Kikészít a munkahelyed? Van, ahol érzelmi sérülésekért sokmilliós kártérítés jár

Hol van már az-az idő, mikor sokunk szülője büszkén mutogatta a 25 éves Jubileumi törzsgárda jelvényét? Ebben a lüktető világban olyannyira változnak életkörülményeink, életünk, lakhelyünk, hogy manapság gyakrabban kényszerülünk olyan helyzetbe, hogy munkahelyet változtassunk. S ha változtatunk, újra előhúzzuk a fiók mélyéről önéletrajzunkat. Nem elég „csak” leporolni és az évszámot kicserélni alatta. Fontos először azt megnéznünk, hogy az adott területen mik a szokások, hogy úgy mondjuk mik a „szektorspecifikus” elvárások.

Vannak országok, ahol egyáltalán nem szokás olyan bizalmas dolgot, mint fényképet, születési dátumot előre csatolni, míg más területeken viszont ez követelmény. Magyarországon a KKV szektorban, az államigazgatásban, a közalkalmazotti pozíciókban elvárás a fénykép, születési adatok csatolása, ha olyan pozícióra jelentkezünk, ahol a fizikai megjelenés számít. Egy amerikai vagy angol hátterű céghez például egy elemző pozícióba való jelentkezéskor egyenesen furának tartják, ha fényképpel jelentkezünk, azt fogják gondolni, hogy a jelentkező nem nézett utána a szokásoknak, hiszen ez egyáltalán nem jellemző.

Hazánkban az Alaptörvény mellett Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. tv. 8. §-ban kerül felsorolásra, hogy mi minősül hátrányos megkülönböztetésnek. 2021. január 1-óta az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala foglalkozik az állampolgárok panaszaival akik jogsérelmükkel fordulnak hozzájuk.

Magyarország egyik legnagyobb jogi adatbázis szolgáltatója a Wolters Kluwer Kft. a Jogtár kiadója több alkalommal foglalkozott a munkahelyi diszkriminációval, mely- mint írja, nem a munkaviszony létrejöttével egy időben kezdődik, már az álláshirdetésben is ügyelni kell a diszkrimináció kerülésére. Ugyanis már egy álláshirdetés is lehet diszkriminatív, amelyből az elutasított pályázó az egyenlő bánásmód követelményének sérelmére következtethet. A tét kifejezetten nagy, ugyanis egy diszkriminatív álláshirdetés, vagy egy rosszul sikerült interjú – és a pályázó elutasítása – több százezeres, de akár milliós nagyságrendű bírságot is eredményezhet a munkáltató oldalán

- mutat rá dr. Weidinger Péter, a Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.

Az államigazgatásban, a közalkalmazotti pozíciókban már az állás kiírásában is olyan részletes adatokat kérnek tőlünk, hogy már mielőtt belépnénk azon az ajtón az életünk egy nyitott könyv, hisz látják fotónkat, s ezáltal beazonosíthatóvá váltunk, mely korcsoportba tartozunk. Hogy miért kell egy hétköznapi közbeszerzési referens vagy könyvtáros álláspályázathoz fotót csatolni vagy születési évet, az érthetetlen.

Mindaddig, míg a multi cégek a szakmai múltra helyezik inkább a hangsúlyt (jelentkezőktől nem kérnek előre fotót és a legapróbb részletekig munkahely megjelöléseket, életkort stb.), addig iparági információink szerint, aki az állami szférát vette célba bizony gyakran találkozik a 87/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet szerinti alaki feltételekkel miszerint:

Önéletrajzában kötelező benyújtania (arcfénykép, vezetéknév/utónév, születési név, születési hely, idő év, hó, nap, munkaviszony foglalkoztatási jogviszony megszűnésének/megszüntetésének jogcíme..stb.) adatait.

Mint azt a a Pénzcentrum megkeresésére toborzási szakemberek elmondták, amennyiben a jelentkező nem ezen hivatkozott jogszabály értelmében nyújtja be önéletrajzát – vagyis kihagy belőle adatokat – alaki hiba folytán jelentkezése máris érvénytelen. "Az állami szektorban megjelenő pályázatok meglehetősen egy kaptafára járnak, erősen kontrollált, hisz mondjuk egy informatikussal szemben támasztott követelmény esetében is fényképpel ellátott részletes szakmai önéletrajzot nyújtson be, nehezen érthető ennek magyarázata. Úgy látszik, imádjuk a fényképes önéletrajzokat" - tették hozzá.

