Már várják a mongol, kazah melósokat itthon: ennyit kereshetnek a boltokban, éttermekben, gyárakban

Egy november végén megjelent cikkünkben számoltunk be részletesen arról, hogy 2021. szeptember 1-től egy kormányrendelet szerint lehetővé vált, hogy ellenőrzött módon és szigorú feltételek között, nem szomszédos harmadik országbeli munkavállalók átmeneti időre Magyarországra jöjjenek dolgozni. A magyar munkaerő-kölcsönző cégek számára megteremtették annak a lehetőségét, hogy szakképzett munkaerőt bocsássanak a magyar vállalatok rendelkezésére. Jöhetnek munkások a Belarusz Köztársaságból, Bosznia-Hercegovinából, az Észak-macedón Köztársaságból, a Fülöp-szigetekről, az Indonéz Köztársaságból, a Kazah Köztársaságból, Mongóliából, a Montenegrói Köztársaságból és a Vietnámi Szocialista Köztársaságból.

Mint ahogy azt a Magyar Munkaerő Kölcsönzők Országos Szövetségétől megtudtuk, azokban a szektorokban van igény a külföldi munkaerő felvételére, amelyek kevésbé automatizálhatóak, vagy a kézi munkaerő kiváltása jelentősebb beruházási igényelne, és csak nagyon hosszú távon térülne meg. A Magyar Közlöny 45. számában részletesen fel vannak sorolva azok a munkakörök, amelyekben engedélymentesen foglalkoztathatóak a harmadik országbeli állampolgárok. A 37 szakmához összesen 86 különböző tevékenységi kört sorol fel a rendelet. Érdemes ezeket közelebbről is megnézni, hiszen látványosan kirajzolódik belőlük a magyar jelen: Fizetések a hiányszakmákban

Intézményi takarítótól a szoftverfejlesztőig

A felsorolt munkakörökben tehát az a közös, hogy óriási hiány van a szakemberekből. Szinte mindegyik a termeléshez kapcsolódik, csupán elenyésző hányaduk valamilyen szolgáltatáshoz. Ez mondjuk érthető is, hiszen

nyilván egy kecskeméti útszéli csárdában egy kazah pincér viszonylag nehezen boldogulna, ha azt kérdezném tőle gyufatésztával szervírozzák-e a halászlevet?

Ettől függetlenül a pincér is az engedélyezett szakmák között van, ahogy a konyhai kisegítő, a szakács, a gyorséttermi és a bolti eladó, a bolti pénztáros, és a jegypénztáros is. Nagyobb részüket azonban az építőipar, a gyártás és az informatika területére várják: gépkezelőket, mérnököket, hegesztőket, targoncavezetőket, no és persze annyi informatikust, amennyi csak befér az országba.

Ide? Ennyiért?

Érdekes azt is megvizsgálni, mennyi az elérhető átlagfizetés Magyarországon ezekben a szakmákban. Az NFSZ, azaz a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat korábban évről évre közölte, mely szakmákban legmagasabbak az átlagbérek, ám egy ideje ez az adatközlés leállt, helyette a KSH által kiadott nemzetgazdasági ágakra lebontott bruttó, illetve nettó fizetések összegét tudtuk vizsgálni.

Itt megnéztük a fent már említett 86 FEOR számot, és azt jött ki, hogy ezen szakmák egyharmadában még mindig bruttó 300 ezer forint alatt van az átlagkereset, pontosabban volt az utolsó lezárt évben 2020-ban. A hiányszakmák közül az egyéb egyszerű építőipari foglalkozásúak keresnek a legrosszabbul, az bruttó bérük 194 194 forint (ami kb.130 ezer forintos nettót jelent). Nagyjából ugyanennyit visznek haza a konyhai kisegítők és az intézményi takarítók is.

Bruttó 200 és 300 ezer forint között keresnek ebből a kategóriából a kőművesek, a bolti eladók, a bútorasztalosok, a gipszkartonozók, aminek a nettója még mindig 200 ezer forint alatt van – nagy kérdés, hogy ezért a pénzért megéri-e otthagyni csapot-papot? (Persze mi csak a magyarországi átlagfizetésekből tudunk kiindulni, elképzelhető, hogy ennél magasabb bérrel toborozzák a külföldi munkavállalókat.)

