendeléseket nézünk. A többi vásárlónak elég egyszerű összetenni egy nagyobb kosarat, ezért is jönnek hozzánk, mert kényelmesebb.

Nagyon elkezdtétek a Prémium tagság felé terelni a vásárlókat. Sokszor ingyen osztogatják ennek a kipróbálását. Mi az elsődleges ok e mögött? Milyen összefüggés van a Prémium tagság felé terelés és a magyarok árérzékenysége között?

Az elején a vásárlók nem nagyon értették, miért jó a Prémium. Akkor a legnagyobb előnyök abban voltak, hogy ingyen volt minden szállítás, kisebb rendeléseket lehet leadni havonta négyszer és az expressz szállítás is ingyen van havonta négyszer. Viszont most, ahogy nő az infláció, úgy egyre értékesebb a Prémium. Ez abból is látszik, hogy a vásárlók azt kérték, sokkal több napi áru legyen benne, abban a kosárban, amire extra kedvezményeket biztosítunk. Eredetileg 150 termék volt benne, most több mint 700, ezeket kimondottan vásárlói visszajelzések alapján alakítottuk ki. Még akkor, amikor nem szálltak el ennyire az árak. Nem volt annyira tudatos, hogy ezt a klubot ennyire fejlesszük, de most már ez egyre tudatosabb. Egyre több terméket igyekszünk beletenni a Prémiumba, hogy azok a vásárlók, akik előfizetnek a Prémiumra vagy nagyon gyakran vásárolnak, még több előnnyel tudjanak élni. Ezek tipikusan olyan vásárlók, akik a kezdetektől velünk vannak, vagy nagyon sokat vásárolnak be, és ezt a hűséget szeretnénk valamilyen módon visszaadni nekik.

A Prémiumban lévő termékek fixek?

Van egy fix része és egy rotáló választék. Tudatosan elkezdtük, hogy ahogy jönnek az innovatív termékek, ez ne legyen egy unalmas portfólió.

A Tesco például a klubkártyába tereli a vásárlókat, főleg az Egyesült Királyságban nagyon jelentős ez, ott adja az akciók nagy részét. Itt is valami hasonló a koncepció?

Nem mondanám, teljesen más a stratégia. A Prémium vásárlókat kicsit exkluzív klubként kezeljük, mert ez előfizetéses, a clubcard meg például nem. Aki pedig nem akar előfizetni, nekik a pénztárcabarát választék van nálunk úgy kialakítva, hogy ha egy klubtagos árat szeretne elérni, akkor csak rákattint a Pénztárcabarát választék menüpontra és egy helyen megtalál mindent, ami nagyszerű ajánlat.

Körülírnád, kik azok a core vásárlók, akik a kezdetektől veletek vannak?

Ezt nagyon nehéz megmondani, mert mi csak az e-mail címet látjuk vagy a telefonszámot. A párod is bevásárolhat, és akkor azt mondom, hogy ez egy nő, de neked veszi. Mi inkább abból a szempontból nézzük, hogy milyen gyakorisággal és milyen jellegű termékeket vásárolnak be. Teljesen lefedjük a populáció összes rétegét, korban körülbelül a 25 évestől, amikor már egyedül lakik az ember, egészen a seniorokig, vannak 70-80 éves vásárlóink is. A szocio-demográfiai összetétel is nagyon széles.

És ha úgy kérdezem, hogy még mindig a hétköznap délelőttök a legerősebbek? Akkor azért eléggé valószínűsíteni lehet, általában kik vannak otthon, kismamák, nyugdíjasok…

Ahogy változik a világ, a vásárlói viselkedés is nagyon változik. A reggel még mindig relatív erős, aztán van egy szünet, ami eddig is volt, de most a délután és az este sokkal erősebb. Látszik, hogy az emberek sokkal több időt töltenek az irodában. Sokszor vagy 7 előtt kell a futárnak érkeznie, vagy csak este. Látszik, hogy sokan elhagyták a home office-t.

És a napok közti dinamika?