Ha kiszakadunk és más vizeken szeretnénk munkát keresni, ezek a „berögzülések” másképp működnek, például Nagy-Brittaniában is. Nincs fotó, a jelentkező nem jelöli meg nemzetiségét, nem tünteti fel életkorát. Philip Landau a Landau Law Solicitors alapító tagja, munkajogi ügyvéd oldalán olvashatunk arról, hogy Nagy-Britanniában milyen károkat tudnak az elszenvedettek ott emiatt behajtani? A 2010. évi egyenlőségi törvény alapján nem szabad állásinterjún megkérdezni a jelölt életkorát vagy születési dátumát, de az álláshirdetésben sem szerepel, mint elvárt követelmény.

Ugyanezen az oldalon olvashatjuk azt is, hogy bizony Nagy-Britanniában fellebbviteli bíróság a pénzügyi veszteség iránti igény mellett 3 sávot állapított meg az érzelmi sérülésekre vonatkozó kártérítési irányelvekről, az eset súlyosságától függően.

A legnépszerűbb esetek felső határa: 27400–45600 font (kivételes esetekben meghaladhatja ezt az összeghatárt). Közepes sáv: 9100–27400 font, míg az Alacsonyabb sávban a kevésbé súlyos esetek tartoznak (pl. egyszeri vagy elszigetelt diszkriminációs eset): 900-9100 font. Vagyis nagyjából 360 ezer forinttól úgy 18 millió forintig terjed. Izgalmas kérdés, még a nemzetközi szakemberek véleményei sem egyeznek e téren.

Nagy-Britannia CNATION karriertanácsadás olda https://cv-nation.com/ oldala szedte össze, hogy az önéletrajzokban eltérő szabályok vannak-e a fényképek felvételére vonatkozóan. Míg az Egyesült Királyságban, Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában, Olaszországban vagy Írországban nem követelmény a fénykép csatolása az önéletrajzhoz, úgy Európa más térségeiben azonban azt megkövetelik.

A lehetséges problémák elkerülése érdekében egyszerűen hagyja el fényképét az önéletrajzon

- olvasható az oldalon. Ha Hollandiában élünk és dolgozunk és ott kívánunk valamilyen munkára pályázatot beadni, szinte általános elv, hogy a jelentkező fotó nélkül és csak a vezetéknév megjelöléssel pályázik. Olyan sokféle náció él ott, hogy a teljes név megjelöléssel könnyebben beazonosítható lenne a munkavállaló nemzetisége. Tilos az életkor behivatkozása, kivéve, ha a jelentkező úgy gondolja, hogy életkora előnyös lehet ebben az összefüggésben mint: légiutas kísérő, vagy ahol fizikálisan megjelenik a dolgozó. Ezzel az anonimitással igyekeznek még inkább az esélyegyenlőségre törekedni.

A diszkrimináció nem mindig tudatos dolog, és egyes munkáltatók továbbra is tudatalatti diszkriminatív gyakorlatokat alkalmaznak a felvételi folyamat során. Gyakran előfordul, hogy ez a megkülönböztetés az önéletrajz folyamata során jelentkezik, különösen akkor, ha a jelöltek életkorukban vagy születési dátumukban szerepelnek. Egy olyan társadalomban, amely egyre inkább a fiatalok felé irányul, az életkori diszkrimináció szinte logikus következmény.

Friss ötletek, gyorsaság és hatékonyság kapcsolódik az ifjúsághoz. A kornak viszont alig van előcsarnoka. Még a reklámozás is meglehetősen későn fedezte fel az idősebb embereket, és a munka életében már "idősebbnek" tekintik azt, akinek életkora négyes számmal kezdődik. A munkahelyi életkoron alapuló megkülönböztetés többféle módon nyilvánulhat meg, és veszélyeztetheti az érintett személy létét.  Az Egy reprezentatív tanulmány szerint minden ötödik embert már hátrányosan megkülönböztettek életkoruk miatt. Túl fiatal, túl öreg - valahogy mindig rossz korú.

Egyes országok a fénykép és személyes adatok elhagyásával már az elején igyekeznek azt a látszatot elkerülni, hogy szimpátia alapján mérlegeljen a munkáltató, vagyis tudás, tapasztalat alapján történjen minden. Az, hogy a hazai karriertanácsadó cégek ontják magukból az ötleteket, hogyan legyünk up to date-k, trendik, magbiztosak, jó kisugárzásúak, hogy önéletrajzunk alakilag is profi legyen, mit sem változtat azon a tényen, ha a hazai állami szektorban megjelenő álláspályázatokat böngésszük „Mindent tudni akarok” című rajzfilm jut az embernek eszébe, hogy mielőtt belépnénk azon az ajtón már paraméterünk alapján óhatatlanul szelektálnak bennünket.