600 ezer forintos álombért is lehet kapni az idei szüreten: ők üthetik meg a főnyereményt a magyar szőlőkben

Idén nyáron olyan aszályt tapasztalhattunk, amilyen 121 éve ne volt Magyarországon, a száraz időt pedig rendkívül megszenvedte a mezőgazdaság. A búza és a kukoricatermés is rekordalacsony volt 2022-ben, azonban az ősz beálltával más mezőgazdasági munkák kezdődnek meg. Ezek közül a legfontosabb a szőlőszüret és annak időszaka. A mezőgazdasági munkáknál viszont nem csak az aszály jelent gondot idén, hanem a munkaerőhiány is. Erre területre általában is nehéz embert találni, most viszont az általános munkaerőhiány miatt még nagyobb kihívás lehet a szüretet lebonyolítani. Utánajártunk, hogy a szőlőtermesztésnél problémát jelent-e a toborzás, illetve, hogy hatottak az idei béremelések és a rekordmagas infláció az szőlőmunkákért kínált bérekre.

A szezonmunkák kihívásai

Ahogy sok más mezőgazdasági munkánál, így a gyümölcstermelésben is szezonmunkákról beszélhetünk. Ugyan ma már ezeknek  nagy részét gépekkel végzik, a késő ősztől kora tavaszig tartó metszés és a betakarítás továbbra is sok embert igényelnek.

Míg az első esetében a gazdák igyekeznek állandó vagy családi munkaerővel megmegoldani a munkavégzést, addig a szüretnél a legtöbb helyen szükség van idénymunkásokra.

A szezonmunkák elvégzésére pedig nagyon nehéz feladat embert találni éppen ezeknek az idényjellege miatt. Az ideiglenes és rövidtávú munka nem túl vonzó, ezért sok gazda igyekszik más gyümölcsöt is termelni, hogy ne csak 1-2 hónapig tudja alkalmazni az embereket.

Nagyobb eséllyel indulnak benne azok az ágazatok, illetve vállalkozások, amelyek a lehető leghosszabb időre tudnak munkát biztosítani. Ezért aztán az előrelátóbbak sok esetben ennek megfelelően állítják össze a termelési szerkezetet, és például a szamóca mellett dinnyét, a cseresznye mellett meggyet, szilvát és almát is termesztenek, hogy ne csak 1-2, hanem akár 6 hónapig is meg tudják tartani az igénymunkásokat

– nyilatkozta a Pénzcentrumnak Dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke azzal kapcsolatban, mikor van a leginkább szükség idénymunkásokra a gyümölcstermesztésben.

Mennyi ember hiányzik?

A gyümölcstermesztésben a legnagyobb munkaerőigény a májustól októberig tartó időszakban jelentkezik, amibe a termésritkítás, majd a szüret tartozik bele. Ahogy ara az általunk megkérdezett szakértők felhívták a figyelmet, ezek az ágazatok meglehetősen munkaerőigényesek, többek között ezért is jelent komoly problémát embert találni.

Bármennyire is meglepő, a munkaerőhiány ma már csaknem akkora gondot okoz a zöldség-gyümölcs-termesztésben, mint az időjárási anomáliák. Nemhogy szakképzett dolgozókat, de idénymunkásokat is alig találni az egész országban, de Európa-szerte is

– magyarázta az általános mezőgazdasági munkaerőhiány problémáját Dr. Apáti Ferenc.

 A vállalkozók emiatt kénytelenek egymásra licitálni a bérekben, hogy sikerüljön elég embert szerezni a csúcsidőszakokhoz. Ráadásul egyáltalán nem mindegy, hogy van-e elég munkaerő, ugyanis ez a termés minőségét és mennyiségét is nagyban befolyásolja.

Talán meglepően hangozhat, de a munkaerőhiány komolyabb gondot jelenthet a gyümölcs-és zöldségtermesztésben, mint például az aszály, vagy más, kedvezőtlen időjárás.  