A hétköznapok többnyire feltöltősek, aztán a hétvégére szoktak bevásárolni. De ez is változik, régebben a vasárnap és a hétfő volt nagyon erős, most inkább a péntek és a szombat. Ahogy nő a bázis, ez is mozog egy kicsit. A pénteki bevásárlás mindig hétvégi, akkor a kosárértékek is 5000 forinttal tudnak növekedni, de a hétköznapi bevásárlások is 24-25 ezer forint körül mozognak. Ami még látszik, hogy a hónap elején nagyobb a kosárérték, és értékesebb termékeket vesznek a vásárlók. De ez is vegyes, attól függ, milyen vásárlói csoportról beszélünk.

Mekkora volt a bővülésetek az elmúlt években?

A vásárlói bázis folyamatosan nő, az összes vásárló, aki valaha regisztrált, 180 ezer körül van.

Mennyire sikeresnek ítélitek meg a Prémium projektet?

A Prémiummal nagyon elégedettek vagyunk azért is, mert a klubtagok száma állandóan nő. Látjuk, hogy a vásárlók látják benne az értéket, az előfizetés a megtérülését és azt is, hogy fejlődik ez a program abba az irányba, amit ők kérnek. Amikor kezdtünk, 8 százalék körül volt a Prémium részesedése, most körülbelül ahogy mondtam korábban, 15 százalék körül mozog.

Azt lehet mondani, hogy a hazai kiskereskedelmet az ág is húzza, kezdjük a történelmi inflációval – ez hogyan hat a Kiflire, mit látnak a vásárlóikon, az amúgy is inkább Prémium szegmensben mozgó termékek ára is hasonló mértékben emelkedik? Azt a versenytársaktól már hallani, hogy egyértelműen megindult a lefelé vásárlás.

Mi is látjuk azt, hogy a vásárlók tendálnak afelé, hogy lejjebb vásárolnak vagy más termékeket választanak, ezért is alakítottuk ki a pénztárcabarát választékot, amibe belekerültek a belépőáras- és sajátmárkás-termékek, a promóciók, egyszóval a nagyszerű ajánlatok. A vásárló egy helyen megtalálja, ami kell. Továbbra is alakítjuk a saját portfóliónkat, kicsit változik a piramisunk. Eleinte a Kiflinél a Prémium termékek és a speciális ajánlatok relatív magas arányban léteztek, most alkalmazkodva a vásárlói igényekhez hozunk be olyan sajátmárkás termékeket, amikben megtalálják a minőséget, de sokkal kedvezőbb áron. Ezt kutattuk is, a vásárlók 60-70 százaléka tudja is, hogy ezek a termékek vannak nálunk. Ez a tudatosság nő, és mi ennek örülünk, mert azért csináljuk a portfóliót, hogy a vásárlóknak jó legyen.

Alig több, mint egy hete jelentette be Gulyás Gergely, hogy kibővítik az élelmiszerárstop intézményét, bekerül az eddigi termékek mellé a tojás és az étkezési burgonya is. Mi a véleményed az árstopról, milyen hatásai voltak az eddigi árstopnak, mit vár a bővítéstől?

Én örültem, hogy kibővült. Szerintem az árstop, mint ötlet jó, de lehet, hogy a végrehajtást máshogy csinálnám, mint cégvezető.

Milyen lehetőségek lennének piacbarátabban csinálni ezt?

Ha egy termék felé terelem az összes forgalmamat, akkor megszenvedem azt a terméket, meg nagyon megszívatom azt a beszállítót, aki konkrétan azt az egy terméket hozza. Ha ezt dinamikusan csinálom, egy fejlődő termékportfólióra, több beszállítóra és több termékre, akkor ugyanazzal a költséggel több vásárlónak tudok kedvező árú termékeket adni. Nekünk meglenne az az adat, hogy minden vásárlónak tudjam egyedi módon megadni azt a terméket, ami neki a napi szintű bevásárlásának része, és azt tudnám neki odaadni, akkor a segítség legnagyobb része az lenne, hogy beszerzési ár alatt tudjam árulni azt a terméket, amit csak ezeken a termékeken tudok megtenni. Ez Magyarországon illegális lenne. Csak az árstopos termékek esetében lehetséges most így árulni

A kormány szerintem tehát nagyon jól tette, hogy jött ezzel az ötlettel és reálisan lehetővé tette, hogy beszerzési ár alatt áruljuk az árstopos termékeket. Ez nekünk nagyon sok árrésbe kerül, viszont az emberek felé ez egyszerűen kell. A többi országban, ahol jelen vagyunk és országosan nincs árstop, saját magunk vezettünk be ársapkákat.

