Neked is ilyenek a kollégáid? Könnyen bajba kerülhetsz, ha nem ismered ezt az 5 trükköt

Minden munkahelyen elkerülhetetlen, hogy előbb utóbb valamelyik kollégánk komoly hibát kövessen el. Mit tehetünk ilyen helyzetben: tudassuk mindenkivel a tévedést, vagy inkább hallgassunk jóindulatúan? Néha persze egyszerűbb szemet hunyni az ilyen esetek felett ahelyett, hogy kellemetlen beszélgetésbe bonyolódnánk egy munkatársunkkal. Azonban ha az első utat választjuk, az hosszú távon kellemetlen pluszmunkával járhat a csapatunknak, mintha elmagyaráznánk az illetőnek, mit rontott el. Ha pedig a hibázó kolléga pont az egyik beosztottunk, akkor jobb, ha nem halogatjuk az elkerülhetetlen fejtágítást.

A jó és a rossz vezető között kulcsfontosságú különbség, hogy mennyire képes konstruktív visszajelzést adni a beosztottjaiknak, ezáltal pedig segíteni őket a szakmai fejlődésben és sikerben. Kellemetlen dolog elmondani valakinek, hogy hibázott? Nyilván igen. Ha viszont belegondolunk, milyen nehézséget hárítunk ezzel a csapatunkra, akkor azzal megállítjuk őket az előrehaladásban, korlátozzuk a fejlődési lehetőségeiket, ezt pedig senki sem szeretné

– magyarázza el a problémát Becca Carnahan karriertanácsadó.

Ideális esetben azt szeretnénk, hogy a munkatársunk minél hamarabb tudja meg, hogy valami rosszul cisnált, hiszen így nem fogja még egyszer ugyanazt a hibát elkövetni. Ezt persze érdemes úgy közölni vele, hogy az segítő tanács legyen, és ne lekezelő kijavítás, amitől megromolhat a munkahelyi kapcsolatunk. A következőkben 5 pontban szedtük össze a Huffpost cikke alapján, hogy tudjuk mindkét célt egyszerre elérni.

1. Ne hozzuk fel a hibát mérgesen, de ne is halogassuk

Ha az ember ideges, akkor az érzelmei irányítják a gondolatait, és  nincs a legmegfelelőbb hangulatban, hogy szakmai beszélgetést folytasson a kollégája hibájáról. Vegyünk egy mély levegőt. Próbáljuk meg az egész helyzetet átgondolni, és csak akkor leülni az illetővel, ha már jobb hangulatban vagyunk – tanácsolja Andres Lares kommunikációs tanácsadó. „Ne felejtsük el, hogy indenki követ el hibát, aztán minden megy tovább. Ha ez segít, csináljunk valami olyat a megbeszélés előtt, amit élvezünk, például hallgassunk zenét, sétáljunk egyet, hogy pozitív hangulatba kerüljünk” – teszi hozzá. Ne is hallogassuk a viszont túl sokáig a dolgot, attól csak kellemetlenebb, mikor sor kerül rá – magyarázza Carnahan. Ő azt ajánlja, minél előbb hívjuk fel a figyelmet a hibára, hogy ezzel lehetőséget adjunk a kollégánknak a javításra, valamint gyorsan megtanulhassa ezt, hogy legközelebb ne forduljon elő.

Ha ott ülünk a probléma tudatában, de nem teszük semmit a megoldás érdekében, akkor hamar még nagyobb stressz helyeződik ránk az egy egyre félelmetesebbnek tűnő beszélgetés miatt. Ne tegyünk így.

Gianna Driver HR-vezető azt tanácsolja, négyszemközt hívjuk fel a munkatársunk figyelmét arra, ha rosszul csinált valamit, ne az összes kollegánk előtt. Ezzel megtiszteljük a másikat, és sokkal hatékonyabban kommunikálhatunk, mint társaságban.”

