Felmondási idő 2024: Mennyi a felmondási idő ha a munkavállaló mond fel?

A felmondás a munka világában egy természetes és hétköznapi jelenség, azonban mindig jó, ha tisztában vagyunk a felmondási idő számítása (Munka Törvénykönyve felmondási idő 2024) és a felmondási idő letöltése esetére érvényes jogszabályokkal. Mi a felmondási idő lényege, mennyi felmondási idő jár a dolgozónak a felmondás jellegétől függően: tudd meg, mennyi a felmondási idő ha a munkavállaló mond fel, illetve mennyi a felmondási idő közös megegyezés esetén! Mennyi felmondási idő jár az alkalmazottnak akkor, ha a munkahelye elbocsátja őt? Mik a felmondási idő 2024 évi szabályai, 8 hónap munkaviszony után mennyi a felmondási idő?

Amikor a munkavállaló besokall: milyen esetekben szokás felmondani?

A munkaerőpiac telis-teli van új lehetőségekkel: megfelelő képesítéssel ma már egyáltalán nem irreális cél, hogy megkapjuk a kiszemelt álommelót, amennyiben elég motiváltak vagyunk hozzá. A felmondás és a felmondási idő 2024 évi letöltésének okai általában a munkahellyel kapcsolatos elégedetlenségre vezethetők vissza, hisz mindannyian szeretnénk munkánk során minél több – anyagi és nem anyagi természetű – megbecsüléshez jutni.

Nézzük, mik a munkavállalói elégedetlenség leggyakoribb okai, amelyek előbb, vagy utóbb bizony a felmondási idő megkezdéséhez vezetnek!

Mérgező munkahelyi légkör

Számtalan példát ismerünk – akár saját, vagy ismerőseink munkahelyén is -, amikor tipikusan problémát okoz, hogy a munkatársak és/vagy a vezetők nem tudnak együttműködni. Mindegy, hogy szakmai vagy személyes konfliktusról van szó, a kellemetlen, feszültséggel teli munkahelyi klíma előbb-utóbb megmérgezi hozzáállásunkat a munkahelyünkhöz, így joggal érezhetjük, hogy eljött a felmondás ideje, kezdődhet a felmondási idő számítása.

Zsákbamacska álláshirdetések

Szintén gyakori probléma, hogy az állásinterjún ajánlott izgalmas és érdekes munkahelyi feladatokra még csak nem is emlékeztet, amit a munkahelyen valójában csinálunk. A monoton, unalmas és a személyiségünkhöz nem illő feladatok elveszik a kedvünket a munkától és hamarosan felmondáshoz vezetnek – nézzünk utána, mit ír a Munka Törvénykönyve felmondási idő tekintetében!

A megbecsülés hiánya

Mondanunk sem kell, a felmondások egyik leggyakoribb oka az anyagi és/vagy nem anyagi természetű megbecsülés hiánya, gondolunk itt a méltánytalan díjazásra és az embertelen bánásmódra. A jelenlegi inflációs tendenciák és az alkalmazott egyénileg nyújtott teljesítménye alapján reális elvárás a rendszeres fizetésemelés, azonban ezt számos munkahelyen nem kapják meg az alkalmazottak. A fizetéssel kapcsolatos elégedetlenség miatt a felmondási idő megkezdéséhez vezethet a munkavállaló kiszolgáltatottságával való visszaélés is.

Elbocsátás, avagy amikor a munkáltató mondja fel a szerződést

Semmi esetre se felejtsük el, hogy nem csak az alkalmazottnak áll jogában felmondani a munkaszerződést! A felmondás történhet közös megegyezéssel, illetve a munkáltató részéről, egyoldalúan is – természetesen törvényes keretek között, a munkaszerződésben foglalt kritériumoknak megfelelően. A felmondási idő számítása és letöltése tekintetében természetesen nem mindegy, hogy ki mond fel, és hogy milyen körülmények között (pl. azonnali hatályú felmondás vagy rendes felmondás) – mivel a munkáltatói felmondásnak általában az alkalmazott elváráson aluli teljesítménye, nem megfelelő munkahelyi viselkedése vagy a munkaerő-felesleg az oka.

A felmondás típusai: mik a munkaviszony megszüntetésének az esetei?

Magyarországon a Munka Törvénykönyve felmondási idő 2024 évi jogszabályai rendelkeznek arról, hogy hogyan szüntethető meg hivatalosan egy bejelentett, alkalmazotti munkaviszony – ezután kezdődik meg a felmondási idő letöltése, már ha a felek valamelyike ragaszkodik hozzá. A munkaviszony megszüntethető…

• a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével;
• rendes felmondással (határozatlan idejű munkaszerződés felbontása bármelyik oldalról);
• rendkívüli felmondással (a munkáltató mulasztása okán);
• azonnali hatállyal a próbaidő alatt (bármelyik fél részéről);
• határozott idejű munkaviszony esetén a határozott idő letelte előtt a munkáltató által.