Érdekes, hogy ezt mondod, mert sok elemző meg azt mondja, hogy az árstopnak nagyon rossz hatásai vannak az egész piacra nézve. Sőt, a kiskereskedők simán szét tudják porlasztani a veszteségüket más termékekre, amik nem árstoposak. A Kifli nem szórja szét ezt az óriási veszteséget a többi termékre?

Nem tudjuk szétszórni, mert a vásárlók úgysem tudnak belevásárolni a termékbe. Minél magasabb lesz az infláció, annál nehezebb lesz szétszórni, úgyhogy ez egy reális veszteség. Nekünk meg kell oldani hatékonyságban és az operációban, hogy visszatérítsük ezt a veszteséget, és ne a vásárlón próbáljuk mindenáron visszakapni. Ez egy belső folyamat nálunk, és vannak más források is.

Beszélnél erről bővebben, hogyan lehetne ezt máshogy csinálni?

Mi már ezt meg is csináltuk más országokban, ahol működik a Kifli. Persze ez más azokban az országokban, ahol nem volt kötelező egy bizonyos terméknek az árát befagyasztani. Csehországban 30-50 termék ársapkás szeptember elejétől, és egészen áprilisig fogják tartani ezt az árat. Ez egy nagyon friss döntés hálózati szinten, és én Magyarországon ezt azért nem tudtam meglépni, mert mi már február óta generáljuk a veszteséget a hazai árstopos termékekkel, de valószínűleg valamit mi is bővítünk itthon, legalább úgy, hogy bizonyos termékek bekerüljenek pluszba a pénztárcabarát választékba. Mivel azt gondoljuk, hogy van még pár termék, ami szükséges ahhoz, hogy szép karácsonya legyen az embereknek. Még nincs meg a konkrét lista, de tipikusan olyan terméken gondolkodunk, amit fel lehet használni a karácsonyi sütés-főzés során.

Csehországon kívül máshol is csináltatok ilyet saját hatáskörben?

Az összes országban, ahol aktívan működik a cég, Ausztriában és Németországban is.

Ugyanazokra a termékekre, mint Csehországban?

Mindenhol ki van alakítva azokra a termékekre, ami a leggyakrabban kosárba kerül.

Akik nektek eladják a termékeket, őket hogyan érinti az árstop?

A beszállító azzal szenved, hogy neki jelentősen ugrik a volumen azon a terméken, ami árstopos. A csirkénél ez jelentősen látható Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy ha mindenkinek 20 százalékkal nő az igénye ugyanarra a termékre, az kifogy, és hiány alakul ki. Mi olyan áron szerezzük be, amin átadják, úgyhogy ha van egy áremelkedés a beszállítónál, az ránk negatív hatással van. A beszállítót ez nem kéne, hogy érintse. Lehet, hogy a nagyobb láncok ezt máshogy csinálják,  de mi nagyon fair kapcsolatot tartunk a beszállítókkal. Ha emelik az árat, csak annyit kérdezünk, hogy igazán szükséges-e annyival. Próbálunk velük megegyezni arról, hogy hol van az a határ, amikor nekünk kevésbé fáj, és még nekik is jó

De az nem elfogadható, hogy termékhiányba fussunk bele.

Jelenleg vannak nálatok mennyiségi korlátozások az árstopos termékekre?

A tojáson és krumplin jelenleg nincsen, de más terméken van, de elég magasan tartjuk ezeket. Mindennap újrarendelhetnek a vásárlók, úgyhogy próbáltuk ezt értelmes szintre lekorlátozni, hogy ne legyen ez például egy beszerzési csatorna egy kiskereskedőnek, de a hagyományos fogyasztók ne szenvedjenek ettől.

A csirkemell árstopos, viszont a comb, a szárny 60-80 százalékkal drágult. Mégiscsak van ennek piactorzító hatása.

Persze, meg a beszerzési ár éppen annyival nőtt. Amit a piacon látsz, az a reális ára a csirkének. Csak azt a részét olcsóbban kell eladni. A végén mindenki követi a piacot, és nem tud drágábban eladni, mint a másik.