2. Mérjük fel, mekkora problémával állunk szemben

A probléma komolyságának megállapításához Driver azt tanácsolja, tegyük fel magunknak a kérdést, hogy a szóban forgó hibák szándékosak vagy véletlenek? Ismétlődőek vagy egyszeri alkalomról van szó? Mennyire súlyos a hiba? A véletlen hibák része a mindennapi életnek a szakértő szerint, ha viszont szándékos vétségről van szó;  ami kárt, esetleg anyagi veszteséget okozott a cégnek, vagy egy másik embernek, akkor azt azonnal jelenteni ki kell vizsgálni és jelenteni kell a HR-nek.

3. Segítségként adjunk visszajelzést

A munkahelyen komolyan hibázni megalázó érzés, ami magányossá is tehet. Éppen ezért segítség, ha tudatjuk a kollégánkkal, hogy mellette állunk. Driver idézte azt a mondást, hogy „a közös probléma csak a gond fele”. Szerinte ha kedvességet mutatunk a hiba megbeszélése során, az nem csak arra motivál, hogy az illető jobban teljesítsen a jövőben, de megerősítést ad a kollégánknak, hogy egy csapatban vagyunk. Fontos, hogy legyünk szerények az ilyen beszélgetésekben, ugyanis könnyen lehet, hogy a másik ember támadva próbálja védeni magát, mikor rámutatunk a tévedésére. Ahhoz, hogy ezt elkerüljük, ne kerülgessük a témát, fogalmazzunk minél egyértelműbben. Például Kim Scott menedzsmenttanácsadó azt ajánlja, legyenek jól érthetőek a szándékaink a beszélgetés során, és tudassuk a másikkal, hogy nem kizárt, mi tévedünk éppen. Ezzel úgy tudunk kritikát kommunikálni valaki felé, hogy közben nem bátortalanítjuk el a saját kompetenciáival kapcsolatban.

4. Legyünk nagyon konkrétak

Még ha hosszú listánk is van a tévedésekről, akkor is legyenek határozott és konkrét javaslataink ezzel kapcsolatban.

Ha arról kapunk visszajelzést valakitől, hogy hibáztunk, de nem értjük teljesen, mit rontottunk el, vagy mi lett rossz, akkor az bizony nem túl hasznos

– magyarázza a megfelelő kommunikáció fontosságát Driver. Kim Scott azt is hangsúlyozza, hogy az építő kritika során egyértelművé kell tennünk, hogy a hibával van a  baj, nem azzal, aki elkövette. „Legyen világos, hogy ez a hiba nem valami javíthatatlan tulajdonságból fakad. Ha van tapasztalatunk hasonló helyzetről, akkor azt osszuk meg” – tanácsolja.

5. Valóban lépjünk tovább

Mondhatjuk valakinek, hogy ami megtörtént, az már a múlté, de ha egy újabb, még súlyosabb hibát követ el a kollégánk, akkor az komoly bizalomvesztéssel járhat. Ha egy beosztottunk csinált rosszul valamit, akkor a hiba utáni továbbhaladás része lehet olyan lehetőségeket adni az illetőnek, melyekben megmutathatja, hogy valóban tanult a tévedésből. „Ajánljunk fel más, kisebb felelősséggel járó feladatokat azónnak, aki hibázott, hogy ezzel bizonyíthassa, megtanulta a leckét és megbízhatóan dolgozik” – tanácsolja Lares.

Legyünk nyitottak arra, hogy túllépjünk ezen a problémán, ha az illető jobban dolgozik, és más felelősséget is jól kezel 

– teszi hozzá a szakértő. Ha pedig a munkatársunkról van szó, nem a beosztottunkról, Carnahan szerint akkor se féljünk útmutatást adni vagy kijavítani a másikat. „Ha tényleg azt szeretnénk, hogy sikeresek legyenek a kollégáink, akkor adjuk meg nekik erre a lehetőséget. Senki sem született úgy, hogy kiválóan értene az Excel-táblázatokhoz, a marketing szövegek írásához, vagy a problémás ügyfelek kezeléséhez. Az emberek tanítással, gyakorlással és megfelelő visszajelzésekkel sajátítják el a szükséges munkahelyi készségeket.”