Rendkívüli felmondás és próbaidő alatti felmondás esetén nincs jelentősége a felmondási idő letöltésének, hiszen ezekben az esetekben (rendkívüli felmondás esetében jogerős indoklással) a munkaviszony mihamarabbi megszüntetése a cél. A felmondási idő szerepe tipikusan akkor kerül előtérbe, ha a munkavállaló és a munkáltató közös megegyezéssel szakítja meg a munkaviszonyt, vagy ha – bármelyik oldal kezdeményezésével – rendes felmondás történik. Vizsgáljuk meg ezt a két esetet közelebbről!

Mit jelent a rendes felmondás?

A rendes felmondás a határozatlan idejű munkaszerződés megszüntetésének általános formája. A felmondást kezdeményezheti az alkalmazott és a munkáltató is (például egy leépítés során) – a felmondási idő 2024 évi szabályai tekintetében ilyenkor mindig a munkaszerződésben foglalt kötelező felmondási idő az irányadó (tipikusan 1-3 hónap), de természetesen nem kötelező ragaszkodni hozzá, ha ez mindkét fél érdekével ellentétes.

Mikor történik felmondás közös megegyezéssel?

Mind a határozatlan, mind a határozott idejű munkaszerződés megszüntethető közös megegyezéssel, azonnali hatállyal és jövőbeni időpontra vonatkozóan is – ennek feltétele a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata. Mindenképpen vigyázzunk ezzel az esettel, mert a munkáltató gyakran álcázza közös megegyezéssel elbocsátási szándékát (pl. ha a felmondásnak nincs reális oka), elhitetve az alkalmazottal, hogy számára csak ez a járható út létezik! Ha ilyen dokumentumot helyeznek elénk egy munkahelyen, célszerű kikérni egy ügyvéd tanácsát, mielőtt aláírjuk, ugyanis közös megegyezés esetén sokszor nem jár a munkavállalónak a felmondási idő!

Mennyi a felmondási idő hossza?

A felmondási idő hossza mindig az adott munkáltatótól és a pozíciónktól függ – ha nem tudjuk, nekünk mennyi a felmondási idő, keressük elő a munkaszerződésünket, mert annak a dokumentumnak kötelező jelleggel tartalmaznia kell ezt az információt! A határozatlan idejű munkaszerződések a legtöbb esetben 30 és 90 nap közötti felmondási időt rögzítenek, de különleges esetekben a felmondási idő lehet ennél hosszabb, akár 6 hónap, vagy 1 év is (a Munka Törvénykönyve felmondási idő tekintetében ennél többet nem engedélyez, kivéve ritka, egyedi esetekben).

Az elbocsátás esete: mennyi a felmondási idő ha a munkáltató mond fel?

A felmondási idő számítása kapcsán mindenképp érdemes tudnunk, hogy a felmondási idő alapesete 30 nap, ez a munkáltatói felmondásra ugyanígy érvényes. Gyakori kérdés, hogy 6 vagy 8 hónap munkaviszony után mennyi a felmondási idő, számíthatunk-e bizonyos munkaidő elteltével valamilyen kedvezményre. Azt kell, hogy mondjuk, az első 3 évben nincs extra felmondási idő, viszont később, néhány év elteltével erre a 30 napos minimum felmondási időre jönnek rá a felmondási idő extra napjai, amelyek a munkáltatónál eltöltött munkaviszony hosszúságával egyenesen arányosak:

• 0-3 év munkaviszony: 30 nap felmondási idő;
• 3-5 év munkaviszony: 30+5 nap felmondási idő;
• 5-8 év munkaviszony: 30+15 nap felmondási idő;
• 8-10 év munkaviszony: 30+20 nap felmondási idő;
• 10-15 év munkaviszony: 30+25 nap felmondási idő;
• 15-18 év munkaviszony: 30+30 nap felmondási idő;
• 18-20 év munkaviszony: 30+40 nap felmondási idő;
• 20+ év munkaviszony: 30+60 nap felmondási idő.

A felmondási idő számítása kapcsán ezek a felmondási idő kategóriák vonatkoznak bármilyen munkahelyi leépítésre (pl. ugyanez a felmondási idő érvényes csoportos leépítés esetén is).

A munkavállalói felmondás esete: mennyi a felmondási idő ha a munkavállaló mond fel?

