Hosszú nyári szabadság helyett túlóra, helyettesítés: ez az ára, hogy a termelés ne álljon le?

Ezzel együtt a munkavállalók nagy része nyáron szeretne pihenni, kiváltképp július-augusztus hónapokban – derül ki a versenyszférában dolgozók közel 10%-t képviselő 200.000 kölcsönzött munkavállaló kétharmadát foglalkoztató Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ) legfrissebb kutatásából.

A 2020-2021. évi pandémia korábban nem ismert helyzetet teremtett a létszám- és a munkaidő-tervezésben, -gazdálkodásban. A Munka törvénykönyve által biztosított 4 havi munkaidőkeret - amelynek elsődleges bevezetési hátterében az állt, hogy rugalmasabb munkaerő-szervezéssel a foglalkoztatók a rendkívüli munkavégzés, túlóra költségeit lefaragják - az utóbbi 2 év kiszámíthatatlan és tervezhetetlen gazdasági környezetében nem tudta hatékonyan betölteni ezt a szerepét. A kormány előző év elején a gazdaságvédelmi intézkedésekkel egyidejűleg a munkaidőkeretet 2021.12.31-ig kihasználhatóvá tette, segítve ezzel a cégek működését, versenyképességét, talpon maradását. 

A gazdaság újraindulását követően a szakképzett gépmesterek és gépkiszolgáló operátori személyzet folyamatosan a 4 havi munkaidőkeret felett teljesít. A szabadságok kiadását ezért egy ilyen helyzetben csak rendkívüli munkavégzés elrendelésével vagy helyettesítéssel tudják kiváltani, amely plusz munkaórákat, túlóraköltségeket generál.  Mindez nagyon komoly kihívást és tervezés jelent úgy, hogy a termelés folyamatosan működjön, miközben a költségek megszorítása és a törvényi szempontoknak is megfeleljen a cég. Minél magasabb gyártási pozíciókról és szintekről beszélünk, annál nehezebb ezeknek a követelményeknek és feltételeknek megfelelni

– fogalmaz Dénes Rajmund Roland MMOSZ elnök.

Sokan a gyermekek iskolai, óvodai szünete, vízparton kihasználható kellemes időjárás miatt, nyáron próbálják kipihenni az egész éves fáradságot, ezt a rövid, pár hetes időszakot a családdal együtt tölteni. A pandémia okozta lezárások, korlátozások a szabadságok egész évre történő arányos elosztását amúgy sem tették lehetővé, megnehezítve a munkavállalók és a HR-osztályok korábbiakban sikeresen és eredményesen alkalmazott és egész évre tervezett munkaerő-gazdálkodását.

Több munkaterületen vagy az alapanyag, vagy a megrendelés visszaesése miatt kiadták az év első felében a szabadságok jelentősebb részét ezért a nyári időszakra a munkavállalóknak a korábban megszokott napoknál kevesebb használható fel, hiszen az év végére, karácsonyi időszakra is tartalékolniuk kell 2-3 napot.

A cégek igyekeznek a korábbi év tapasztalataiból merítve jobban tervezni, javaslatot tenni a szabadságok időzítésére, hatékony felhasználására. A pandémia IV. hullámától való félelem, az alapanyag- vagy csomagolóanyag-hiány által generált kényszerleállások miatt ez bizonyos iparágakban továbbra is tervezhetetlen és kiszámíthatatlan marad.

A rugalmasabb munkaidő-gazdálkodás hatékonysága a módosított 2 éves (2021.12.31-ig) munkaidőkereten felül azzal a módszerrel is növelhető volt, amikor a cégek a havi munkabért előre megfizetve, utólag ledolgoztatva, áthelyezett munkanapokat adtak ki a dolgozóiknak. A kétéves munkaidőkeret meghosszabbításával ugyanakkor átláthatatlanabbá vált a le nem dolgozott napok későbbiekben történő ledolgoztatása, a dolgozók kilépése, felmondás esetében pedig az előre kifizetett munkabér nem minden esetben volt visszavonható

– mondja Dénes Rajmund Roland. Az utóbbi 2 év pandémia által a munkaerőpiacra gyakorolt hatása vitathatatlan, új kihívások elé állította a HR-szakma vezetőit, képviselőit. A gazdasági versenyelőny megőrzéséhez, a fejlődéshez komoly támogatást tudnak biztosítani a komplex HR-szolgáltatással atipikus foglalkoztatást nyújtó cégek, hiszen a XXI. században már a jövő a távmunkáé és az atipikus a tipikus.