A kertészet jövőbeni fejlődésének és a kertészeti vállalkozások fejlesztési terveinek, elképzeléseinek legfőbb gátja ma már a munkaerő-hiány, még az időjárás és a tőkehiány is csak ezután következik. Számításaink szerint közvetlenül és közvetve évi mintegy 50-80 milliárd forint kárt okoz a zöldség-gyümölcs-termesztésben az elégtelen munkaerő-ellátottság, de a ráépülő feldolgozóiparral együtt a teljes szektor szintjén a kár már közelít a 100 milliárd forinthoz – tette hozzá ezzel kapcsolatban Dr. Apáti Ferenc.

Az általános munkaerőhiány hosszú távon nagyon komoly következményekkel jár: ma már kisebb területen termesztik az adott gyümölcsöt vagy zöldséget, mint korábban. Ez igazán a legnagyobb munkaerő-igényű ágazatokban látszik meg, mint az őszibarack, az alma, a málna, a szeder, vagy a kézi betakarítású zöldségek esetében.

EZ IS ÉRDEKELHET

Elképesztő: már a kukoricából sem termett elég, importra szorul Magyarország

Történelmi pillanat jöhet a magyar kukoricatermésben Magyarországon: importálni kell ezt a terményt.

Bérek

Megkeresésünkre a szakértők arról számoltak be, hogy az elmúlt öt évben a munkabérek évente átlagosan 15%-ot emelkedtek, vagyis összesen mintegy 60-70%-ot. Az, hogy mennyit lehet keresni a szüret ideje alatt, területfüggő: az északkeleti országrészben csak 9-10 ezer forint körül van a nettó napi bér, addig az ország középső és nyugati részein viszont napi 12-15 ezer forint alatt már senki sem megy napszámba, ez pedig már 260-330 ezer forintos nettó bért is jelent az idei szüreti szezonban.

A KSH 2021-es adatai szerint egyébként tavaly szőlő-, gyümölcstermesztőkén átlagosan bruttó havi 229 484 forintot lehetett kapni. Ennél viszont jóval magasabbak az általunk megkérdezett szakértők szerint a bérek, ráadásul tavalyihoz képest 15-20%-os béremelés biztosan volt. Ez jól bizonyítja, hogy a gazdák igyekeznek minél több bért kínálni az emberhiány orvoslására.

Ezeknél a munkáknál egyébként traktorosként lehet a legjobban keresni: ebben a munkakörben nem ritka a bruttó 600 ezer forintos havi fizetés

– nyilatkozta a Pénzcentrumnak Dr. Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára. Szintén kiemelte, hogy egy nagyon nehéz és fizikailag megterhelő munkáról van szó. Ő is úgy látja, hogy a bérek 2022-ben jelentősen emelkedtek, jellemzően a minimálbér növekedésével arányosan

A gépesítés a megoldás?

Az emberhiány kiküszöbölésére az egyik lehetséges megoldás a gépesítés növelése, azonban ez hosszabb távon tudja orvosolni a problémát, ráadásul jelentős anyagi befektetést igényel.

A kézi munkaerő költségének növekedése miatt a jellemzően európai szüretelő kombájn gyártó vállalatok komoly innovációt hajtottak végre annak érdekében, hogy a szőlőt a legkisebb fizikai sérüléssel és a legnagyobb odafigyeléssel takarítsák be akár dombvidéki területeken is

– válaszolta ezzel kapcsolatban Dr. Brazsil Dávid. Valóban lehetséges, hogy a gépesítés hosszú távon a jelenleginél jóval alacsonyabb munkaerő-szükségletet fog eredményezni a szüreti munkákban, azonban a mostani emberhiánynak komoly következményei lehetnek. Az aszály miatt nagyon komoly károkat elszenvedett mezőgazdaság helyzetét csak tovább rontja, ha nincs, aki el tudná végezni a betakarítást, ami komoly költségveszteséget jelenthet a gazdáknak, összességében pedig a kevesebb elérhető zöldség és gyümölcs miatt tovább nőhetnek ezen a téren az árak, ami pedig a már így is rekordmagas inflációt tolhatja még feljebb.

EZ IS ÉRDEKELHET

Itt a súlyos igazság: még a román boltokban sem fáj annyira a drágulás, mint Magyarországon

Bár Romániában a hivatalos adatok szerint nem sokkal volt alacsonyabb az infláció augusztusban a magyarországinál, az élelmiszerek például sokkal kevésbé drágultak meg.