Itt a szomorú igazság a magyar órabérekről: ennyit arról, hogy utolérjük az osztrákokat, szlovákokat

Kétségbeejtő adatok kerültek napvilágra, az Eurostat ugyanis most azt közölte, hogy mennyi volt az átlagos munkaerőköltség Európa-szerte 2021-ben. Egyes országokban reálisak a költségek, azonban a lista alján szereplő országok mérföldekkel maradnak le a lista elején szereplőktől. Elég csak Magyarország és Dánia esetét figyelni, hiszen a lista tetején szereplő Dániában a munkaerőköltségek majd 50 eurót tesznek ki, míg nálunk ez mindössze 10 euró.

Az euróban kifejezett munkaerőköltség-becslések időbeli összehasonlításakor az euróövezeten kívüli tagállamok adatait az árfolyammozgások befolyásolják, így értelemszerűen ez is kihat arra, hogy milyen átlagösszeget kapunk. A vállalkozások szemszögéből a munkaerőköltség nemcsak az alkalmazottak számára kifizetett béreket és fizetéseket foglalja magában, de a nem bérjellegű költségeket is, ez alapján pedig országonként változó, hogy mennyibe kerül a munkaerő. Bulgária és Románia a lista alján van, azonban vannak sokkolóan drága országok is, mint Dánia.

2021-ben az óránkénti munkaerőköltségek a bulgáriai 7,0 eurótól a dániai 46,9 euróig terjedtek. A nem bérjellegű munkaerőköltségek Svédországban, és Franciaországban a legmagasabbak, míg egyes országok szintén drasztikus növekedést produkáltak.

Így változtak a munkaerőköltségek

A munkaerőköltségek két fő összetevője a bérek és a fizetések, valamint a nem bérköltségek, tehát a munkaadói társadalombiztosítási hozzájárulás. A nem bérjellegű költségek aránya a teljes gazdaság teljes munkaerőköltségének 24,6, míg az euróövezetben 25,1 százalékát tette ki 2021-ben. Az, hogy hogyan alakulnak a nem bérjellegű költségek, országonként változó. Ennek az aránya a legalacsonyabb Litvániában volt, 3,7 százalékkal, Romániában ez 4,9, Írországban 8,7 százalék volt, a legmagasabb pedig Svédországban 32 százalékkal, Franciaországban 31,9 és Olaszországba volt 28,3 százalékkal.

A munkaerőköltségek alakulása szektoronként is változó. Az iparban az óránkénti munkaerőköltség 29,1 euró volt az Európai Unióban, míg az euróövezetben 35,1 euró volt. Az építőiparban 26,0 és 29,3 euró volt, a szolgáltatások terén pedig az óránkénti munkaerőköltség 28,8 és 31,6 euró volt. A főként nem üzleti jellegű gazdaságban ez 30,3 valamint 33,6 euró volt. Összességében 2021-ben 2020-hoz képest a teljes gazdaság szintjén euróban kifejezett óránkénti munkaerőköltségek 1,7 százalékkal emelkedtek az EU-ban, és 1,2 százalékkal az euróövezetben.

A tényleges számok

Ami a munkaerőköltségeket illeti, a lista alján Bulgária, és Románia áll, itt ugyanis az unióban a legalacsonyabb az óránkénti munkaerőköltség. A bolgároknál ez 7,0 eurót, a románoknál pedig 8,5 eurót tesz ez ki. Az euróövezeten belül Olaszország (-1,6%) és Spanyolország (-0,3%) kivételével minden tagállamban nőttek az óránkénti munkaerőköltségek.

A legnagyobb növekedést Litvániában (+12,5%), Észtországban (+6,5%), Cipruson és Szlovéniában (+6,2%), valamint Lettországban (+6,1%) regisztrálták. Az euróövezeten kívüli tagállamok esetében a nemzeti valutában kifejezett óránkénti munkaerőköltség minden országban nőtt 2021-ben, a legnagyobb növekedést Bulgáriában (+9,1%), Lengyelországban (+8,2%) és Magyarországon (+7,3%) regisztrálták.

Legkevésbé Svédországban és Horvátországban nőttek ezek a költségek (+3,0%). 2021-ben a legtöbb tagállam meghosszabbította a 2020-ban bevezetett támogatási rendszerek érvényességét, hogy enyhítsék a COVID-19 világjárvány vállalkozásokra és munkavállalókra gyakorolt ​​hatását. Ez az időszak főleg rövid távú munkaszerződésekről és ideiglenes elbocsátásokról szólt, amelyeket részben vagy egészben a kormány kompenzált. Ezeket a rendszereket általában támogatásként (illetve adókedvezményként) könyvelték el, negatív előjellel a munkaerőköltségek nem bérjellegű összetevőjében.

Az Európai Unió tagállamainak átlagosan 29,1 euróba került a munkaerő 2021-ben, míg az euróövezetben ez 32,8 euró volt, azonban itt bele kell kalkulálni azt is, hogy több ország még nem eurót használ, ami kihat a számokra. Magyarországon az átlagos munkaerőköltség 10,4 euró volt 2021-ben. Lengyelországban 11,5 euróba kerül átlagosan az óránkénti munkaerőköltség, Szlovákiában 14,2, míg Szerbiában 6,9 így láthatjuk, hogy a környező országok átlagához mi is hozzátartozunk. Azonban ha nyugatra tekintünk, már lehangolóbb a helyzet, hiszen Ausztriában 37,5 euró az átlagos munkaerőköltség, Németországban 37,2, Dániában pedig 46,9 eurót tesz ez ki.

Elindult a nagy bérháború!

HR szakemberek szerint egyre irreálisabbak a munkavállalók igényei a bérek és juttatások terén, amit már nem tudnak megadni nekik a munkáltatók. Egyre nehezebb megtartani a dolgozókat, újakat szerezni pedig még nehezebb. Folyamatos a bérverseny, amikor a cégek egymást túllicitálva, egyre magasabb bérekkel próbálják elcsábítani a versenytárs dolgozóit. Előfordul, hogy közösségi oldalakon keresik fel a dolgozót ajánlatokkal - sérelmezte a kialakult helyzetet a vh.hu-nak nyilatkozó hr szakemberek.

Mint ahogy arról mi is írtunk, egy fluktuációkezelés-szakértő szerint azok a munkáltatók lesznek a dolgozókért folyó verseny nyertesei, akik komplexen foglalkoznak a munkavállalók jóllétével. Elmondása szerint egyrészt törekedni kell arra, hogy a kínált bér benne legyen az átlagban, figyelembe véve a munka sajátosságait, ezzel párhuzamosan pedig erősíteni kell a munkavállalói elkötelezettséget.

A bért több tényező is befolyásolja, mint a munkakörülmények, hogy nehéz fizikai vagy könnyen elvégezhető, elsajátítható munkáról van szó, hogy milyen a munkába járás lehetősége, mennyire van távol, mennyit kell túlórázni, a munka-magánélet egyensúlya tartható-e és így tovább.