A kiskereskedelmi különadó érint titeket?

Részben érint, nem vagyunk a legmagasabb sávban. Ezt úgy fogadtuk, hogy az adó, az adó. Persze vitatkozni lehetne róla, de lekövetjük és reagálunk rá üzletileg. Kifizetjük, és próbálunk még hatékonyabban működni.

Milyen előnyeitek és hátrányaitok származnak abból, hogy nem egy klasszikusan működő kiskereskedelmi vállalkozás vagytok, nincsenek például boltjaitok?

Nem tudom, van-e különbség, mindannyian ugyanazon a piacon mozgunk, ugyanazokkal a feltételekkel. A háttérköltség mindenkinek ugyanolyan. Nekünk az a változás van, hogy a vásárló sokkal tudatosabban és érzékenyebben érzékeli az árat, és nálunk teljesen transzparens az ár. Ami nehéz, hogy a vásárlónak berögzült valamilyen ár, hogy például a tojás 70 forintba kerül, aztán hirtelen már 120 forint lesz, ami igazából mindenhol ekkorára nőtt rövid időn belül, de sokan nálunk látják először. Ez a nehézség, mi reagálunk arra a beszerzési árra, viszont a vásárlónak ez még annyira új dolog, hogy úgy tűnik neki, hogy a Kifli unfair ebben. Miközben nálunk sokkal alacsonyabb az infláció a közel 9000 legkelendőbb termékünkön, mint a KSH által közölt adatok.

Ha jól értesültem, nemrég jöttél vissza Csehországból. Milyen hasonlóságok és különbségek vannak a cseh és a magyar piac között?

Kicsit más a szocio-demográfiai összetétel azokban a városokban, ahol a Kifli anyacége dolgozik, és ott körülbelül a lakosság 25 százalékának elegendő spórolt pénze van ahhoz, hogy ezt az időszakot relatív komfortosan áthidalja. A lakosságnak csak nagyjából 20 százaléka kerül olyan helyzetbe, amikor komolyan bele kell nyúlni a kosárba. Budapesten szerintem teljesen más a helyzet. Nincs annyi megtakarításuk az embereknek. A másik, hogy az euróárfolyam kicsit máshogy néz ki Csehországban, az élelmiszerinfláció is csak 18 százalék, itt meg 43. Összehasonlíthatatlan a vásárlói viselkedés, hogy az emberek milyen komfortosan érzik magukat.

És ha még nyugatabbra megyünk?

Németországban az élelmiszer-infláció 8-12 százalék között tart, Ausztriában 8 százalék körül. A bécsi kollégák azt mondják, hogy nem vették észre, hogy bármi változott volna, a müncheni és a frankfurti kollégák is azt mondták, hogy nem annyira érzik. Viszont ott az állami intézkedések formája is teljesen máshogy működik, mint Csehországban vagy Magyarországon.

Csehországban hány városban vagytok jelen?

Szinte teljes országos lefedettség van.

Magyarországon ilyen téren milyen terveitek vannak?

Most egy kicsit át kell gondolnunk ezeket, mert a fejlődés kicsit más dinamikát vett fel. Továbbra is azt tervezzük, hogy bővülni fogunk.

Most ki vagyunk maxolva a kiszállítási terület szempontjából, minden agglomerációba, ahova értelmes időben el tudunk jutni, ez maximum öt óra, oda szállítunk. Minden egyéb terjeszkedés már egy következő raktárat igényelne. A Balaton maradt, Velence maradt, a Balatonnál akarunk terjeszkedni, de a logisztikát még ki kell találnunk.

Tavaly, amikor beszélgettünk, tervben volt valamiféle kiflis felvevőpont létesítése Budapesten. Ezzel mi a helyzet, nem nagyon hallani felőle.

