Ennyit keresett egy magyar átlagosan év elején: sokan szeretnének közéjük tartozni

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2021. januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete - a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél - 411 000, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 421 700 forint volt.

A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 9,5%-kal nőtt. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset pedig 9,2%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 390 200 forintra becsülhető, ez 9,8%-kal magasabb, mint egy évvel korábban.

A bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 423 800, a költségvetésben 386 800, a nonprofit szektorban 362 900 forintot ért el, ami 8,5, 13,3, illetve 8,8%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Az egyes előmeneteli rendszerekben előre ütemezett béremelések - köztük az orvosi béremelés, a bírák, ügyészek és a bölcsődei dolgozók illetményemelése - hatására a költségvetés bruttó átlagkereset-növekedése meghaladta a nemzetgazdasági átlag növekedését.

A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaknál 447 200, a nők esetében 375 500 forintot ért el, ami a férfiaknál 9,2, a nőknél 10,2%-os növekedést jelent egy év alatt. A reálkereset 6,6%-kal emelkedett, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 2,7%-os növekedése mellett.

Az elemzők szerint meglepő az emelkedés mértéke

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője szerint az idei évet is erősen kezdte a bérdinamika, a járvány és az alacsonyabb minimálbéremelés ellenére a várakozásokat felülmúlva nőttek a bruttó bérek januárban. A továbbra is a megszokott módon üzemelő szektorokban változatlanul erőteljes a béremelkedés, az egészségügyben pedig ezen belül is közel 30 százalékkal emelkedtek a keresetek. A Takarékbank vezető elemzője szerint ez a kettészakadtság lesz idén a legerősebb trend a munkaerőpiacon, azok a szektorok, ahol a korlátozások alapvetően nem érintik az üzletmenetet továbbra is jelentős béremeléseket hajtanak végre a munkaerő megtartása és odavonzása érdekében, míg

A Takarékbank szerint idén 8,5 százalékot elérő bérnövekedés és 4,5 százalékos reálbérnövekedés lehet. Az év második felében az esetlegesen várható újranyitás pedig erőteljesen felfele mutató kockázatot jelent.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője is előre bocsátotta, hogy a minimálbér-emelés januári elmaradása ellenére továbbra is majdnem kétszámjegyű bérnövekedést regisztrált a KSH januárban. Fontosnak tartotta azonban megjegyezni, hogy a statisztika a teljes munkaidősök béralakulását veszi figyelembe, a koronavírus második hulláma során januárban azonban ismét egyre többen térhettek át részmunkaidős foglalkoztatásra. Ebben a folyamatban elsősorban azok a szektorok érintettek, amelyek eleve átlag alatti bérezést mutattak. Ennek következtében

A költségvetési szférában messze átlag feletti volt a bérdinamika látni januárban. Ebből már szinte egyértelműen kiderül, hogy az összetételhatás mellett az állami szférában zajló tervezett bérrendezések mozgatták a bérdinamikát. Az ING Bank vezető elemzője megjegyezte, hogy a fogyasztás és a bérnövekedés jelentősen elvált egymástól.

Ez részben jelentheti az óvatossági megtakarítások folyamatos erősödését, de ugyanúgy azt is jelzi, hogy a valós bérkiáramlás és a rendelkezésre álló jövedelem növekedése a hivatalos bérstatisztikánál jóval mérsékeltebb lehet. Virovácz Péter a hónapok előrehaladtával a bérdinamika fokozatos lassulására számít a bázishatások következtében, év végére pedig 4,5-5 százalék közelébe süllyedhet a mutató.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágnak vezetője számára a keresetek januári magas emelkedése mindenképpen pozitív meglepetést jelent, ennél jóval alacsonyabb mértékű növekedésre lehetett számítani. A versenyszférával szemben a közszférában nagyobb emelkedésben fontos szerepe volt néhány kiemelt csoport, például az orvosok béremelésének - mutatott rá.

A következő hónapok statisztikái a minimálbér-emelés februári időpontja miatt lesznek érdekesek: mennyire előlegezték meg ezt a cégek januárban, és így mennyire volt a februári emelés effektív - vetette fel a szakember. A bérek emelkedése a korlátozások feloldása után segítheti a gazdaság ismételt növekedési pályára állását a fogyasztás bővülésén keresztül, tette hozzá.