A felmondási idő hossza lapesetben annyi, amennyit a munkaszerződésünk rögzít, de természetesen ez nincs kőbe vésve, a felmondási idő kezelése általában rugalmasan történik (közös megegyezéssel eltérő lehet a felmondási idő hossza). Amennyiben nem vagyunk létszükségletű alkalmazottak a szervezet életében, elképzelhető, hogy hamarabb elengednek (akár felmondási idő nélkül is), de az is gyakori eset, hogy akkor hagyhatjuk el régi munkahelyünket, ha sikerült megtalálniuk az utódunkat.

Fontos: habár a felmondási idő egy rugalmasan kezelhető dolog, ne hagyatkozzunk arra, hogy „majd úgyis elengednek hamarabb”! Mindig számoljunk azzal, hogy a munkáltatónak jogában áll egy hosszabb felmondási idejű munkaszerződés esetén akár az utolsó napokig ott tartani bennünket a munkahelyünkön, ha az érdeke úgy kívánja.

Mennyi a felmondási idő közös megegyezés esetén?

A felmondási idő hossza 2024 évében változatlanul attól függ, hogy miben egyeztek meg a felek. Azonnali hatályú felmondás esetén nincs felmondási idő, ha pedig jövőbeli időpontban egyezünk meg, az teljesen rugalmasan alakítható (lehet már a hó vége is, de akár 3 hónappal később is). Így, hogy tudjuk, a Munka Törvénykönyve felmondási idő jogszabályok szerint mennyi a felmondási idő közös megegyezés esetén, és hogy mennyi a felmondási idő ha a munkavállaló mond fel, nézzük, melyek a felmondási idő letöltésével kapcsolatos egyéb tudnivalók!

A felmondási idő letöltése: mikor kezdődik a felmondási idő?

A felmondási idő számítása egyszerű: az azt követő napon kezdődik a felmondási idő letöltése, amikor hivatalosan is beadtuk a felmondó levelünket. Ezt csak olyan speciális esetek írják felül, mint például a keresőképtelenség (a keresőképtelenség és a táppénz 2022 évi szabályairól itt olvashatsz bővebben), amelyek befolyásolhatják a felmondást. Utóbbi esetre mindenképpen érdemes bővebben kitérnünk, ugyanis bizonyos esetekben a kiszolgáltatott alkalmazott felmondási védelemben részesül.

Mikor jár felmondási védelem?

A felmondási védelem lényege röviden az, hogy azok a dolgozók, akik átmenetileg kiszolgáltatott állapotba kerülnek, védelmet élveznek a munkáltatói oldalról történő felmondással szemben (ettől függetlenül történhet felmondás a dolgozó oldaláról, vagy közös megegyezéssel). A következő esetek tesznek védetté valakit:

• várandósság és szülési szabadság;
• gyermekgondozási célzattal igénybe vett fizetés nélküli szabadság;
• a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének (de legfeljebb ennek megkezdésétől számítva) hat hónapig;
• tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálat-teljesítés.

A felmondási idő kötelező: ne próbáljuk kijátszani vagy megtagadni!

Egy felmondást követően, történjen az bármilyen okból kifolyólag, amennyiben a régi munkahelyünk úgy dönt, hogy a felmondási idő alatt szeretne minket megtartani, sokakban felmerül a kérdés, hogyan lehetne ezt az időtartamot minél inkább rövidebbre csökkenteni, hogyan lehetne kijátszani, hogy ne kelljen ott maradnunk. Fontos tudnunk, hogy betegszabadság és táppénz esetén nem nő a felmondási idő hossza (a Munka Törvénykönyve felmondási idő szabályai naptári napokra vonatkozólag rendelkeznek, nem munkanapra érvényes például az alapvető 30 napos felmondási idő) – azonban azt nem tehetjük meg, hogy a felmondási idő kezdetén egyszerűen beteget jelentünk!

Gyanús esetekben a munkáltatónak jogában áll kivizsgáltatnia a keresőképtelenség valódiságát – éppen ezért még véletlenül se kezdjünk egy új munkahelyen kereső tevékenységet végezni, míg az előző munkáltatónál táppénzen vagyunk, mert az visszaélésnek minősül! A fizetett szabadságaink egy részét időarányosan kivehetjük a felmondási idő alatt, azonban ezzel az esettel is vigyázzunk, ugyanis a szabadságaink egy részével a munkaadó rendelkezik; illetve ne felejtsük el a szabadság kivételét legalább 15 nappal korábban jelezni.

Ugyanígy óva intjük az alkalmazottakat a felmondási idő megtagadása ellen: a felmondási idő egy, a jogszabályainkban rögzített kötelező tényező (Munka Törvénykönyve felmondási idő 2024), így a felmondási idő megsértése vagy a felmondási idő megtagadása jogellenes tevékenység. Amennyiben megtagadjuk azt, vagy bármilyen okból kifolyólag megszegjük a felmondási idő szabályait, úgy jogerősen követelhet tőlünk kártérítést a munkáltató.