Csehországban van több mint 200 ilyen van, de az derült ki a több mint kétéves adatokból, hogy az elején ez nagyon szexi a vásárlóknak, párszor kipróbálják, de nagyon gyorsan rájönnek, hogy ez nem annyira kényelmes, mint gondolták, így abbahagyják a használatát. Budapesten ezért kicsit elvetettem az ötletet, viszont a Balatonon lehet, hogy érdekes lesz. Mert ott mégiscsak több szabadság kell a vásárlónak, hogy elmenjen a strandra, és legyen ez a 3-5 órás ablak, amikor fel tudja venni az árut. Viszont Budapesten az a 15 perces ablak, amiben szállítunk, elég pontos ahhoz, hogy mindenkinek megfeleljen, és jól tudjon vele tervezni.

Ez jól működik?

Elég magas a kihasználtság, főleg a Prémium vásárlók használják, mert ott benne van a csomagban. Eléggé közkedvelt, főleg a nagyon elfoglalt embereknél, vagy azoknál, akik nagyon tudatosan kezelik az idejüket. De bárkinek komfortos, aki családos, és a gyerekeket fel kell venni egy pontos időpontban, ők is szokták használni.

A kata beszántását hogyan éltétek meg?

A Kiflinél megszoktuk a gyors változásokat, hogy gyorsan kell alkalmazkodni. Nálunk az a nap, amikor semmi nem változik, nagyon fura. A kata annyiban érintett minket, hogy egyszerre 100 futár nagyon elbizonytalanodott, és azt mondta, hogy nem akar itt dolgozni, ami olyan szintre csökkentette az állományt, amikor már minden vészjelző pirosan világított. Újra kellett gondolni az egész rendszert, hogy hogyan fogjuk jutalmazni őket, és úgy kommunikálni feléjük, hogy megértsék a változást. Nem mindenki tudta, hogy ez mit jelent neki adózási szempontból, mennyit fog keresni, mennyi lesz a címpénze. Volt ennek egy edukációs része. A másik az volt, hogy megváltoztattuk a hozzáállásunkat, és azt mondtuk, hogy akkor foglalkoztatni is tudunk titeket, állományban, próbáljuk ki. Ez bevált, és 100-150 futár visszajött. A mostani állomány nagyon biztos.

Mit jelent ez a nagyon biztos állomány, hogyan alakul a fluktuáció a futároknál? Hogyan látjátok a munkaerőhelyzetet?

Még nem érezzük teljes mértékben azt, hogy mennyire negatív hatása lehet ennek a mostani helyzetnek a munkaerőpiacra. Elég alacsony a munkanélküliségi arány az egész országban. A futároknál kicsit látszik most, hogy örülnek annak, hogy van egy stabil helyük, ott mindig kicsit gyorsabban érezhetőek a változások. De ez szezonális is lehet, mert nyáron mást dolgoznak, taxiznak, szállodában vannak, aztán télre ez egy tipikus visszatérési pont, ami szezonálisan nekünk is jó. A raktárban is több ember van most, mint kell, viszont hamarosan belépünk abba a szezonba, amikor megint kevés lesz az ember, mert egy olyan ugrásszerű növekedés lesz a rendelésekben, amikor 150 helyett 200 ember kellene.

Tavaly azt mondtad, hogy nem is a futárok megfizethetősége a probléma, hanem hogy olyan embert találjatok, aki jól képzett. Ez még most is igaz?

Ebben nem változott semmi, még mindig sokkal nehezebb Magyarországon találni jó szakembereket, mint a csoport más országaiban. Már ott tartunk, hogy saját embereket oktatunk, továbbfejlesztettük az oktatási programjainkat szinte a cég minden részében, mert muszáj saját állományból oktatni embereket.

A legtipikusabb hiányszakma a raktári vezetés, a műszakvezetőtől felfelé. Nevelni kicsit egyszerűbb, de az meg sok idő. Futárnak is jönnek olyanok, akik tegnap vizsgáztak sofőrnek, nálunk átmennek egy majdnem 2 hetes programon, ahol teszteljük, hogy mennyire jól tudja kiszolgálni a vásárlókat. A belső Kifli-folyamatoknak ez az egyik része, de most már eljutottunk oda is, hogy nagyon megnézzük, hogy mennyire jól vezet, parkol valaki, mennyire ismeri a KRESZ-t, hogy ne legyenek olyan problémák, hogy valaki azért panaszkodik, mert a futár szabálytalankodik. Aztán ráépítjük a Kifli-tudást, meg, hogy hogyan kell Kifli módon kiszolgálni a vásárlókat.