Viszont van 20 olyan szakma, melyben a hazai bruttó átlag 500 ezer forint felett van: élelmiszer-ipari mérnök (534 276 forint), építészmérnök (559 086 forint), rendszergazda (578 814 forint), gépészmérnök (705 272 forint), szoftverfejlesztő (808 626 forint). Jól látszik már akár az  átlagfizetések mértékéből is, hogy leginkább mérnökökre és informatikusokra van égető szüksége az országnak, de persze nem elhanyagolható az építőipari szakmunkáshiány és a gépkezelőhiány mértéke sem.

Több fizetés, jobb körülmények

Több százezer, egyes becslések szerint félmillió magyar ember él és dolgozik jelenleg külföldön, ők nagyjából már azért megoldanák a munkaerőhiány kérdését. De vajon haza lehet őket valahogy csábítani? Az MMOSZ szerint magasabb bérekkel, konkrétan az EU-s egységes minimálbér lehet a megoldás, és úgy tűnik, nem tévednek sokat. De hogy arra mikor kerülhet sok, az most még nagy kérdés.

"Elsősorban betanított munkára jönnek Magyarországra dolgozni külföldi munkavállalók, szervezett kereteken belül, azaz munkaerőkölcsönzőkön keresztül. Akik pedig elmennek Magyarországról, azok a nyelveket beszélő, szakképzett, sőt jó szakmával rendelkező honfitársaink, tehát messze nem ugyanaz a két csoport képzettségi szintje. Ebből következik, hogy a bérszint is nagyon különbözik: egészen más bért céloznak meg az elmenők, és mást az ideérkezők. Sokan jönnek például kamionosnak, egészen jó fizetést is kapnak, ugyanakkor jellemzően az 1-2 éves szerződésük után, mely ideköti őket, tovább állnak még nyugatabbra, még magasabb bérért. Tegyük hozzá nem ritkán azután, hogy itt kitanulták magyar cégek költségén a szakmát, megszerezték a szükséges végzettségi szintet. Nem ritkán tranzitország neki Magyarország. Azt feltétlenül látni kell, hogy munkabérlenyomó hatása van ezeknek az ideérkező vendégmunkásoknak" - monda el a Pénzcentrumnak Kordás László munkaerőpiaci szakértő, a MASZSZ korábbi elnöke. Ugyanakkor a szakember szerint lenne itthon is elég szabad kéz:

a munkaerőpiaci tartalék még mindig több százezres, csupán még mindig nehéz hozzáférni ezekhez az emberekhez.

A tartós munkanélküliek visszavezetésekor más eszközökhöz kell nyúlni, esetükben a hagyományos toborzási formák nem működnek. Olyan speciális igényeik vannak, melyet az állami foglalkoztatási szolgálat nem tud kielégíteni. Külföldön például minden egyes tartós munkanélkülinek saját civil mentora van, aki nem csak a munkakeresésben, a felvételi eljárásban segíti személyre szabottan, de abban is óriási szerepe van, hogy meg is maradjon az illető a munkahelyén hosszú távon. Nyugat-Európában ezek már sikeres programok, hazánkban ezt még nem sikerült megvalósítani.

Kordás László szerint összességében nem sokkal olcsóbb külföldi munkaerőt alkalmazni, hiszen ők jellemzően ugyan könnyebben elérhetők, azonban sok esetben szállást is kell nekik biztosítani. Az európai minimálbérrel kapcsolatos felvetésről elmondta, hogy a javaslatot várhatóan az EU soron következő francia elnökség már elfogadja, jelenleg már az intézményközi egyeztetések zajlanak ez ügyben: az átlagkeresetek 50 százaléka lenne a kiindulópontja ezeknek a tárgyalásoknak, ezzel a béregyenlőtlenségeket érdemben lehetne csökkenteni. A bevezetés feltétele még, hogy a kollektív szerződéssel rendelkező munkavállalók aránya megközelítse a 80 százalékot - ez itthon jelenleg 20 százalék körül van.

Én úgy gondolom, ez a lépés elegendő lehet ahhoz is, hogy a most külföldön dolgozó magyarok hazajöjjenek, hiszen nem csak a bérek emelkednének ezáltal, de a munkafeltételek is sokkal kedvezőbbek lennének. Elégedettségi felméréseken folyamatosan az jön ki, hogy nem csak a fizetések, de a körülmények is kulcsfontosságúak a megtartásban

 - összegezte a szakember.