Miért nehezebb jó szakember találni Magyarországon, mint Csehországban, Németországban vagy Ausztriában?

Ez egy nehéz és veszélyes kérdés is. Igazából nem tudom rá a választ.

Több olyan kolléga is van, aki nagyon szívesen tért vissza külföldről, hogy itt dolgozzon. Csehországban sem olyan könnyű ám, ott talán annyi előnye van a cégnek, hogy olyan régóta dolgoznak ott emberek, hogy lehet cégen belül mozogni.

Azt is mondtad tavaly, hogy Magyarországnak megkülönböztetett szerepe van a cégnél, hiszen ez volt az első terjeszkedési hely. Még mindig tart ez a megkülönböztetett szerep?

Az biztos, hogy a cégvezetés részéről jócskán növekednek az elvárások felénk. Magyarország még mindig kiemelt pozícióban van a cégcsoporton belül, mert jelentős része vagyunk a fejlődésnek. Bár már megnyitottuk Romániát is. Ha nyugatra és keletre bontjuk a jelenlétünket, akkor Magyarország az, ami keleten a legérdekesebb. Ha nyugatra nézünk, Németország már kinőtt egy olyan méretre, amikor már lehet arról beszélni, hogy ott is jelentősek vagyunk.

Mennyire volt nehéz az óriási covidugrás után visszatérni a normál időszakba?

A vásárlói bázis növekedési dinamikája és a viselkedése is megváltozott. Más termékeket vesznek, más kosarakat állítanak össze, máshova rendelnek. Ez egy jelentős változás. Elkezdtek fejlődni különböző városrészek es régiók. 

Beszéltünk az évtizedek óta nem látott inflációról, az árstopról, a különadóról és a kata beszántásról is. Összességében, hogyan értékeled az elmúlt egy éveteket?

Számunkra ez egy nagyon dinamikus időszak volt, és még mindig a piac felett fejlődik a Kifli. Rengeteget tanultunk abból, hogy mit jelent az, ha valaki covidban vásárol be, és aztán nincs covid, az a vásárló hogyan viselkedik. Megtanultuk újra a vásárlók dinamikáját, akik már rendesen mozognak a világban, és nem kényszerülnek arra, hogy online vásároljanak. Most benne vagyunk abban az időszakban, amiben tulajdonképpen született a cégcsoport, amikor minden normálisan működik, és ez egy teljesen más növekedési fázis meg hozzáállás, ami sokkal érdekesebb marketing- meg salesszemponból, és teljesen más operációs szempontból is.

Ehhez alkalmazkodtunk nyáron, aztán jött az infláció meg az egyéb dolgok, és most ezekhez igazítjuk magunkat. A legnagyobb változás a portfólióban történt, nagyon erősen belenyúltunk abba, hogy mit árulunk, milyen áron, mennyire releváns a vásárlónak, hogy meglegyen a pénztárcabarátság, de megmaradjon neki az az íz, amit szeretnek, de jobb áron.

Ha a jövőbe tekintesz, ilyen válságos időszak után, milyen évekre készültök?

Maradunk a szokásos rugalmasságunknál, arra reagálunk majd, amerre alakulnak a dolgok. Arra készülünk, hogy egyre nehezebb lesz a vásárlóknak beszerezni az élelmiszert abból a fizetésből, amit havi szinten kapnak, és ha olyan dinamikusan nő az infláció, ahogy eddig, megpróbáljuk őket maximálisan segíteni, támogatni azzal, hogy megfelelő klubok és választék legyen ahhoz, hogy megkapjanak mindent, amire szükségük van.

A beszélgetésünk elején azt mondtad, a rezsibajok is pár év múlva üthetnek be igazán, ezzel hogy számoltok?

Nehéz ilyen téren a jövőbe tekinteni, ez inkább jóslás lenne a részemről. Az biztos, hogy a gáznak mindig is tőzsdei árai lesznek, azok fogják meghatározni az árakat mindenki számára. De lehet,

hogy mire odajutunk, például két év múlva, már zéró hatása lesz a most nagyon kritikus dolgoknak.

(Címlapkép és cikkben megjelenő fotók: Stiller Ákos)